Sokan hiába várnak a befektetővédelmi kártérítésre

Ahogy dőltek a dominók...

Fotó: Kovács Tamás, MTI

2015. március 11. Az eddig kitört brókerbotrányok berkeiben nem könnyű az eligazodás. Áttekintettük, mit lehet tudni (vagy erősen sejteni) az ügyek mögött. Néhány furcsaság és ellentmondás mindenesetre elég szembetűnő. Sajnos, az is jól körvonalazódik, hogy a Quaestor ügyfelei nem sok jóban bízhatnak.

Mégha el is tekintünk a politikai összeesküvés-elméletektől – amit amúgy nem biztos, hogy jól teszünk – a brókercégek botránysorozatában a tisztánlátást szinte lehetetlenné teszik a sok esetben odavetett félmondatok, összefüggéseikből kiragadott, néha valószerűtlennek tűnő számok és időpontok, feltételezések, kombinációk, helyenként piaci pletykák is. Elég arra utalnunk, hogy – mint több szakértő is megjegyezte - valószínűtlen, hogy egy olyan csalássorozatot, mint amire a Buda-Cashnál fény derült, másfél évtizeden keresztül észrevétlenül lehetett volna folytatni, ahogy például arra a kérdésre sincs válasz, hogy a 2010-ben feltárt hiányosságok kiküszöbölését miért nem kérte szigorúan számon a felügyelet. Felmerült az is, hogy a svájci frank árfolyamának januári turbulenciái okoztak áthidalhatatlan likviditási gondokat – ahogy ez jó nevű nemzetközi cégekkel is megtörtént (erről bővebben itt írtunk). Utóbbi azonban, ha meg is viselte a cégeket – mindhárom szerepet játszott az FX-piacon –, vélhetőleg legfeljebb katalizátor szerepet játszott a bukásokban.

Az látható, hogy ha találhatók is hasonlóságok a három sok kárt okozó csalássorozatban, alapvetően különböző ügyekről van szó. Legegyszerűbbnek a Hungária Értékpapír Zrt. története látszik. Úgy tűnik, itt egyszerű sikkasztás történt, négy embert már őrizetbe is vett a rendőrség. Ha nem is gyakori, de nem példa nélküli a világban, hogy egy brókercég ügyfélszámlákhoz nyúl. A legtöbb ilyen esetben nem is lopás a szándék, a cég – vagy alkalmazottja – sutyiban megpróbálja saját hasznára megforgatni a pénzt, abban bízva, hogy mire kell, az visszakerül az ügyfél számlájára. Ezzel az üzletág egyik legszigorúbb szabályát szegi meg, amely előírja, hogy az ügyfelek eszközeit elkülönített számlán kell nyilván tartani, és az azokon őrzött értékekkel – pénzzel, értékpapírral – semmi nem történhet a tulajdonos tudta, sőt, kifejezett utasítása nélkül.

Az első ügy látszik a legzavarosabbnak

A Hungáriánál is az történhetett, hogy egyszerűen felvették az ügyfelek pénzét, több százmillió forint kárt okozva így. A teljes kárt meglehetősen széles határok között egy- és hatmilliárd forint között becsülik, utóbbit akkor, ha a cég felszámolását követően nem marad fedezet a zárt körben kibocsátott kötvények visszafizetésére. A cégnek azok az ügyfelei azonban, akik nem ezekből a társaság által kibocsátott kötvényekből vásároltak, hanem megbízóként az ott nyitott értékpapírszámlán tartottak különféle értékpapírokat, hatmillió forint erejéig számíthatnak a Befektetővédelmi Alap (BEVA) kártérítésére.

Legzavarosabbnak a Buda-Cash Brókerháznál és a hozzá tartozó DRB bankcsoportnál történtek látszanak. A jegybank alelnöke, Windisch László első tájékoztatóján 10-15 évre visszanyúló csalássorozatról, a nyilvántartások meghamisításáról, majd fiktív ügyfélszámlákról, hamis számlakivonatokról, csak látszólag teljesített ügyfélmegbízásokról beszélt. A kárt százmilliárdos nagyságrendűre tették, tekintettel arra, hogy a csalássorozat kiterjed a brókercéggel szoros – tulajdonosi – kapcsolatban levő DRB bankcsoportra. Ehhez képest Bánáti János, a cég szintén már őrizetbe vett vezérigazgatójának, Tölgyesi Péternek az ügyvédje az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a rendőrségi gyanúsítás alapján arról számolt be, hogy a Buda-Cash hatvanmilliárdnyi államkötvény elsikkasztásával éppenhogy az említett bankokat károsította meg – ezzel természetszerűleg maga után is rántva őket. Némileg meglepő az is, hogy a rendőrségi anyagokban számviteli fegyelem megsértése tényállása szerepel, ami a korábban elhangzottakhoz képest enyhe minősítésnek látszik. Arról, hogy korábban és más ügyletekkel kapcsolatban történt-e valami, Bánátinak nincs tudomása – tehát az ügyvéd elé tárt rendőrségi anyagokban, eddig legalábbis, más nem szerepel.

Mint arra azonban mindemellett többen is felhívták a figyelmet, nem tudni, hova nyúlnak további szálak. Legalábbis fura volt, hogy a korábban a Buda-Cash érdekeltségébe került takarékpénztárak bankká alakulását egy éve az MNB jóváhagyta, éppen megmentve őket ezzel a többi takarékszövetkezetet államosító átszervezéstől. Ugyanígy nem könnyű magyarázatot találni az MNB-nek a Buda-Cash felfüggesztését követő bizonytalankodására, amiről bővebben itt és itt írtunk.

Több tízmilliós összegekről küldött fizetési felszólítást a Buda-Cash felügyeleti biztosa olyan ügyfeleknek, akik a svájci frank árfolyamának januári turbulenciájakor szenvedtek el nem várt veszteségeket, de nem töltötték fel fedezeti számlájukat. Mint az Azénpénzem.hu is megírta, a hirtelen árfolyamváltozás miatt nem lehetett végrehajtani a veszteségminimalizáló stop loss utasításokat, így a pozíciók zárása csak a már elszállt árfolyamon volt lehetséges. Emiatt sok ügyfélnek jelentős tartozása keletkezett a brókercégek felé. A helyzetet bonyolítja, hogy a dán Saxo Bank – amelynek az FX-piacon többek között a Buda-Cash is ügynöke volt – kezdetben a stop utasításoknak megfelelő veszteségeket számolt el, csak később módosította az elszámolóárakat. Emiatt a bank ellen a dán felügyelet is eljárást folytat.

A brókercég ügyfeleit a felszámolás megindítása után a BEVA hatmillió forint erejéig, a bankok betéteseit az Országos Betétvédelmi Alap harmincmillió forintig kártalanítja. Ez azonban nem vonatkozik például az önkormányzatok, egészségpénztárak ott vezetett számláira. Előbbieknek a kormányzat ígért sürgős segítséget.

A Quaestorra már korábban többen gyanakodtak

Alig valamivel több ismeretünk, mindenesetre több sejtésünk lehet a legfrissebben kirobbant, Questor-ügyben. Piaci szakértők már korábban fogalmaztak meg aggodalmakat a Quaestor Financial Hrurira kötvénykibocsátási programjával kapcsolatban. A céget kifejezetten arra a célra alakították, hogy az így összegyűjtött pénzzel a Questor-csoport különféle hosszú távú projektjeit finanszírozza. Önmagában az, hogy lejáró kötvényeket új kibocsátásokból fizettek vissza – ami sokakat a piramisjátékra emlékeztet –, még nem ördögtől való: az adósság megújításának ez bevett módja a tőkepiacon (az állam is ezt teszi). A feltűnően magas kamatok azonban mindenképpen gyanút keltőek voltak.

Egy ingatlanszakértő már korábban megjegyezte, hogy mintha rés lenne a Questor csoport projektjei finanszírozási igénye, és a kötvényprogramok során befolyt összeg között. Mindemellett első látásra is megkérdőjelezhető volt a Questor ingatlanprojektjei egy részének jövedelemtermelő képessége, aminek a kötvények visszafizetését kellett volna biztosítani: a Portfolio.hu összeállításából kitűnik, például a győri ETO-park messze nem hozta a várt eredményeket, a Soroksári Duna-ág mellé tervezett Duna City pedig a 2008-as válság következtében kifejezettem befulladt. Az ma már sejthető, hogy ezt a rést hogyan sikerült áthidalni: az MNB vizsgálata során kiderült, hogy a hetvenmilliárdos kötvényprogram (Windisch ugyan 60 milliárdról beszélt, de a kibocsátási tájékoztatóban 70 milliárd szerepelt) kereteit jelentősen túllépték, lényegében illegálisan mintegy 150 milliárd forintnyi kötvényt értékesítettek. Az persze korántsem biztos, hogy a különbséget mind az ingatlanprojektek nyelték el.

Közeledhetett az igazság pillanata

A Quaestor Financial Hrurira hétfő este kért csődvédelmet, arra hivatkozva, hogy a Buda-Cash botrány miatt pánikba esett befektetők rohanták meg a céget. Első közleményükben hangsúlyozták, hogy a csoport vagyona elegendő lesz a csődeljárás lefolytatása során az ügyfelek követeléseinek kielégítésére. Windisch László MNB-alelnök másnap azonban már úgy fogalmazott, hogy a közlemény nem bontotta ki a teljes igazságot: a felügyeleti hatóság vizsgálata során a 150 milliárdos fiktív kötvénykibocsátás mellett az is kiderült, hogy itt is szabálytalanul üzemeltették az informatikai rendszereket, egyfajta kettős könyvelést folytattak, meghamisítva a nyilvántartásokat. Mellesleg – mint Dióslaki Gábor, Tebész elnöke a Portfóliónak elmondta, az sem érthető, hogy a cég miért a megnövekedett kötvény-visszaváltási igényre hivatkozott, mivel a kötvényeket nem kötelesek lejárat előtt visszafizetni. Mint Zsiday Viktor alapkezelő blogjában megjegyzi azonban, ezeket a kötvényeket úgy árulták, mint likvid instrumentumot, amit az ügyfelektől kérésre vissza is vásároltak. (Ezért amúgy önmagában kijárt volna egy felügyeleti bírság.) Mindenesetre legközelebb március 18-án jár le egy nagyobb, többmilliárdos kötvénycsomag – lehet, hogy akkor mindenképp elérkezett volna az igazság pillanata.

Arról nincs információ – szemben a Buda-Cash-sel –, hogy korábban felfigyelt-e a felügyelet az aggasztó jelekre. Ősszel mindenesetre még újabb kötvényprogramot hagytak jóvá, a legutóbbi kötvénykibocsátás lezárásának eredményéről pedig 2015. január 22-én tájékoztatott a társaság. Ekkor 500 millió forintot jegyeztek le a befektetők. A papír induló kamata ma feltűnően magasnak mondható 9,2 százalék, az aktuális pedig 7,25 százalék volt.

Ennek tükrében elgondolkodtató – és innentől itt sem tudni, hova vezetnek a szálak, hogy – mint a 444.hu arra felhívta a figyelmet, a Questor fontos szerepet játszott az Orbán-kormány nagy külpolitikai üzletében, a keleti nyitásban. A Questor-csoport üzemeltette ugyanis az állam tulajdonában levő moszkvai és az isztanbuli kereskedőházakat, valamint a moszkvai vízumcentrumot. Az általuk behozott üzletek után a portál szerint 50 százalékos jutalékot kaphattak, és szerepet vállaltak a letelepedési kötvény árusításában is. A Külgazdasági és Külügyminisztérium kedden délelőtt villámgyorsan fel is mondta a szerződést.

Mindazok, akiknek a felfüggesztett Questor Értékpapír Rt.-nél vezettek valamilyen befektetési számlát, most szintén a BEVA hatmillió forintig terjedő kártérítésében bízhatnak. Ez alól azonban kivételt jelentenek a Questor kötvényei. Ők már legfeljebb a felszámolási eljárás során juthatnak a pénzükhöz (erre többnyire kevés az esély), a BEVA biztosítása a kibocsátói kockázatokra ugyanis nem terjed ki. Ez érvényes azokra is, akik a Questor Értékpapír Rt.-nél tartották a Questor kötvényüket. Dióslaki Gábor a fent idézett interjúban elmondta, hogy mivel a kft. hamarabb jelentett fizetésképtelenséget, minthogy megkezdődne a Quaestor Értékpapír Zrt. elleni felszámolási eljárás, a sorrendiség alapján a BEVA nem fizet kártalanítást. Ugyanitt idézik Farkas Péter, a BEVA ügyvezető igazgatója véleményét, hogy az alapkezelő tagja a biztosítónak, ugyanakkor az 1,5-2 millió forintos minimálisan fizetett tagdíj arra enged következtetni, hogy nincs náluk számottevő védelem alá eső ügyfél.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: MNB, felfüggesztés, brókercég, csőd, QUAESTOR, Buda-Cash, DRB, Hungária

Ahogy dőltek a dominók...

Az első ügy látszik a legzavarosabbnak

A Quaestorra már korábban többen gyanakodtak

Közeledhetett az igazság pillanata

Kapcsolódó anyagok