Ahogy az MNB szerint segíteni kell az adósokon

2016. március 12. Megjelent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása, amiben pontról pontra végigveszik, mit is kell tenniük a pénzintézeteknek nem fizető adósaikkal. Mint leírták: a cél a lakáshitelesek fizetőképességének tartós helyreállítása. Tájékoztatásukból az derül ki, hogy jelenleg 130 adós lakása lehet veszélyben.

A jegybank – mint arról korábban már írtunk (nem titkolva az ügyben furcsállásunkat sem) – a bankszövetséggel konzultált arról, mit is tegyenek a bankok bajban levő lakáshiteles ügyfeleikkel. Nem egészen egy hét alatt eredményes lett az egyeztetés, az MNB ugyanis ma már nyilvánosságra is hozta ajánlását. A siker más téren is látszik, ez a néhány nap ugyanis arra is elegendőnek bizonyult, hogy a bajban levők száma 14 ezerrel csökkenjen. Most ugyanis a jegybank már „csak” 130 ezer rendezetlen helyzetű (így fogalmaznak) adósról beszél a korábbi 144 ezerrel szemben.

Becslésük szerint közel felüknek lennének képesek a hitelezők saját hatáskörben segítséget nyújtani. Ennek kiaknázásához azonban a bankok részéről nagyobb aktivitásra, az adósok részéről nagyobb együttműködésre van szükség. Mint leírták: a cél a lakáshitelesek fizetőképességének tartós helyreállítása. A mellékelt folyamatábrán foglalták össze, mit várnak el a bankoktól.



Az egyik jegybanki táblából az látszik, hogy a bankok nem tudnak segíteni 33 ezer nagycsaládos, 54 ezer jövedelemmel nem rendelkező hitelszerződés esetében. Erre a körre nem is vonatkozik a mostani MNB-ajánlás. A számok értékeléséhez figyelembe kell venni, hogy nem a bajban levő családok, hanem a „bukott” szerződések számát jelzik.
A törlesztők átütemezésével kapcsolatban konkrét arányokat is lefektettek. A korábban devizában nyilvántartott, de forintban már legalább 180 napja nem törlesztett lakossági jelzáloghitelek esetében az adósságszolgálat havi mértéke az adós és adóstárs nettó jövedelmének legfeljebb 50 százalékát teheti ki. A hátralévő futamidő vagy a részletfizetés hátralévő időtartama nem haladja meg az adós vagy legalább egy adóstárs nyugdíjazásáig hátralévő várható évek számát. Az ajánlásban az is szerepel viszont, hogy a tartozás átütemezése során a pénzügyi intézményt nem éri az ügyletre már elszámolt értékvesztésnél, vagy követeléskezelő esetében az átvett tartozásösszeg és a követelés vételi ára közötti különbözetnél nagyobb mértékű veszteség. A kedvezményeket pedig – javasolja az MNB – a bankok csak feltételesen és utólag biztosítsák.

Az adósokat az ajánlás szerint legalább három alkalommal kell a pénzintézeteknek megkeresniük. A kapcsolatfelvételi kísérletre legfeljebb 60 napot, az egyezségkötésre (amihez legalább két javaslatot kell kidolgozni) három hónapot írnak elő. Legalább egyszer személyesen kell konzultálni a hitelesekkel. A megoldáskeresési folyamat eredményességének áttekintéséhez az MNB adatszolgáltatást írhat elő.

Az ajánlásról készített jegybanki prezentációban többször hivatkoznak tavaly ősszel bemutatott elemzésükre, amiben alaposan feltérképezték a nem fizető jelzáloghiteleseket. Az is meglehetősen nagy hangsúlyt kapott, hogy most így kialakulhat az egységes folyamat, a megfelelő magatartási forma és a jó gyakorlat a szerződés felmondása, a követelés értékesítése, illetve a fedezetérvényesítés előtt.Mostantól már a 30 napot meghaladó csúszás esetén is elvárja az MNB, hogy a bank gyorsan vegye fel a kapcsolatot az adóssal.

Természetesen a hitelezőknek fel kell hívniuk a figyelmet a kormányzati adóssegítő lehetőségekre, a Nemzeti Eszközkezelőre (NET) és a magáncsődre. A NET kerete azonban – mint azt az MNB is hangsúlyozza – az idén várhatóan betelik.

A magáncsőd részleteiről itt tájékozódhat

Itt összegyűjtöttük a tudnivalókat a NET programról

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok