Több tucatnyi esetben mondhatnak ki semmisséget

Adósperek: kedvező ítéletek jönnek

Transzparens egy devizahiteles tüntetésen
Fotó: Latzer Anna

2015. október 20. Összesen hatvan perben jöhet szóba, hogy a felülvizsgálat után a legfőbb bírói fórum a szerződés semmisségét állapítsa meg úgy, hogy nem rendelkeznek az elszámolásról – tudta meg az Azénpénzem.hu. A 17 ezer, még az előző évben felfüggesztett devizaperből eddig csak mintegy kétezer folytatódott. A kilátások viszont több forrásunk szerint nem túl bíztatóak az adósok számára, de ez esetenként több év múlva derülhet csak ki.

Információink szerint meglehetősen nagy riadalmat keltett a bankok, és ujjongást az adósok körében, hogy a Kúria (mostanra már több perben is) jogkövetkezmény megállapítása nélkül semmisnek mondott ki egy deviza jelzáloghitel szerződést. Ezt a már megjelent és a szóban elmondott indoklások szerint azért tehették, mert a megtámadott jogerős ítélet még az „adósmentő” törvények előtt született meg. Ezzel az ítélettel a Kúria közölte a magyar bíróságok felé azt, hogy márpedig a fogyasztói jogokkal kapcsolatos törvényeknek visszaható hatálya nincs – állította Léhmann György siófoki ügyvéd, aki legutóbbi perben képviselte az OTP-vel hadakozó devizahitelest.

Léhmann nyomatékosította, hogy a tavaly július előtt is zajló perek esetében ez a döntés számíthat irányadónak a bíróságok számára. Mint kinyomoztuk: összesen hatvan ügy jöhet ilyen szempontból szóba. Ebből egyébként 20-25 már el is dőlt, vagy hamarosan befejeződik. Várhatóan valóban nagy örömöt okozva az adósoknak (Léhmann arról is beszámolt, hogy a legutóbbi ítélet kihirdetését a megjelent mintegy száz adós dübörgő tapssal üdvözölte).

A bíróságok értesüléseink szerint több ügyben is kikérték döntéseik előtt a Kúria véleményét. A legfőbb bírói fórum pedig állítólag uniós egyeztetést is végez, de a közösségi jogot alaposan ismerő szakértőkkel mindig megvizsgáltatja a felvetéseket. Ezek alapján – legalábbis jelenleg – nem tűnik valószínűnek, hogy a folytatódó perekben előzetes uniós döntéshozatali eljárást kezdeményeznének. Arról hallottuk, azt látják a legesélyesebbnek, hogy Strasbourgban a bankok javára dönthetnek majd, de ennek az adósok szempontjából nem lesz jelentősége. Bár a magyar államot kötelezhetik fizetésre. Mindez persze ma még nem több spekulációnál.

Az öröm teljesen indokolt lehet, ha a bank belenyugszik a fejleményekbe, esetleg úgy ítéli meg, hogy nem éri meg számára a további procedúra. Mint ahogy szaporodnak az olyan, az adós számára kedvezően befejeződő végrehajtás-leállítási ügyek is, ahol a finanszírozó nem harcol tovább. Mint azonban a bírói berkekben végzett kutakodásunkból megtudtuk, a semmisség, illetve érvénytelenség kimondása más eset. A hitelintézetnek ugyanis ezekben elegendő egy érvényessé nyilvánítási kérelmet beadniuk, és az ügy folytatódik tovább – már a hatályos törvények figyelembevételével.

Nincs fogás az aláírási jogosulatlanságon?

Ügyvédek szerint a legtámadhatóbbak az autóhiteles szerződések. Időközben ezen a téren több kedvezőbb fejlemény is akadt. Nem egy bírósági döntés született arról, hogy hiába válik végeláthatatlanná a hitel, az autó törzskönyvét öt év után vissza kell adni az adósnak. Ráadásul volt időszak, amikor nyakló nélkül nyomták ki kereskedőkön keresztül az akár tíz éves futamidejű kölcsönöket, így bőven akadhat szerződés, amelyet arra nem jogosult írt alá a hitelező részéről.

Eddig úgy tudtuk, hogy utóbbi esetekben szinte biztosra vehető a pernyertesség. Utánjárásukra azonban az derült ki, hogy felsőbb bírói fórum előtt eddig egyetlen, a finanszírozót elmarasztaló ítélet sem született. Az elbírált ügyek 90 százalékában a bíróság arra jutott, hogy fellelhetőek olyan iratok, amelyek elfogadhatóvá tették az aláíró személyét (például meghatalmazások láncolata). A fennmaradó 10 százalékban pedig úgy döntöttek, hogy az aláíró „álképviselőként” járt el. (Ez egy elég érdekes új fogalom, de úgy tűnik, a bírák számára elfogadható.)

Még sokáig nem juthatnak nyugvópontra az ügyek

A parlament által elfogadott „adósmentő” csomag következményeként az Országos Bírósági Hivatal (OBH) 2014 júliusában leállította a devizaadósok által indított pereket. Az elszámolási törvényben rendelkeztek arról, hogy nem engedik azoknak a pereknek a folytatását, ahol csak az érvénytelenség vagy részleges érvénytelenség megállapítását kérte az adós (pedig – mint arról korábban már írtunk –, a bíróságok előtt levő devizahiteles perek 95 százaléka ilyen volt). Ha nem mondja meg a bank ügyfele, hogy pontosan mit is szeretne („meg kell jelölnie, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri”), és csak semmisségre utazik, a pert meg kell szüntetni.

Információink szerint 17 ezer ügyben állt le az eljárás, közülük pedig mostanáig mindössze kétezer folytatódott. Ezekben először első-, majd másodfokon kell ítéletet hozni, sőt jó eséllyel a Kúria előtt is kiköt majd nem egy eljárás. Még évekig is eltarthat, mire a devizaperek végre nyugvópontra juthatnak.

Kulcskérdés, miként határoz a bíróság a semmiségről, illetve ennek jogkövetkezményéről. Kutakodásunk alapján úgy látszik, valóban elszántak a magasabb rendű bíróságok arra, hogy a szerződés teljes semmisségének kimondására ne kerüljön sor. Törekednek majd arra, hogy hatályossá, illetve érvényessé nyilvánítsák a megállapodást, annak vitatott pontjait. Amennyiben ez végképp lehetetlenné válik, akkor egyes költségelemektől (például a monitoring díjától) szabadulhat meg az adós. Az mindenesetre sokatmondó, hogy több bírósági forrásunk is úgy nyilatkozott, hogy a döntéshez a „felülvizsgált banki elszámolást kell figyelembe venni”.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizaperek, bíróságok, Kúria, elszámolás, semmisség, autóhitelek, jogosulatlan aláíró, uniós eljárás