Az ingatlanokkal kapcsolatban számos könnyítést vezetnek be

Adótörvény: itt vannak a részletek!

A költségvetés ünnepélyes átadása
Fotó: Kovács Tamás, MTI
2017. május 3. Ígérete szerint tegnap este benyújtotta a kormány a parlamentnek a következő évi adótörvényeket. Összefoglaltuk a benne szereplő lényegesebb változtatásokat, amelyek nem csak a személyi jövedelemadózást (szja) érintik. Helyenként nehéz nem gondolni arra, hogy a jogalkotókat némi személyes érintettség is vezérelhette.

Érdekes módon, miközben lassan szitokszóvá válik a „külföldi”, az szja-törvénybe beemelik az iskolarendszerű képzés fogalmát. A részletes indoklás szerint az új fogalommal egyértelművé válik, hogy a külföldön (EGT-tagállamban, Svájcban vagy akár az Egyesült Államokban) folytatott tanulmányok is minősülhetnek iskolarendszerű képzésnek, ha azok folytatására tanulói vagy hallgatói jogviszonyban kerül sor.

Az a nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányai mellett vállalkozik, 2018-tól feleannyi közterhet fizet kisadózóként (KATA). Az érintett diákoknak ugyanis a tanulmányt tulajdonképpen főállásként ismerik el, így nekik a jelenlegi 50 ezer forint helyett a havi 25 ezer forint tételes adót kell csak megfizetniük.
Valószínűleg többen örülnek majd annak, hogy az önálló tevékenységet végző magánszemélyek költségelszámolásakor 2018-tól a saját tulajdonú járművel eshet egy tekintet alá a közeli hozzátartozó tulajdonát képező, vagy az általa zárt végű lízingbe vett jármű is.
Az ingatlanokkal kapcsolatban számos könnyítést vezetnek be. Kedvezményezett lakáscélú felhasználássá válik például, ha az értékesítő magánszemély saját maga, de akár közeli hozzátartozója vagy élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában vagy más hasonló (például ápolási) intézményben biztosított férőhely megszerzése fordítja a vételárat. Így is működhet tehát a beszámítás. A módosított szabály értelmében, ha az ingatlanértékesítésből származó jövedelem lakáscélú felhasználása az adóbevallás benyújtását követően történik, akkor a magánszemély a felhasznált jövedelemre jutó adót az ingatlan átruházását követő második év végéig visszaigényelheti.

Újdonság, hogy tulajdonostársak közössége esetén az ingó- vagy ingatlaneladásból, illetve bérbeadásból származó jövedelemmel szemben költség bármelyik tulajdonos nevére szóló bizonylat alapján elszámolható.(Persze csak a törvény szerint elismert tételekre igaz.) A fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemély már nem csak egy, hanem akár három lakásban vagy üdülőben folytatott tevékenység esetén is választhatja a tételes átalányadózást. Utóbbi keretében a fizetendő adó szobánként évi 38,4 ezer forint.

Nő a lakbértámogatás, változhat a „zérópont”


A hosszú távon ingatlant bérbeadók is jobban járnak jövőre, eltörlik ugyanis az egymillió forintot meghaladó jövedelem után a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésének kötelezettségét. A lakáskiadóknak így a nagyobb bevétel után is csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetniük.

Tovább nő a lakbértámogatás: 2018-tól a munkáltató által adómentesen nyújtható mobilitási célú lakhatási támogatás mértéke a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százaléka helyett, annak 60 százaléka, a következő 24 hónapban a minimálbér 25 százaléka helyett 40 százaléka, a következő 12 hónapban pedig 15 helyett 20 százalék. Emellett jelentős kedvezmény lehet, hogy a már fennálló határozott időtartamú munkaviszony esetén a lakbértámogatásra jogosító időtartam számítása során a munkaviszony létrejöttének napjaként 2018. január 1-jét lehet figyelembe venni. Vagyis, ha a cég úgy akarja, csak ettől az időponttól indul a számláló.

Ami a cápákra nem vonatkozik


Az internethozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfakulcs (ahogy azt már korábban bejelentették) 18-ról 5 százalékra mérséklődik. Mivel azonban a szolgáltatók jellemzően időszakonkénti elszámolást alkalmaznak, a törvényjavaslatban az szerepel, hogy abban a periódusban alkalmazandó először a csökkentett áfa, amelynek az elszámolási időszaka 2017. december 31-ét követően kezdődik. Elméletben tehát lehetnek olyan pechesek, akik egy darabig még 2018-ban is a magasabb áfát kénytelenek fizetni. A hálózati szolgáltatás (például az online telefonálás, műsorterjesztés) nem minősül internethozzáférési szolgáltatásnak, amiből következően a kedvezményes áfakulcs nem vonatkozik rá.
A nemzetgazdasági tárca kalkulációja szerint a változások összesen 35 milliárd forintot hagynak a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál. Ebből a lakáskiadók 3 milliárd forinttal, a netezők pedig 22 milliárddal részesülnek. A hal áfacsökkentése 3,5 milliárd forintot jelent.
Végre a hal áfája is (a sertés és a baromfi után) 5 százalék lesz 2018-ban. Ez vonatkozik az emberi fogyasztásra alkalmas élő halra, a díszhal kivételével (ezt a törvény szövegéből vettük). Szerencsére azonban nem csak az egész halak lesznek kedvezményezettek. Az alacsonyabb kulcs kiterjed a halfilére és minden darabra vagy szeletre – frissen, hűtve vagy fagyasztva. A halbőrt, ikrát, haltejet, halmájat és egyéb belsőségeket is besorolták ide. Kizárólag a cápa, illetve cápahúst emelték ki kivételként (ki tudja, miért) a mellékletben.

Változtattak még a praxisjog értékesítése utáni adózáson, de könnyítettek például a kisebb sörfőzdék adóterhén is. A társasági adóban megszűnik a bejelentett részesedés 10 százalékos értékhatára, továbbá a start-up vállalkozások kutató-fejlesztő foglalkoztatására vonatkozó feltétele. A sportot támogató bankok kedvezményt kaphatnak a különadóból. A belföldi gazdasági társaságoknak a jövőben be kell jelenteniük a külföldi bankszámlájukat. Az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozók is pénzforgalmi számlanyitásra lesznek kötelezettek. A 142 oldalas előterjesztés (amihez várhatók módosító indítványok is) persze még számos egyéb – több törvényt is érintő – változtatást tartalmaz.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.