Több beismerés is kiolvasható az új körlevélből
2023. augusztus 14.
Szakszövegbe jól becsomagolva ugyan, de a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen kiadott vezetői körlevelében felszólította a bankokat, hogy kiemelten figyeljenek a betétkivonások miatti kockázatokra. A körlevélben megfogalmazott előírások alkalmazását legkésőbb 2023. szeptember 30-ig kell megkezdeni. Hamarosan új stressz tesztet is közzétesznek.
Már májusban átlépte a 100 százalékot a lakossági forint hitelek és betétek aránya (101,6 százalék volt), júniusban pedig 105 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy több forint hitele van az embereknek, mint amennyi betétet a bankokban tartanak – írtuk meg korábban az MNB adatait elemezve. A megtakarításokra kivetett extra adó ugyanis állampapírba és befektetési alapokba terelte a lakossági megtakarításokat.
Nem ez az első alkalom, amikor a kormány hebehurgya (és ezzel most próbáltunk finoman fogalmazni) módon nyúl bele a piaci folyamatokba. A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) az egekbe repítette a lakásárakat, az otthonfelújítási támogatás is jókora árfelhajtó hatással járt, de még a mestereket is szabályosan elpofátlanította. A szuperállampapír piacra dobásának nem várt és kellemetlen következményei voltak az ingatlanpiacon... és még sorolhatnánk.
Most az első pillanattól elég jól látszott, hogy az új adónem a remélt mellett kellemetlen mozgásokat is beindíthat. Az OTP nemrégiben közzétett gyorsjelentéséből kiderült, hogy a második negyedév végére a tavalyi záró értékhez képest közel 800 milliárd forintnyi ügyfélbetét távozott a bankból. Mint a gyorsjelentésben leírták: a lakossági betétek folytatódó csökkenése mellett az OTP Bank piaci részesedése továbbra is emelkedő trendet követ. Ez pedig azt jelenti, hogy a többi bankból még több pénz mehetett ki. Az OTP amúgy láthatóan az ilyesmit alig érzi meg, a banknál a hitelek és betétek aránya nőtt ugyan, de még így sem éri el a 60 százalékot.
Az MNB most mindenesetre frissen kiadott vezetői körlevelében felhívta a bankok figyelmét: kiemelt figyelemmel kezeljék likviditási kockázataikat – a vonatkozó jogszabályi előírások betartásán felül is. A monetáris politika, a recessziós jelenségek, illetve a bankbetéteket érintő potenciális elszívó hatások jelentette likviditási kockázatok miatt ugyanis szükséges a mostani gyakorlatok felülvizsgálata. Ebbe a mondatba annyi borzalmat sikerült belegyúrniuk, hogy bárki beleborzonghat.
Beismerték például, hogy a jegybank maga is plusz kockázatot jelent. Emellett a gazdasági bajokat is tényként tálalták. Csak a harmadik helyen említették a bankoktól az állampapírokkal tudatosan elszippantott pénzt. Nagy Márton miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy az extra adó miatt a bankok lakossági forrásainak 5-10 százaléka mozdulhat meg. Arról se feledkezzünk meg, hogy a hitelintézeteknek levélben kellett felhívniuk lakossági ügyfeleik figyelmét arra, hogy ne náluk, inkább az államnál tartsák a pénzüket.
A jegybank pedig valahogy most jött rá, hogy ő felel a szektor biztonságos működéséért (az extra adó kivetésekor egy szót sem szóltak). Elvárásként fogalmazták meg, hogy ha az európai uniós rendeletben szabályozott banki likviditásfedezeti ráta (LCR) – amely meghatározza, hogy a hitelintézeteknek hogyan kell kiszámítani a 30 napos időszakra vonatkozóan a várható ki- és beáramlásokat – mértéke 140 százalék alatti, akkor fejlett, napi szintű, jelentős becslések nélküli kockázatmérés kell. Ennek része, hogy a bank hatékony forrásbevonási eszközökkel tudja kezelni az esetleges hirtelen likviditáscsökkenést.
Az MNB kezdeményezi azt is, hogy a hitelintézetek vizsgálják felül a likviditási helyreállítási tervükben szereplő figyelmeztetési és beavatkozási szinteket. Elvárják, hogy a hitelintézetek legkésőbb 2023. szeptember 30-ig kezdjék meg a körlevélben megfogalmazott előírások alkalmazását, és december 31-ig építsék is be azokat belső szabályzataikba. Hamarosan új, frissített vezetői körlevelet tesznek közzé a felügyeleti likviditási stressz teszt módszertanáról, s az azzal kapcsolatos elvárásaikról.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: betét, állampapír, kamat, adó, szochó, MNB, jegybank, vezetői körlevél
Aggódik a jegybank a betétkivonás miatt
Fotó: Azénpénzem
Már májusban átlépte a 100 százalékot a lakossági forint hitelek és betétek aránya (101,6 százalék volt), júniusban pedig 105 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy több forint hitele van az embereknek, mint amennyi betétet a bankokban tartanak – írtuk meg korábban az MNB adatait elemezve. A megtakarításokra kivetett extra adó ugyanis állampapírba és befektetési alapokba terelte a lakossági megtakarításokat.
Nem ez az első alkalom, amikor a kormány hebehurgya (és ezzel most próbáltunk finoman fogalmazni) módon nyúl bele a piaci folyamatokba. A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) az egekbe repítette a lakásárakat, az otthonfelújítási támogatás is jókora árfelhajtó hatással járt, de még a mestereket is szabályosan elpofátlanította. A szuperállampapír piacra dobásának nem várt és kellemetlen következményei voltak az ingatlanpiacon... és még sorolhatnánk.
Most az első pillanattól elég jól látszott, hogy az új adónem a remélt mellett kellemetlen mozgásokat is beindíthat. Az OTP nemrégiben közzétett gyorsjelentéséből kiderült, hogy a második negyedév végére a tavalyi záró értékhez képest közel 800 milliárd forintnyi ügyfélbetét távozott a bankból. Mint a gyorsjelentésben leírták: a lakossági betétek folytatódó csökkenése mellett az OTP Bank piaci részesedése továbbra is emelkedő trendet követ. Ez pedig azt jelenti, hogy a többi bankból még több pénz mehetett ki. Az OTP amúgy láthatóan az ilyesmit alig érzi meg, a banknál a hitelek és betétek aránya nőtt ugyan, de még így sem éri el a 60 százalékot.
A jegybank levelét megírta
Az MNB most mindenesetre frissen kiadott vezetői körlevelében felhívta a bankok figyelmét: kiemelt figyelemmel kezeljék likviditási kockázataikat – a vonatkozó jogszabályi előírások betartásán felül is. A monetáris politika, a recessziós jelenségek, illetve a bankbetéteket érintő potenciális elszívó hatások jelentette likviditási kockázatok miatt ugyanis szükséges a mostani gyakorlatok felülvizsgálata. Ebbe a mondatba annyi borzalmat sikerült belegyúrniuk, hogy bárki beleborzonghat.
Beismerték például, hogy a jegybank maga is plusz kockázatot jelent. Emellett a gazdasági bajokat is tényként tálalták. Csak a harmadik helyen említették a bankoktól az állampapírokkal tudatosan elszippantott pénzt. Nagy Márton miniszter korábban úgy fogalmazott, hogy az extra adó miatt a bankok lakossági forrásainak 5-10 százaléka mozdulhat meg. Arról se feledkezzünk meg, hogy a hitelintézeteknek levélben kellett felhívniuk lakossági ügyfeleik figyelmét arra, hogy ne náluk, inkább az államnál tartsák a pénzüket.
A jegybank pedig valahogy most jött rá, hogy ő felel a szektor biztonságos működéséért (az extra adó kivetésekor egy szót sem szóltak). Elvárásként fogalmazták meg, hogy ha az európai uniós rendeletben szabályozott banki likviditásfedezeti ráta (LCR) – amely meghatározza, hogy a hitelintézeteknek hogyan kell kiszámítani a 30 napos időszakra vonatkozóan a várható ki- és beáramlásokat – mértéke 140 százalék alatti, akkor fejlett, napi szintű, jelentős becslések nélküli kockázatmérés kell. Ennek része, hogy a bank hatékony forrásbevonási eszközökkel tudja kezelni az esetleges hirtelen likviditáscsökkenést.
Az MNB kezdeményezi azt is, hogy a hitelintézetek vizsgálják felül a likviditási helyreállítási tervükben szereplő figyelmeztetési és beavatkozási szinteket. Elvárják, hogy a hitelintézetek legkésőbb 2023. szeptember 30-ig kezdjék meg a körlevélben megfogalmazott előírások alkalmazását, és december 31-ig építsék is be azokat belső szabályzataikba. Hamarosan új, frissített vezetői körlevelet tesznek közzé a felügyeleti likviditási stressz teszt módszertanáról, s az azzal kapcsolatos elvárásaikról.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: betét, állampapír, kamat, adó, szochó, MNB, jegybank, vezetői körlevél
Kapcsolódó anyagok
- 2024.01.18 - Nagyon jól járnak, akik állampapírba fektettek
- 2023.12.06 - Még több pénzünket szedné be az állam
- 2023.08.30 - Visszafogná a béreket az MNB
- 2023.08.29 - Kamatot csökkentett az MNB
- 2023.08.29 - Magasan maradhatnak a kamatok
- 2023.08.23 - Kiderült, melyik állampapírból nem kérnek az emberek
- 2023.08.18 - Lakossági roham indult a népszerű állampapírért
- 2023.08.15 - Még egy bizonyíték, mennyire bajban van a lakosság
- 2023.08.03 - Menekült a lakosság a bankoktól
- 2023.07.27 - Csökkentett kamattal jön az új lakossági állampapír
- 2023.06.30 - Kiderült: nem kértek már az állampapírból az emberek
- 2023.06.22 - Milyen megtakarításra kell extra adót fizetnem?
- 2023.06.20 - Ezért nyúlt bele a kormány a befektetések adózásába
- 2023.06.08 - Visszaszólt a minisztérium az alapkezelőknek
További kapcsolódó anyagok