Magyar gyártókat hozhat nehéz helyzetbe a termékdíj

A vizet is adóztatják

2015. január 18. Drágulást hoz a „szappanadó”, ami ráadásul szakértők szerint az alacsony árkategóriájú termékek jellemzően magyar gyártóit akár ki is szoríthatja a piacról. Az új teher kilónkénti kiszabását már azért is értetlenül nézik, mert a termékdíjjal sújtott cikkek nagy arányban tartalmaznak vizet, ami aligha nevezhető környezetszennyezőnek.

Az adótörvényekben a szappanokra és mosószerekre kilónként 11 forintos termékdíjat, a szépség- és testápolókra pedig kilónként 57 forintos termékdíjat vezettek be az idén a korábbi nulla forint helyett. Mint már a törvény elfogadása előtt kiszámoltuk, ez a legolcsóbb akciós tusfürdő esetében 15 százalékos drágulást hozhat, míg a márkásabb termékek alig egy-két százalékkal kerülhetnek többe ennek hatására. Murányi István, a Magyar Kozmetikai és Háztartásvegyipari Szövetség (Kozmos) főtitkára a Világgazdaságnak nyilatkozva elmondta: a váratlanul bevezetett új adó egyértelműen nagyobb kárt okoz a piaci szereplőknek, mint amekkora hasznot hajt a költségvetésnek.

Érthetetlen és a későbbiekben a gazdaságra káros intézkedésekből mintha manapság nem lenne hiány. A napelemek után 114 forint kilónként a termékdíj, míg a valóban nagyon környezetszennyező akkumulátorok után 57 forintot kell fizetni. Nem zárható ki, hogy a vasárnapi zárva tartás visszaüt majd, de a megyei matrica – aminek még mindig a „próbaüzeme” folyik, bár megvenni meg kell, és büntetnek is – következményei (a költségvetési bevételekre, az utak forgalmára) sem igazán átláthatóak. (Nem is lehet, hiszen az ígéretek szerint a hónap végéig újragondolják, mely szakaszokért mennyit is kell fizetni.)

A Kozmosnál tagvállalataik visszajelzése alapján arra számítanak, hogy az alacsony árkategóriájú termékek jellemzően magyar gyártóit hozza majd nehéz helyzetbe a termékdíj, hiszen aki eddig kilónként 60-80 forint költséggel állított elő például sampont, az kénytelen árat emelni. Így viszont kiszorulhat a piaci szegmenséből, amiből hosszabb távon létszámleépítés lehet.

Az egészségmegőrzés nem számít

Murányi érthetetlennek nevezte azt is, hogy miért éppen ezt a két csoportot sújtották környezetvédelmi termékdíjjal, amelyek az egészségmegőrzésben is fontos szerepet játszanak, gyártásuk pedig nem kifejezetten környezetszennyező. Szerinte a mosószerek már korábban is megfeleltek annak az előírásnak, hogy a bennük található anyagok lebomlanak, mire a felszíni vizekbe kerülnek. A főtitkár ráadásul szakmailag nehezen magyarázhatónak tartja a termékadó kilónkénti kiszabását is. Mint hangsúlyozta, az érintett készítmények jelentős hányada kisebb-nagyobb részben vizet tartalmaz, amit nehéz környezetszennyező anyagnak nevezni.

Találomra megnéztük néhány nappali krém összetételét, és az összetevők felsorolásában valóban a víz (aqua) áll az első helyen. Egy-egy ilyen készítmény akár hetven százalékát is a víz adja. Éppen az olcsóbb készítmények esetében magasabb az aránya, találtunk nyolcvan százalékost is. A samponok, tusfürdők, testápolók összetevői között is az első helyen szerepel a víz. (Az anyaglista minden esetben csökkenő töménységi sorrendben tünteti fel az összetevőket.)

Vegyészek szerint a „zsírosabb” készítményekben sem feltétlenül kevesebb a víz. A különbség nem mennyiségi, hanem technikai. A „vizesebb” krémek úgy készülnek, hogy az olajcseppeket keverik el vízben, míg a sűrűbb állagú készítmények esetében fordított az eljárás, vizet diszpergálnak olajba.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adó, termékdíj, szappanadó, víz