A tanulók tizedét egyáltalán nem segítik otthonról

A vártnál is drágább a tanulás

2015. szeptember 7. Több mint minden harmadik diákot ér kellemetlen meglepetés felsőoktatási tanulmányai megkezdése után a költségek miatt – derült ki az egyik biztosító felméréséből. Minden ötödik számára nagy nehézséget okozott a váratlanul magas kiadások fedezetének előteremtése. Ez az arány még az állami ösztöndíjasok körében is magas.

Az egyetemi városokban jócskán megugrottak a bérleti díjak, ez a jelenség különösen a fővárosban feltűnő. Budapesten a 40-59 négyzetméteres kategóriában az átlagos havi bérleti díj 140 ezer forint, szemben a 2014 szeptemberében mért 126 ezer forinttal. Több jelét is látjuk, hogy egyre terjed a korábban már teljesen visszaszorult egyetemista „ágybérlet”. Nem egy tanuló (és családja) szembesülhet ráadásul azzal, hogy a nagyobb városokban sokkal drágább az élet. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy sokan a felsőoktatási tanulmányok megkezdésekor döbbennek rá: kiadásaik a vártnál jóval magasabbra rúgnak.

A hallgatók majdnem kétharmada úgy becsüli, hogy egy-egy félév minimum 250 ezer forint kiadással jár (az egyetemi kiadások mellett az utazás, lakhatás és megélhetés egyéb költségeit is figyelembe véve), minden ötödik szerint 500 ezer forintnál is magasabb ez az összeg – derült ki a CIG Pannónia Biztosító felméréséből. (A biztosító 350 felsőoktatásban tanuló hallgatót kérdezett meg.) Az összes válaszadó 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyobb anyagi teherrel jár a továbbtanulás, mint amire számítottak – 18 százalékuk számára pedig kifejezetten nehézséget okozott a szükséges összeg előteremtése. Főként az önköltséges hallgatók szembesülnek a vártnál nagyobb kiadásokkal (44 százalék), de az állami ösztöndíjjal tanulók körében is meglepően magas ez az arány (35 százalék).

Minden nyolcadik diák havi 50 ezernél több zsebpénzt kap

Mint a biztosító leírta: az egyetemi, főiskolai kiadásokat a legtöbb esetben támogatják a szülők is (a válaszadók 85 százaléka kap anyagi támogatást is), de sok diáknak így is további bevételi forrásokra van szüksége. A válaszadók 63 százaléka dolgozik tanulmányai mellett, és 43 százalék részesül valamilyen ösztöndíjban. Diákhitelt a megkérdezettek 28 százaléka vesz igénybe.

A család leggyakrabban az otthonlakás lehetőségével (a válaszadók fele lakik szüleivel), a számlák kifizetésével, illetve havi zsebpénzzel támogatja a továbbtanuló diákokat. Akik rendszeres szülői apanázsban – ők a megkérdezettek felét jelentik – részesülnek, azok közül a legtöbben havi 20-50 ezer forint közötti összeget kapnak, és csupán 12 százalékuk említett ennél magasabb összeget. A fiatalok tizede semmilyen támogatás nem kap családjától a diploma megszerzéséhez.

Címkék: tanuló, diák, felsőoktatás, költségek, tandíj, albérlet