Készülőben a statisztika újabb nagy varázslata?

Ahogy a csökkenő kereset nőhet

Az „Építő közmunka" című kiadványból. Lám, tényleg építhet
Fotó: Belügyminisztérium

2015. július 22. Az első öt hónapban a magyar reálkeresetek 4,1 százalékkal nőttek – örvendezett a nemzetgazdasági tárca (NGM). Megnéztük, pontosan mi is húzódik meg az átlag mögött. Néhány folyamat alapján a jövőben akár még sokkal szebb bővülési statisztikát lehet majd közzétenni. Ettől azonban aligha élnek jobban a magyar emberek.

Az előző év azonos időszakához viszonyítva a statisztikai hivatal (KSH) adatai szerint az idei első öt hónapban 3,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, mivel pedig a pénzromlás üteme közben mínusz 0,6 százalék volt – hívta fel a figyelmet az NGM – a reáljövedelem 4,1 százalékkal emelkedett. Nem minden ágazat dolgozó örülhetnek (lásd keretesünket), de a statisztika egészét sokkal jelentősebb tényezők is befolyásolják. Maga a KSH is kiemelte, hogy a keresetek növekedési ütemét főként a minimálbérre, a garantált bérminimumra vonatkozó éves megállapodás, a közfoglalkoztatottak létszámalakulása és a szociális területen dolgozók bérkorrekciójának áthúzódó hatása befolyásolta.

Mi is történt a minimálbérrel

Tény, hogy 2015-re az előző évinél 3,4 százalékkal lett magasabb a minimálbér és a garantált bérminimum. Olyan gazdaságban, ahol az árak kifejezetten csökkennek, ez önmagában jelentős fegyvertény lehet. Valójában azonban nem igazán örülhetnek a Fidesz-kormányzat regnálásának az érintettek. Annak ellenére sem, hogy a minimálbér összege 2010. óta több mint 30 ezer forinttal emelkedett, ami 43 százalékos bővülés.

A legtöbb pénz, átlagosan közel 427 ezer forintot, a pénzügyesek keresik. Ők azonban azok, akiknek szinte egyáltalán nem nőtt a vizsgált időszakban a fizetése. A másik véglet, vagyis az átlagosan legkevesebbet keresők a szociális ellátásban dolgozók. Nekik havonta mindössze bruttó 108 ezer forint jut. A pénzük azonban a nonprofit szektor után nekik nőtt a legnagyobb mértékben. (Megint kis ízelítő a statisztika nagy varázslatából.) Az egészségügyben dolgozók átlagkeresete stagnált, közben a művészek 4,2 százalékos csökkenést élhettek meg. És persze mindezek a számok is mind átlagok.

A statisztika azonban (ebben szó sincs hamisításról!) ismét mintha ápolna és eltakarna a valódi informálás helyett. Az Mfor.hu kiszámolta, hogy az adórendszer átalakítása miatt a 43 százalékkal magasabb bruttó minimálbérből a nettó növekedése csupán 14,2 százalék volt. Miközben a bruttó minimálbér öt év alatt 31 500 forinttal növekedett, a kézhez kapott összegben ebből a növekményből mindössze 8539 forint jelenik meg. Közben pedig 2010-tól június elsejéig – számoltuk már mi ki – a pénzromlás 18,6 százalékra rúgott (ebben már a két negatív inflációs adat is szerepel). A 43 százalékos bővülésből így lesz a pénz valóságos értékét nézve 4,4 százalékos csökkenés.

A közfoglalkoztatás érdekes hatásai

A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3,1 százalékos volt az átlagkeresetek növekedése. Ebből már önmagában látszik, hogy a közmunkások kedvezően befolyásolták az adatokat. Az ő bruttó bérük jobban nőtt, létszámuk pedig kifejezetten megugrott.

A Belügyminisztérium közfoglalkoztatásról szóló havi tájékoztatójából kiderül, az átlagos létszám 2015 májusában közel 210 ezer fő volt, ami 17 ezres, vagyis kilenc százalékos növekedés az előző hónaphoz képest, éves szinten viszont a bővülés majdnem 85 százalékra (!) rúgott. A legnagyobb közfoglalkoztatók „toplistáját” (ezt a belügy nevezi így, mintha az érintettek büszkék lehetnének arra, hogy rendes bér fizetése helyett inkább közmunkásként fogalkoztatnak) tartósan a Nemzeti Művelődési Intézet vezeti, de dobogós a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik), őket lemaradva követi a harmadik helyen a Magyar Közút Nonprofit Zrt.

Ez alátámasztani látszik azt a folyamatot – amiről az ellenzék többször beszélt, de portálunkhoz is több ilyen jelzés érkezett –, hogy alkalmazottakat bocsátanak el, majd őket közmunkásként foglalkoztatják vissza. Ez egészen elképesztően jó lehet a statisztikák „kozmetikázására”. Az alacsonyabb keresetűek ugyanis kikerülnek a költségvetési, sőt a versenyszféra béradataiból, és megjelennek a közmunkás soron. Esetleg a közmunkás átlagnál (ez a friss statisztikában bruttó 80,5 ezer forint) némileg magasabb pénzért. Máris előállt a reálbérek megugrásának lehetősége.

Érkezik a szép új világ

Az ellenzék által többször újkori rabszolgatartásnak nevezett közmunkaprogram új szabályait már kihirdették a Magyar Közlönyben. A 2015. évi CXII. törvény – ami a 2011. évi CVI. törvény módosítja) kimondja, hogy az álláskeresőt a ki kell (!) zárni a közfoglalkoztatásból háromhavi időtartamra, amennyiben munkahelyén felmondott, vagy azonnali hatállyal neki mondtak fel. Ugyanez a szankció akkor is, ha a számára egyszerűsített foglalkoztatás keretében felajánlott munkát nem fogadja el. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint foglalkoztatni kívánó munkáltatók munkaerőigényüket május 1-je és október 31-e között annak a településnek a polgármesterénél is bejelenthetik, ahol a tervezett foglalkoztatás helye található.

Ezzel újabb fokozatra kapcsolhat a „teljes foglalkoztatás” felé vezető úton a magyar kormány autója. A lényeg azonban talán nem is ez, hanem az, hogy a baráti vállalkozók (valamiért azt gyanítjuk, hogy a nem ilyenek közmunkások iránti igénye valahogy nem lesz majd megalapozott) olcsó munkaerőhöz jutnak, a bajban levők kiszolgáltatottsága pedig még tovább nő. A már törvénnyé gyúrt javaslat bejelentése (ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János tette meg az egyik maratoni tájékoztatóján) után több szakmai elemzés is született arról, hogy a közmunkások foglalkoztatása az agráriumban is problémás lehet. Ez pedig különösen igaz például a vendéglátásra. Megfelelő képzettség, hozzáállás és fizikai állapot miatt az általuk végzett munkát aligha lehet majd hatékonynak, esetenként akár megfelelőnek nevezni. Nem érzékelhető azonban, hogy az ilyesmi bárkit is érdekelne
.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: átlagkereset, KSH, NGM, minimálbér, közmunka