Mára elszállt a nagy felügyeleti szigor
2019. március 25.
A jelenlegi akár 5,5-szeresét is kifizethetik majd a sok átutalást indító banki ügyfelek – derül ki a jegybank honlapján megjelent cikkből. A parlament előtt levő egyik jogszabály nagyot változtathat a helyzeten, de jelen állás szerint csak akkor, ha a bankok is úgy akarják.
A magyar lakossági ügyfelek jövedelemarányos pénzforgalmi költsége európai összehasonlításban a tranzakciós illetéket kiszűrve is kimagasló – állapították meg korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján megjelent tanulmányban. A problémát a szakemberek egy cikksorozat keretében is körbejárták. A legfrissebben megjelent írásban (ez itt található) a szerzők azon aggódnak, hogy ha maradnak a jelenlegi árazási viszonyok, akkor az azonnali átutalás miatt élénkülő utalási forgalom a mostani többszörösére növelheti az ügyfelek banki költségeit.
Az átlagos jövedelműek és a tehetősebbek díjterhelése is – számoltuk ki a tanulmány adatai alapján – mintegy öt és félszeresére emelkedhet. Kérdés persze – tesszük hozzá - mennyire reális, hogy a mostani magas díjak mellett ilyen mértékben megugorjon a tranzakciók száma. Meg is válaszoljuk a kérdést: semennyire. A jegybank nyilvánvalóan éppen azon aggódik, hogy a mostani körülmények között nehéz lesz nagy sikertörténetnek beállítani az azonnali átutalások nyári indulását.
Mint le is írták: különösen a személyek között most még döntően készpénzben zajló kisebb összegű fizetések, számlafizetések és kereskedelmi fizetések terén rejlik jelentős potenciál az azonnali fizetés alkalmazásában. Nyilvánvaló viszont, hogy pont az elektronikus fizetések a kisebb összegű használatát hátráltatja leginkább a tranzakció alapú árazás és a minimumdíjak használata. Az árazási anomáliák a hazai pénzforgalom szempontjából azt eredményezhetik, hogy hiába áll majd rendelkezésre egy 21. századi, nemzetközi összehasonlításban is a legmodernebbek közé tartozó infrastruktúra, kihasználtsága elmarad majd az optimálistól.
A jegybanki cikksorozat érzékelhetőn még azelőtt készült, hogy a jogalkotók magukévá tették a szintén az MNB által összeállított versenyképességi programban (az ebben szereplő javaslatokról ebben a cikkünkben olvashat) a tranzakciós illeték eltörlését, illetve mérséklését tartalmazó javaslatot. Már a parlament előtt van az a módosítás, amely szerint jelen formájában megszűnik majd a lakossági átutalásokat terhelő tranzakciós illeték. Helyette a kártyákhoz hasonlóan – amit az MNB is követendő példának tartott – fix éves (800 forintos) díj jön. Az idei évre (a módosítás tervezett hatálybalépése június 1-je) 400 forint lesz ez a költség.
Megnéztük, néhány bank miként változtatott díjain, amikor a bankkártyás költés illetékterhe módosult. Az alábbi (saját adatbázisunk alapján készített) táblázat néhány számából is jól látszik, hogy szabályként az állapíthatjuk meg, hogy semmilyen szabály nincs. Az adóteher mérséklése hozott díjcsökkentést éppúgy, mint díjemelést, mostanra az árak pedig emelkedtek is és csökkentek is.
A mostani javaslatot benyújtó Pénzügyminisztérium (PM) reménykedve jegyezte meg, hogy a bankszámlaköltségek radikális csökkentésében is segíthet az új szabályozás. Érdemes felidézni, hogy az idén a bankoknak már nem kell megfizetniük a tranzakciós illetéket a 20 ezer forint alatti utalásokra. Volt, ahol valamilyen módon továbbadták az adócsökkentést, másutt nem reagáltak változtatásra. Mint a számladíjakról készített legutóbbi cikkünkben felhívtuk rá a figyelmet: nem árt tudni, hogy a tranzakciós díj elengedése nem jelenti automatikusan azt, hogy ez az utalás díjmentes lett. Több banknál ugyanis az adóterhet a fix díjon (amit kifogásol az MNB) felül számítják fel.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankszámla, folyószámla, számladíjak, bankok, bankkártya, utalás, MNB
Aggódik az MNB, többszörösébe kerülhet a bankolás
A magyar lakossági ügyfelek jövedelemarányos pénzforgalmi költsége európai összehasonlításban a tranzakciós illetéket kiszűrve is kimagasló – állapították meg korábban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján megjelent tanulmányban. A problémát a szakemberek egy cikksorozat keretében is körbejárták. A legfrissebben megjelent írásban (ez itt található) a szerzők azon aggódnak, hogy ha maradnak a jelenlegi árazási viszonyok, akkor az azonnali átutalás miatt élénkülő utalási forgalom a mostani többszörösére növelheti az ügyfelek banki költségeit.
Az átlagos jövedelműek és a tehetősebbek díjterhelése is – számoltuk ki a tanulmány adatai alapján – mintegy öt és félszeresére emelkedhet. Kérdés persze – tesszük hozzá - mennyire reális, hogy a mostani magas díjak mellett ilyen mértékben megugorjon a tranzakciók száma. Meg is válaszoljuk a kérdést: semennyire. A jegybank nyilvánvalóan éppen azon aggódik, hogy a mostani körülmények között nehéz lesz nagy sikertörténetnek beállítani az azonnali átutalások nyári indulását.
Mint le is írták: különösen a személyek között most még döntően készpénzben zajló kisebb összegű fizetések, számlafizetések és kereskedelmi fizetések terén rejlik jelentős potenciál az azonnali fizetés alkalmazásában. Nyilvánvaló viszont, hogy pont az elektronikus fizetések a kisebb összegű használatát hátráltatja leginkább a tranzakció alapú árazás és a minimumdíjak használata. Az árazási anomáliák a hazai pénzforgalom szempontjából azt eredményezhetik, hogy hiába áll majd rendelkezésre egy 21. századi, nemzetközi összehasonlításban is a legmodernebbek közé tartozó infrastruktúra, kihasználtsága elmarad majd az optimálistól.
Miként hat(hat) a tranzakciós illeték változtatása?
A jegybanki cikksorozat érzékelhetőn még azelőtt készült, hogy a jogalkotók magukévá tették a szintén az MNB által összeállított versenyképességi programban (az ebben szereplő javaslatokról ebben a cikkünkben olvashat) a tranzakciós illeték eltörlését, illetve mérséklését tartalmazó javaslatot. Már a parlament előtt van az a módosítás, amely szerint jelen formájában megszűnik majd a lakossági átutalásokat terhelő tranzakciós illeték. Helyette a kártyákhoz hasonlóan – amit az MNB is követendő példának tartott – fix éves (800 forintos) díj jön. Az idei évre (a módosítás tervezett hatálybalépése június 1-je) 400 forint lesz ez a költség.
Megnéztük, néhány bank miként változtatott díjain, amikor a bankkártyás költés illetékterhe módosult. Az alábbi (saját adatbázisunk alapján készített) táblázat néhány számából is jól látszik, hogy szabályként az állapíthatjuk meg, hogy semmilyen szabály nincs. Az adóteher mérséklése hozott díjcsökkentést éppúgy, mint díjemelést, mostanra az árak pedig emelkedtek is és csökkentek is.
Bankkártya éves díja (Ft) | |||
---|---|---|---|
Bank | Illetékváltozás* | Jelenleg | |
előtt | után | ||
CIB elektr. | 3 100 | 2 900 | 4 000 |
CIB domborny. | 6 200 | 5 600 | 7 434 |
Takarék (volt FHB) elektr. | 4 650 | 5 300 | 3 500 |
OTP domborny. | 6 630 | 7 490 | 7 908 |
* 2015. január 1-jétől a kártyás költésre a tranzakciós illeték a korábbi 0,3 százalék, de max. 6000 Ft helyett évi 800 Ft, érintős plasztikra 500 Ft lett (2012. évi CXVI. Tv. 7.§). Hasonló változás jön (a törvénymódosítási javaslat már a parlament előtt van) 2019. július 1-jétől az átutalásokra. |
A bankszámlás ügyfeleknek mindenesetre érdemes lesz résen lenniük majd. Ahogy korábban írtuk: minden számladíjat hasznos lesz újrakalkulálni. Például a Takarék-csoport – derült ki a Napi.hu cikkéből új csomagokat dobhat piacra, a kedvező változásokat csak az erre külön szerződők élvezhetik (ezt szerintünk azért még valószínűleg átgondolják a többi bank lépéseitől függően). Érdekes lesz megfigyelni a fejleményeket, eddig ugyanis a csomag alapú árazást (havi fix díj, amiben minden benne van) nem igazán kedvelték meg a magyar ügyfelek.
Érdekes módon a jegybank hozzáállása a tranzakciós illeték bevezetését követően alapjaiban különbözött a mostanitól. Akkoriban keményen lépett fel a díjemelések ellen. Még pénzvisszatérítést is előírtak azoknak a bankoknak, amelyek változtattak díjszámításukon, illetve új díjat vezettek be (ezt részletesen itt taglaltuk). Ennek analógiájára azt gondolhatnánk, hogy ha az új adófajta miatt nem lehetett emelni, akkor az pláne számon kérhető, hogy a tranzakciós illeték kivezetése, illetve jelentős csökkentése jelenjen meg a mérséklődő díjakban. Az MNB azonban mostanság már azt hangsúlyozza, hogy a jogszabályok alapján nincs hatásköre a számlaköltségek csökkenését felügyeleti intézkedésekkel közvetlenül kikényszeríteni.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: bankszámla, folyószámla, számladíjak, bankok, bankkártya, utalás, MNB
Kapcsolódó anyagok
- 2020.03.04 - Olcsó bankszámla? Hát valamik megjelentek
- 2019.09.13 - Holnaptól nagyot változik a bankolás
- 2019.07.16 - Nagy durranás lehet a Facebook-pénz
- 2019.06.17 - Egyre többet és többért vásárolunk bankkártyával
- 2019.06.04 - Még mindig akadnak gondok a kártyaelfogadással
- 2019.05.31 - Nyolc hónapot csúszik az azonnali fizetés bevezetése
- 2019.05.07 - Így szívatja az állam a kisvállalkozásokat
- 2019.05.02 - Csányi szerint olcsó a magyar bankolás
- 2019.04.29 - Tovább drágulnak a bankszámlák
- 2019.04.18 - Jöhet az e-jogosítvány, a személyivel bankolás
- 2019.03.13 - Óriási változás jön a tranzakciós illetékben!
- 2019.03.12 - Olcsó számla jöhetne a nyugdíjasoknak
- 2019.03.11 - Tízezreket vihet el feleslegesen a bankszámla
- 2019.03.01 - Megint rohanhatunk a bankba ügyfélátvilágításra
- 2019.02.21 - Mobillal fosztogatják a bankszámlákat
- 2019.02.13 - Eltüntetné a nullás bankszámlákat a jegybank
- 2019.01.24 - Külföldön él és dolgozik? Így is tarthatja a markát a magyar állam
- 2019.01.14 - Ennyit adnak tovább az adócsökkentésből a bankok
- 2018.11.29 - Ezt a banki trükköt jó tudni!
További kapcsolódó anyagok