Sorra buknak az Alkotmánybíróság előtt a devizahitelesek

Ab: a végtörlesztés egészen más

2015. július 20. Mától augusztus végéig pihen az Alkotmánybíróság (Ab), de az ítélkezési szünet előtt több, a devizahiteleseket érintő döntést is hoztak. A legtöbb beadványban az adósok a forintosítási törvényben előírt árfolyamot kifogásolták. Az Ab hosszan taglalta, miért is nem lehet összehasonlítani a mostani, illetve a végtörlesztéskor használt árfolyamot. Összefoglaltuk érvelésük lényegesebb pontjait.

A forintosítási törvényről tavaly novemberben Trócsányi László igazságügyi miniszter és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közös sajtótájékoztatón hangsúlyozták: nem választhatott a kormány a piacitól eltérő árfolyamot a devizahitelek forintosítására. Az igazságügyi miniszter részletesebben is fejtegette, hogy mivel a jogszabályalkotó magánszerződésekbe avatkozik be, körültekintően kell eljárnia. Még fel is mutatta az Alaptörvényt (képünk), hogy mindenki lássa: alkotmányos eljárásról van szó. Azóta ezt az Ab többször is nyomatékosította. Az adósok viszont nem fogynak ki a panaszból.

Egyetlen bíztató fejlemény, hogy az Ab korábban több bíró beadványának nem adott helyt, és nem minősítette az Alaptörvénybe ütközőnek azt a kúriai jogegységi pontot, amelynek alapján az adósok mentesülhetnének az árfolyamkockázat rájuk hárításától. Ennek jelentőségét persze a joggyakorlat alapján lehet majd megítélni. Újabb határozatra mindenestre egyhamar nem számíthatunk, hiszen az Alkotmánybíróság a 2015. július 20-tól 2015. augusztus 28-ig ítélkezési szünetet tart.

Nemrégiben két döntést is hozott a taláros testület. Az egyikben az egyik, önerő nélkül felvett hitel forintosításával kapcsolatos panaszt utasították vissza. Az adós ebben előadta, hogy élettársával 2008-ban saját lakás vásárlása céljából kötöttek deviza alapú kölcsönszerződést. Tartozásuk pedig a forintosítás után jelentősen meghaladja a szerződés tárgyaként eredetileg meghatározott összeget. Az árfolyamváltozás terhe korlátozás nélkül rá, mint kiszolgáltatott adósra hárul. Ezzel nem sikerült meghatnia a bírákat.

Ilyen volt a kamatos kérdés

A másik határozatban alaposabb indoklással számos egyesített ügyet utasítottak el. Az adósokat segítő jogászok például az „eredeti induló kamat” fogalmát támadták. Sok érvénytelenségi per indult arra hivatkozással, hogy a kölcsönszerződés nem, vagy nem megfelelően tartalmazta a kamat mértékét – érvelnek. Azzal pedig, hogy a jogalkotó a kölcsönszerződés semmisségét okozó kamatkikötés hiányát törvényi úton pótolja, magánjogi jogviták eldöntésébe avatkozik, noha azok a bíróságok hatáskörébe tartoznak. Az Ab szerint azonban az említett meghatározásra csak az egyéb fogalmak és rendelkezések értelmezése és alkalmazása érdekében volt szükség. (Amúgy – derül ki a határozatból – ez mindegy is, ha ugyanis mégis magánjogi szerződésekbe beavatkozás lenne, akkor sem lenne megállapítható az alkotmányossági összefüggés.)

Az adósoknak (és persze nekünk is) a forintosítási törvénnyel összefüggésben eszébe jut a végtörlesztés. Kirívó ugyanis, hogy míg akkor 180 forintos fixált frankárfolyamon szabadulhattak meg hitelüktől a szerencsésebbek, most ennél jóval kedvezőtlenebb lett a gyakorlatilag kötelező átváltás (az elszámolásról, forintosításról a részleteket itt nézheti meg). Az Ab most az alábbiakban összefoglalt érvekkel utasította vissza a két folyamat összehasonlítását:

	Végtörlesztés	Forintosítás
Minősítés, elv	Ex gratia (szociális jellegű, nem alanyi jogon járó) juttatás	Clausula rebus sic stantibus (körülmények alapvető változása)
Tartalom	Az állam jogosultságot teremt a kedvezményezett személyi kör részére a polgári jogi viszonyokba történő beavatkozással	Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli
Jogalap	Méltányosság	A jogalkotó hatáskörébe tartozó kérdés dönteni arról, hogy a devizahitelesek megsegítésére beavatkozik-e a magánjogi viszonyokba és az is, hogy ezt milyen feltételekkel teszi
Cél	Lakóingatlanok tehermentesítése, szerződések megszüntetése	Árfolyamkockázat megszüntetése
Összehasonlítás	A forintosítás valóban hátrányosabb, de ez akkor lenne csak alaptörvény-ellenes, ha a két szabályozás egymással összehasonlítható helyzetben lévő jogalanyokat érintene
Forrás: Ab-határozat (többnyire szó szerinti idézet)

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: elszámolás, forintosítás, végtörlesztés, alkotmányosság, Alkotmánybíróság