Sokba kerülhet a tájékozatlanság

Ahogy a bank csapdába ejt

2016. március 25. A hitelt már felmondták, a hozzákapcsolódó (meglehetősen drágává vált) bankszámlát azonban nem engedte megszüntetni a pénzintézet – panaszolta olvasónk. Utánanéztünk, és kiderült: egyelőre nem sok mindent lehet tenni az ilyen helyzetek ellen. Ahogy a kéretlenül megadott vagy megemelt hitelkeret esetén sem bízhat eleve senki valamiféle jogorvoslatban. Jobb tehát eleve körültekintően eljárni.

Ettől a héttől már hatályos az a rendelkezés, amely arra ösztönzi a bankokat, hogy díjmentes hitelszámlát ajánljanak. Napról napra egyre több ilyen konstrukció elindítását jelentik be, ami igazán örvendetes. Az igénylőknek azonban így sem árt résen lenniük. Az akciós ajánlatok feltétele ugyanis szinte minden esetben a normál folyószámla. Tapasztalataink szerint pedig az adós hajlamos arról meglehetősen gyorsan elfeledkezni, hogy hitele feltételesen kerül annyiba, amennyibe.

Meglehetősen sok olyan esettel találkoztunk, amikor a hitelfelvevő hozzánk eljuttatott panasza („csökkennek a kamatok, az én hitelemet mégis drágították”) mögött az eredetileg vállalt feltételekben bekövetkezett változás állt. Például mérséklődött, sőt akár teljesen eltűnt a számlára havonta érkező jövedelem, de előfordult a számlahasználati szokások megváltozása miatti „büntetés” is. Értesültünk azonban ennél sokkal cifrább történetről is.

Nem engedték a folyószámla megszüntetését

A hitelt már felmondták, a hozzákapcsolódó (meglehetősen drágává vált) bankszámlát azonban nem engedte megszűntetni a pénzintézet – állította olvasónk. Annak ellenére sem, hogy kölcsönét már „eladták” egy követeléskezelőnek. Ő tehát úgy élte meg, hogy tulajdonképpen minden kapcsolata megszűnt az eredeti hitelezővel. Talált is másik pénzintézetet, ahol állítása szerint töredék összegért intézhette pénzügyeit.

Ebben az esetben úgy véltük, sima az ügy: elegendő a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordulni, hogy kiszabaduljon korábbi bankja csapdájából. Sajnos azonban később egyértelművé vált, hogy tévedtünk. A PBT éves jelentésében is kitért erre a problémára. Mint írták: néhány jogvita abból származott, hogy a kérelmezőnek nyújtott hitel folyósítását bankszámlavezetéshez kötötte a pénzügyi szolgáltató, majd a bankszámla megszüntetését a kölcsönszerződés felmondását követően sem engedélyezte az üzletszabályzatra vagy a szerződési feltételekre hivatkozva. A békéltetők ezekkel az esetekkel kapcsolatban mindössze arra jutottak, hogy „indokoltnak látszik annak felülvizsgálata, hogy miért kell az ügyfeleknek többletköltséget viselniük, amikor a felmondott kölcsönügyletek kivezetése jellemzően követeléskezelőnek történő értékesítéssel zárul le”.

A PBT-hez egyébként tavaly több számlamegszüntetés miatti panasz is érkezett. A kérelmezők kifejtették: évek óta nem forgalmaztak a bankszámlájukon, nem kaptak róla tájékoztatást, számlakivonatot, és ezért úgy gondolták, hogy már nem él. A felhalmozódott többéves, számlavezetési díj és kamat rendezésére azonban a kérelmező és a pénzügyi szolgáltató – állították a békéltetők – általában megállapodást tudott kötni.

Továbbra is agresszíven ajánlgatják a hitelkártyát

A panaszosok – közölte szintén a PBT – sokszor fordultak eredményesen ide hitelkártyás problémákkal. Tavaly is jellemzően a „tukmált” plasztikokkal, a kéretlenül megemelt hitelkeretekkel akadtak gondok. Itt is igaz (mint a bankszámláknál), hogy sokan azt hiszik, ha valamit nem használnak, akkor valahogy magától elpárolog vagy mi. Mint már többször, most is hangsúlyozzuk, hogy nem úszható meg a számla vagy a hitelkártya felmondása. Ellenkező esetben tovább pörög a számláló, vagyis csak gyűlnek a költségek. Esetenként még akkor is, ha például az áruvásárláskor figyelmetlenül átvett plasztikot valaki nem is aktiválta.

A PBT ugyan nagyon együttműködőnek tartja ezen a téren a bankokat, de azért senkit sem bíztatnánk, hogy erre alapozzon. Az MNB ugyanis – derül ki a legutóbbi jegybanki fogyasztóvédelmi jelentésből – a kérés nélkül adott hitelkeret vagy éppen a hitelkeret emelése ellen nem sokat tud tenni. Mint írják, ezek a magatartásformák „szerződéses jogvita tárgyát képezik”. Ezen a téren tehát a jegybank legfeljebb közvetett eszközökkel lehet képest befolyásolni a bankokat. Magyarul: igen sok múlhat a pénzintézet belátásán. A jegybank szerint pedig még mindig különös kockázatot rejt a hitelkártyák kéretlen kiküldése, a termékkel kapcsolatosan – változatlanul – azonosítható agresszív értékesítési technikák alkalmazása.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankszámla, hitel, bankok, hitelkártya, hitelkeret, MNB, PBT