Vannak, akik teljesen kimaradhatnak a mentőcsomagból

Adósok a partvonalon kívül

2014. szeptember 19. A felszínen, az összesített számok szerint már csökkent a nagyon nagy bajban levő adósok aránya. Az adatok mögé nézve azonban a folyamatok egyáltalán nem ennyire bíztatóak. A Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvény parlamenthez már benyújtott módosító javaslata szerint is látszik, hogy a kormányzatnak esze ágában sincs a program kiszélesítése. Sokatmondó, hogy a módosított törvényben már nem szerepel a kényszerértékesítési kvóta.

Az adósmentő folyamat lezárása után alighanem sokan keserűen érzékelhetik, őket bizony teljesen magukra hagyták. A statisztikákban is látszik ugyanis, hogy van egy olyan réteg, amelynek a havi terhek jelentősebb csökkentése sem nyújt megoldást. Ezt jól tetten érhetjük a banki adóssegítő programokban a mai napig szereplő kölcsönök nagyságát áttekintve (lásd grafikonunkat). Miközben ugyanis a devizások közül sokan kikerülhettek ebből a – sokszor ördöginek bizonyuló– körből, a forinthitellel rendelkezők közül mind többen estek bele. Majdnem háromszorosára nőtt két év alatt azoknak a piaci forinthiteleknek a mennyisége, amelyeket az adósok csak valamilyen külön segítséggel (fizetési haladék, törlesztés átütemezése, futamidő meghosszabbítása) képesek törleszteni.

A kényszerűen módosított devizahitelek nagyságának viszonylag látványos mérséklődésének értékelésekor pedig nem árt arra is figyelni, hogy júliusban már az 1500 milliárd forintot is meghaladta azoknak a devizahiteleknek az értéke, amelyeket az adósok fix árfolyamon törlesztenek. A most belépők havi terhe így több mint 30 százalékkal alacsonyabb. Mégis, már most akadnak, akik az árfolyamgátas részleteket sem tudják fizetni.

A statisztikákban összemosottan szerepelhetnek azok az adósok, akik képtelenek vagy – ahogy a bankok előszeretettel jelzik – nem hajlandók fizetni hitelük törlesztőjét. Semmilyen hatástanulmány nem készült arról, hogy a fizetési képességet vagy szándékot milyen mértékben befolyásolja a törlesztőrészlet alakulása. Ellenkező előjelű változásról, tehát arról, hogy a terhek növekedése miként hat a hátralékokra, a bankoknak van gyakorlati tapasztalatuk, de ebből mechanikusan nem lehet megfelelő következtetéseket levonni. Tartani lehet attól, hogy a nagy adósmentés vége az lehet, hogy miközben sokaknak több jut fogyasztásra, mások végképp beleragadnak a kilátástalanságba. Kérdés, ez mekkora tömeget jelent majd.

A Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente csütörtökön közzétett jegyzetében éppen erre hívta fel a figyelmet. Mint írja: a devizahiteleknél az árfolyamrés visszaírása és az egyoldalú kamatemelések eltörlése maximum 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenést jelenthet az ügyfeleknek. Már többször felhívtuk a figyelmet arra, hogy az átlag jókora eltéréseket takar. A maximális arányt biztosan nem sokan érhetik el (számításaink szerint jellemzően azok, akiket tulajdonképpen átvertek a hitelfelvétel során – például a piacitól akár 16 forinttal erősebb forinton szerződtek velük). A parlament előtt levő elszámoltatási törvény a miniszterelnök szerint harmadával csökkentheti a törlesztőket. Arról viszont a kormányzatból senki sem beszél, hogy meglehetősen sokan vannak, akiken még ilyen mértékű visszaesés sem segít, a helyzetük (például, mert elvesztették munkájukat) teljesen kilátástalan.

Tömegesen kerülhetnek utcára 2015-ben a forinthitelesek?

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss statisztikája szerint a 90 napon túl nemfizető adósok aránya 2014 első félévének végére a korábbi adatokhoz képest jelentősen csökkent. Míg az első negyedévben ez az érték közel 19,2 százalék volt, az arány június utolsó napjára 18,8 százalék alá esett. Mielőtt még nagyon örülnénk: 2013. azonos időszakában 18 százalék alatti arányról beszélhettünk. Az adatok értékelésekor az sem mellékes, hogy időközben 228,5 ezer hitelszerződés tűnt el (ennyivel kevesebbet tartottak nyilván a hitelintézetek az első félév végén az egy évvel korábbinál). Ezek egy részét rendben visszafizették, de sok olyan is lehet, amelyet felmondtak.

A valóban nagy bajban levőkön segíthet a Nemzeti Eszközkezelő (NET). A parlamenthez már benyújtott módosító javaslat alapján viszont éppen az látszik, hogy a kormányzatnak esze ágában sincs a program kiszélesítése. Bővítés, hogy a NET lakásért járadékot is szolgáltathat majd, de úgy tűnik, csak azoknak, akiknek a szolgáltatóját megvásárolta. Felbukkan az új szabályozásban a tartalék ingatlan, de azok a „lakások” is, amelyek nem minősülnek lakóingatlannak, de még lakhatási célú ingatlannak sem (a tanyákat korábban is nevesítették). A NET tehát a jövőben alighanem elkezelgeti majd a birtokába került ingatlanokat. A járadékosoktól szerzett lakásokat, valamint azokét, akiket innen is kitesznek.

Sokatmondónak tartjuk, hogy a NET-ről szóló törvény értelmező rendelkezései közül törölték a kényszerértékesítési kvótára vonatkozó részt. A jelenlegi törvény szerint ugyanis 2014 végéig érvényes az a szabályozás, amely meghatározza, hogy a fizetésképtelen adósok ingatlanainak hány százalékát lehet ténylegesen dobra verni. A devizahitelesekre még jövőre is érvényes a kilakoltatási moratórium, de ha nem módosítják a jogszabályt, akkor 2015-től tompítás nélkül zúdulhatna a piacra a hátralékos forinthitelesek lakása.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: devizahitelek, forinthitelek, adóssegítő program, MNB, statisztika, kényszerértékesítési kvóta, kilakoltatás