Már az egy százalék is ritka ajánlat

Akar sírni? Csak veszít a pénzünk az értékéből

2016. január 22. Miközben egy százalék fölé várják az elemzők a 2016-os átlagos inflációt, a bankok egy százalék alatti kamatot fizetnek a pénzünkre. Ebből még adózni is kell, és költségek is terhelik. Sírhatnak a megtakarítók, de a legtöbben inkább az államnak adják a pénzüket. Akad bank, amelyik ezt magasabb kamattal honorálja.

Tavaly az év elejétől november végéig több mint százmilliárd forinttal (pontosan 123 milliárddal) csökkent a lekötött betétek állománya, így 2015 november végén már csak 419 milliárd forintot tartott a lakosság itt a bankoknál. Ez a 2012 július végi 1060 milliárdhoz képest (2012. augusztusában kezdte meg az MNB a kamatcsökkentést 7 százalékról) hatalmas csökkenés, ami egyértelműen az alacsony kamatoknak „köszönhető”. (A legfrissebb betéti kamatokat itt találja.)

Persze magas kamatnál is lehet negatív a reálkamat, ha az infláció meghaladja annak a mértékét. A mostani alacsony kamatokkal, emelkedő inflációs várakozások mellett viszont tuti az értékvesztés. A hivatalos statisztika szerint tavaly 0,1 százalékkal csökkent a fogyasztói árindex, azaz negatív volt az infláció. Tehát 2015-ben még az alacsony kamatok mellett is megőrizte pénzünk a reálértékét. Elméletileg. Gyakorlatilag viszont a háztartási energiát és a benzint leszámítva nőttek az árak, így inkább magasabbnak érezzük az inflációt. Mint korábban megírtuk, Zsiday Viktor alapkezelő szerint, ha az USA-hoz hasonlóan nálunk is 25-30 százalékos súllyal vennénk figyelembe a lakbéreket (lakásárakat), akkor az inflációnk nem nulla lenne, hanem jóval több, akár 3-6 százalék.

Az viszont már most látható, hogy 2016-ban a jelenlegi betéti kamatok mellett veszíteni fog a pénzünk az értékéből. Alig találni egy százalék feletti ajánlatot, azt is inkább csak a bankba érkező friss pénzek esetében, ahol az átutalás költségével is érdemes számolni. A többség egy százalék alatt fizet, miközben az elemzők 1,5 százalék körüli éves inflációt várnak, ami magasabb a betéti ajánlatoknál. Ráadásul a kamatokból még adózni is kell.

Hova megy a pénz?

Nem véletlen, hogy bankbetétből inkább a jóval magasabb, 2,5-3 százalékos kamatot fizető lakossági állampapírokba áramlik a pénz. Tavaly decemberben ott rekordot döntött a beáramló megtakarítás. Noha az MNB számai eltérnek a Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adataitól (jóval kevesebb lakossági megtakarítást vél felfedezni a lakossági állampapírokban), a jegybank adatai szerint november végéig 723 milliárd forintos nettó megtalarítást vitt a lakosság állampapírba. A bankok is sokszor ezt ajánlják ügyfeleiknek a befektetési jegyek mellé. Sőt, találtunk olyan akciót, ahol az állampapír vásárlását magasabb betéti kamattal honorálják. Az Unicredit ugyanis 3 hónapra 2,75 százalékot fizet annak, aki Kamatozó Kincstárjegyet és/vagy Féléves Kincstárjegyet jegyez összesen legalább a lekötésre kerülő betét összegével megegyező értékben. Miközben a bank jelentősen csökkentette az év elejétől az összes akciós ajánlatát. Idén eddig a Raiffeisen mérsékelt még a bankba érkező friss pénz esetében 0,10 százalékponttal, míg a K&H 2 százalékról 2,5 százalékra emelte a Rajt betétnek átkeresztelt (korábban Friss betét) kamatát. (Ha a munkabért is hozzá utalják, 3 hónapra 3,5 százalékot fizet.)

Bank	3 hónapra	Bank	6 hónapra	Bank	12 hónapra
Unicredit	1,20%	Raiffeisen	1,20%	Budapest	1,25%
Raiffeisen	1,20%	Unicredit	1,00%	Raiffeisen	1,20%
MKB	0,99%	MKB	0,99%	Unicredit	1,00%

Akar sírni? Csak veszít a pénzünk az értékéből

Hova megy a pénz?

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja.

Top ajánlatok 1 millió forintra - új megtakarításra

Banki top ajánlatok 1 millió forintra (feltétel nélkül)

Kapcsolódó anyagok