Nagyon negatívan hat az árrésstop
2026. szeptember 3.
Elsőre jónak tűnik a boltokban az idei első félév, de a részletesebben megnézve az előző év azonos időszakához képest inkább stagnálás látszik. A kereslet mérséklődése miatti intenzívebb boltbezárási hullámmal a foglalkoztatottak száma is meredeken csökkent – állapította meg a szektorról készítette elemzésében az MBH Bank.
Látszólag dinamizálódott a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest, de ez nagyrészt az pánikvásárlásokkal és betárazásokkal megtolt üzemanyag fogyasztásnak köszönhető – írta le ágazati elemzésében az MBH. Míg a tavalyi első félévben 3,4 százalékkal bővült éves szinten a forgalom, addig az idei első hat hónapban 4,5 százalékos volt a növekedés. Az üzemanyagokat leszámítva azonban a tavalyi 3,6 százalék után 3,8 százalék az első féléves emelkedés.
Az egyes üzlettípusok pedig – mint az a lenti ábrán is jól látszik (vonal felett javuló, alatta romló dinamika) – meglehetősen eltérően teljesítettek. az élelmiszer szaküzletek esetében a volumen a tavalyi után az idei első félévben is mérséklődött. Az MBH elemzésében arra jutott, hogy az élelmiszer szaküzletekben a visszaesés egyértelműen az árrésstop közvetett hatásának eredménye. Ezen a téren ugyanis a csökkenő trend pontosan a korlátozás bevezetésekor kezdődött.
Forrás: KSH, MBH
Ez egybevág azzal, amit az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már igen sokszor hangsúlyozott. Augusztus elején (ismét) hangsúlyozták, hogy minden feltétel adott, hogy az új kormány kivezesse az árrésstopot a piacról. Az OKSZ szerint ezt indokolja kiábrándító kiskereskedelmi adatok azt is megmutatták, hogy keresleti oldalról semmilyen inflációs nyomás nem nehezedik a gazdaságra. Nyomatékosították még, hogy az élelmiszerek árának alakulásában május óta az ég világon semmilyen szerepet nem játszik az árrésstop. Júliusban egyébként a vendéglátás nélkül az élelmiszerek 4,4 százalékkal lettek olcsóbbak.
A növekvő forgalom ellenére továbbra is koncentráció zajlik a kiskereskedelemben, jóllehet ez üzlettípusonként erősen eltér – húzta alá Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője. Az ágazat szerinte kifejezetten leszakadni látszik a szolgáltatásokon belül a foglalkoztatásban és a bruttó hozzáadott értékben (BHÉ) is. Mint kifejtette, a szolgáltatások egészében a foglalkoztatottak számának bővülését a covid időszak egyértelműen megakasztotta, de egy gyors visszapattanás után visszatért a korábbi trend. A kiskereskedelemben viszont a coviddal elnyújtottabb lemorzsolódás indult meg, ami pont az inflációs hullám tetején tört meg egy időre, de a kereslet csökkenése miatti intenzívebb boltbezárási hullámmal a foglalkoztatottak száma is meredeken csökkent a szektorban.
A szolgáltatások részesedése a BHÉ-ből 2024 elejétől egyértelműen növekszik, az akkori 67 százalékról 71 százalékra emelkedett (gördülő éves átlagot vizsgálva). Ugyanettől az időponttól kezdve azonban a kereskedelem részesedése 10,5 százalékról 9,9 százalékra csökkent 2026 második félévére. Bár nem tűnik nagynak a csökkenés, de a mostani érték egyértelműen alulmúlja a 2010-es évek átlagát. Az is gond, hogy a kiskereskedelemben a 24 év alatti munkaerő aránya több éves stagnálás után egy éve meredeken esik. Jelenleg minden ötödik alkalmazott nyugdíjas vagy 10 éven belül nyugdíjba vonul.
Az érvényben lévő piactorzító intézkedések (az árrésstop mellett a kiskereskedelmi különadó és a plázastop) korlátozzák a szereplőket a piaci működésben és a hatékonyság növelésében is. Az ágazat beruházásainak részesedése a nemzetgazdaságéból 2022 eleje óta egyre alacsonyabb, jelenleg 5,5 százalék. Folyóáron mérve ráadásul 2024 óta meredeken esik a kiskereskedelmi beruházások értéke is.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: vásárlás, kiskereskedelem, élelmiszer, elemzés, MBH, OKSZ, Országos Kereskedelmi Szövetség, infláció
Aggasztó jelek a kiskereskedelemben
Fotó: Latzer Anna
Látszólag dinamizálódott a kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest, de ez nagyrészt az pánikvásárlásokkal és betárazásokkal megtolt üzemanyag fogyasztásnak köszönhető – írta le ágazati elemzésében az MBH. Míg a tavalyi első félévben 3,4 százalékkal bővült éves szinten a forgalom, addig az idei első hat hónapban 4,5 százalékos volt a növekedés. Az üzemanyagokat leszámítva azonban a tavalyi 3,6 százalék után 3,8 százalék az első féléves emelkedés.
Az egyes üzlettípusok pedig – mint az a lenti ábrán is jól látszik (vonal felett javuló, alatta romló dinamika) – meglehetősen eltérően teljesítettek. az élelmiszer szaküzletek esetében a volumen a tavalyi után az idei első félévben is mérséklődött. Az MBH elemzésében arra jutott, hogy az élelmiszer szaküzletekben a visszaesés egyértelműen az árrésstop közvetett hatásának eredménye. Ezen a téren ugyanis a csökkenő trend pontosan a korlátozás bevezetésekor kezdődött.
Forrás: KSH, MBHEz egybevág azzal, amit az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már igen sokszor hangsúlyozott. Augusztus elején (ismét) hangsúlyozták, hogy minden feltétel adott, hogy az új kormány kivezesse az árrésstopot a piacról. Az OKSZ szerint ezt indokolja kiábrándító kiskereskedelmi adatok azt is megmutatták, hogy keresleti oldalról semmilyen inflációs nyomás nem nehezedik a gazdaságra. Nyomatékosították még, hogy az élelmiszerek árának alakulásában május óta az ég világon semmilyen szerepet nem játszik az árrésstop. Júliusban egyébként a vendéglátás nélkül az élelmiszerek 4,4 százalékkal lettek olcsóbbak.
Csúszik lefelé az ágazat
A növekvő forgalom ellenére továbbra is koncentráció zajlik a kiskereskedelemben, jóllehet ez üzlettípusonként erősen eltér – húzta alá Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzője. Az ágazat szerinte kifejezetten leszakadni látszik a szolgáltatásokon belül a foglalkoztatásban és a bruttó hozzáadott értékben (BHÉ) is. Mint kifejtette, a szolgáltatások egészében a foglalkoztatottak számának bővülését a covid időszak egyértelműen megakasztotta, de egy gyors visszapattanás után visszatért a korábbi trend. A kiskereskedelemben viszont a coviddal elnyújtottabb lemorzsolódás indult meg, ami pont az inflációs hullám tetején tört meg egy időre, de a kereslet csökkenése miatti intenzívebb boltbezárási hullámmal a foglalkoztatottak száma is meredeken csökkent a szektorban.
A szolgáltatások részesedése a BHÉ-ből 2024 elejétől egyértelműen növekszik, az akkori 67 százalékról 71 százalékra emelkedett (gördülő éves átlagot vizsgálva). Ugyanettől az időponttól kezdve azonban a kereskedelem részesedése 10,5 százalékról 9,9 százalékra csökkent 2026 második félévére. Bár nem tűnik nagynak a csökkenés, de a mostani érték egyértelműen alulmúlja a 2010-es évek átlagát. Az is gond, hogy a kiskereskedelemben a 24 év alatti munkaerő aránya több éves stagnálás után egy éve meredeken esik. Jelenleg minden ötödik alkalmazott nyugdíjas vagy 10 éven belül nyugdíjba vonul.
Az érvényben lévő piactorzító intézkedések (az árrésstop mellett a kiskereskedelmi különadó és a plázastop) korlátozzák a szereplőket a piaci működésben és a hatékonyság növelésében is. Az ágazat beruházásainak részesedése a nemzetgazdaságéból 2022 eleje óta egyre alacsonyabb, jelenleg 5,5 százalék. Folyóáron mérve ráadásul 2024 óta meredeken esik a kiskereskedelmi beruházások értéke is.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: vásárlás, kiskereskedelem, élelmiszer, elemzés, MBH, OKSZ, Országos Kereskedelmi Szövetség, infláció
