A vártnál nagyobbat vágott a kamaton az MNB

Fotó: Soós Lajos, MTI
2014. január 21. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a már korábban történelmi mélypontra ejtett alapkamatot tovább csökkentette 0,15 százalékponttal. Elemzők arra számítottak, hogy ennél erőteljesebben lassítják a vágás mértékét. A korábbi jegybanki nyilatkozatok alapján azonban nem volt annyira meglepő a mostani döntés.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs adatról kiadott értékelése egyértelműen arra utalt, hogy folytatódik a kamatvágás. Már a Matolcsy György (képünkön) által vezetett jegybank jelentéséből egyértelműen látszott, hogy mik a szándékaik. Ilyen körülmények között az elemzők többségének várakozásával ellentétben nem tűnt túl valószínűnek, hogy erőteljesebben lassítják a kamatvágások korábbi, 0,2 százalékpontos mértékét. A monetáris tanács végül kompromisszumként (ha ilyesmiről lehet egyáltalán beszélni) a várt 0,1 százalékponttal szemben a 0,15 százalékpontos vágás mellett döntött. A jegybanki alapkamat így holnaptól 2,85 százalékra csökken.

Ezt gondolják az elemzők


Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar állampapírok ugyan tovább tudtak erősödni, a hozamok csökkentek, de a hozamgörbe alapján úgy látszik, hogy hosszabb távon nincs meggyőződve a piac az alacsony kamatok tartósságáról. A forint azonban más feltörekvő piaci devizákhoz képest eddig meglehetősen stabil maradt, a befektetők egyelőre figyelmen kívül hagyják a paksi beruházáshoz kapcsolódó államadósság-növekedést, és azokat a jegybanki kommenteket, amelyek szerint a jegybanki kamatpolitikát nem befolyásolja érdemben a FED monetáris politikájának változása. Lényegesebb forintgyengülés hiányában Bebesy szerint az elkövetkező hónapokban kisebb lépésközökkel tovább haladhat az MNB.

Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója azt gondolja, hogya javuló gazdasági növekedés kedvező környezetet teremt arra, hogy a pozitív hangulatot kihasználva tovább csökkenjen az alapkamat”. Ő sem számít azonban 2,5 százaléknál alacsonyabb mutatóra. Érvelése szerint azért nem, mert a magyar gazdaság jelenleg a régiós átlag szintjén teljesít, a nagymértékű devizaadósság, a gyenge versenyképesség és a hosszabb távon kérdéses növekedési kilátások miatt azonban sérülékenyebbek vagyunk régiós társainknál. A második félévtől tartja elképzelhetőnek, hogy az alacsony kamat miatt már nem lesznek vonzóak a hazai eszközök.


Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok