Már nyomaiban is alig van devizahitel

Ahogy a lakosság tavaly gazdagodott

Szomorkodhatnak, ha nincs több mint 12 milliójuk

2016. február 18. Szinte felfoghatatlanul nagy összeggel gyarapodtak 2015-ben a magyar háztartások – számítottuk ki a legfrissebb jegybanki (MNB) adatokból. Ezek az értékek azonban – derül ki az Azénpénzem.hu elemzéséből – közel sem tükrözik a teljes valóságot. Érdemes kicsit a számok mögé nézni, és a részletek sem mellékesek.

A háztartások pénzügyi vagyona a friss jegybanki adatok szerint tavaly közel háromezer-milliárd forinttal nőtt. Ez azt jelenti, hogy mindegy egyes magyarnak (a csecsemőket és a hajléktalanokat, rokkantnyugdíjasokat is beleértve) 2015 végére átlagosan már 4,12 millió forint volt a pénzügyi megtakarítása. (Ez 2015 nyarán még „csak” alulról közelítette a négymilliót.) Akinek nincs ennyi tartaléka, az kénytelen tudomásul venni, ő bizony a statisztikát rontó tényezők között szerepel (vagyis: másnak arányosan ennyivel jut több).

Logikus persze ez a helyzet, hiszen a KSH legutóbbi számbavétele szerint a lakosság legfelső szegmensébe tartozó mintegy nyolc százalék az összjövedelem közel 35 százalékát tehette zsebre (ez 2014-es adat). A legális és hazai bérekre és juttatásokra vonatkozó adatok szerint.

Ide ment a pénz 2015-ben
Megnevezés	Mrd Ft*
Készpénz, folyószámla	1411,8
Állampapír	700,7
Befektetési jegy	61,7
Nyugdíjpénztár	52,6
Életbiztosítás	36,8
Tőzsdei részvény	-51,5
*éves tranzakció Forrás: MNB-adatok alapján Azenpenzem.hu számítás

Valójában persze biztosan nem így néz ki a helyzet. Már a lakossági vagyon adatai sem igazán mutathatják a valóságos helyzetet. Nálunk ugyanis (szemben például az amerikai gyakorlattal) az ingatlanok nem szerepelnek az ilyen kimutatásban. Pedig – mint arról a legtehetősebbeket kiszolgáló privátbankárok beszámoltak – a befektetések között egyre nagyobb teret nyer az ingatlan, a műtárgy, de a startup vállalkozások is. A Duna House (DH) adatai szerint 2015 decemberében kimagasló volt a fővárosi ingatlanpiacon a befektetői jelenlét. Korábban nagyjából a vevők harmadát tette ki ez a vásárlói csoport, ám az év utolsó hónapjában a vásárlók 45 százaléka ilyen volt.

Kirívó jelenség a statisztikában is akad

Azt megbecsülni sem próbáljuk (sajnos, ezt más sem teszi), hogy mekkora értékű ingatlanvagyon lehet a háztartások – vagy bizonyos háztartások – birtokában. Azt már korábban kigyűjtöttük, hogy a képviselők között a birtokolt ingatlanok számát tekintve a nagyobb kormánypárt viszi a pálmát. A földárverések után pedig lassan azt lehet mondani, hogy az egész ország az ő kezükbe (hányukhoz is? – de ez csak költői kérdés) csúszik át.

Nem csak a hiányzó, hanem az MNB statisztikájában szereplő adatok között is bukkanhatunk kirívó jelenségre. A pénzügyi eszközök állományán belül ugyanis a legnagyobb (ezermilliárd forint feletti) mértékben az „egyéb tulajdonosi részesedések” kategória gyarapodott. Megint: ki-ki elgondolkodhat azon, hogy vajon neki milyen céges befektetése volt és van, és az egész mennyivel érhet többet az egy évvel korábbinál. A növekedésnek egyébként – mint azt egy másik táblázat számai alapján kiszámoltuk – több mint 94 százaléka átértékelési nyereség.

A „kisembereket” jobban érintő (persze ennek mértékéről is csak sejtéseink lehetnek) kategóriákban a mozgás azt mutatja: a legnépszerűbb „befektetés” 2015-ben a készpénz volt, ideértve a folyószámlán parlagon hevertetett összegeket is. Ezekből a számokból is látszik, hogy tarolt az állampapír. Az önkéntes nyugdíjpénztárakba - mint a szektor örömmel tudatta - a tagok tavaly soha sem látott összegben fizettek be. Ez a történelmi rekord az MNB adatai szerint azonban nem hozott még érmes helyezést sem a nyugdíjspórolásnak.

A lakosság nettó pénzügyi vagyonát a megtakarítások mellett a hitelek is alakítják. Tavaly az elszámoltatás jókorát csökkentett a tartozásokon. Az év végére pedig – novemberben ugyanis megkezdődött a jelzáloghiteleken kívüli fogyasztói devizahitelek forintosítása is – a háztartások hiteltartozásának döntő hányada már forintban állt fenn, a devizahitelek aránya két százalékra csökkent. A tartozások teljes összege 2015 végére az egy évvel korábbinál majdnem ezermilliárddal volt kevesebb. A háztartások pénzügyi pozíciója (nettó pénzügyi vagyon) így nem három-, hanem négyezer-milliárd forinttal javult. Aki ebből nem érzi a családjára eső részt (egy kétgyerekes háztartásban ez – vagyis csak a 2015-ös pozíciójavulás – összesen 1,6 millió forintra, vagyis havi 130 ezer forint fölé, jön ki), az bizony láthatja, hogy ő nem a napos oldalon jár.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: megtakarítás, pénzügyi vagyon, lakosság, MNB, hitel, devizahitel, ingatlan