Ma dönt az OPEC plusz az olajtermelés növeléséről

A válság végét jelzik az emelkedő benzinárak?

2021. március 4. Megint ott járnak az olajárak, ahol a válság előtt, és ez látszik a hazai benzinárakon is. Azt, hogy az emelkedés folytatódik-e, egyelőre nem lehet tudni. Csökkenésre azonban kicsi az esély, bár az OPEC plusz országok a mai videokonferencián a termelés növelése mellett dönthetnek.

Már a péntekre bejelentett áremelkedéssel együtt eddig az idén a benzin 12,5 százalékkal, míg a dízel közel 10 százalékkal drágult. Legalábbis, ha a Holtankoljak.hu átlagárával számolunk. A hétvégére a kutakon a 95-ös benzin literéért már 422 forintot kell adni. A dízel ára körülbelül 430 forint lesz. Az átlag azonban egyre nagyobb eltéréseket takarhat. Legutóbbi (már a járvány idejére eső) mustránkon 100 forint feletti literenként különbséget is találtunk. Valószínű azonban, hogy az emelkedésnek még nincs vége. Ahogy ugyanis a világgazdaság kikászálódik a koronavírus-járvány okozta válságból, növekedni fog az olaj iránti kereslet, így az árak is.

Üzemanyag idei áremelkedése (Ft)
Időpont	Benzin	Dízel
13.jan	7	3
15.jan	6	3
20.jan	3	2
05.febr	2	3
10.febr	6	6
12.febr	2	4
17.febr	–	4
19.febr	3	2
24.febr	6	4
26.febr	3	2
03.márc	6	2
05.márc	3	–
Összesen	47	35
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés

Elégedett optimizmussal írta még február közepén a BBC elemzője, hogy az olajárak visszatértek a kornavírus-járványt megelőző szintre. A nyugati féltekén irányadó texasi középnehéz nyersolaj (WTI) – már addigra is rég maga mögött hagyva az őszi 40 dollár körül szintet – januárban éppen csak barátkozott a kissé 50 dollár fölötti régiókkal, februárban meghaladta a hordónkénti 60 dollárt, beállítva 13 hónapos csúcsát. Az óceán innenső partján többnyire a figyelem középpontjában álló északi-tengeri Brent piaci árfolyama szokás szerint kisebb eltérésekkel együtt mozgott vele.

Beindultak a felhajtóerők

Azóta azonban nem annyira a további fellendülés előérzetét mutatja a nemzetközi olajpiac, mint inkább a bizonytalanságot. Mind keresleti, mind termelési oldalról elég felhajtóerő látszik a további emelkedésre. Az emelkedés egyik fő rugója nyilvánvalóan az volt, hogy Szaud-Arábia – egy korábbi önkéntes vállalásnak megfelelően - februárban napi 1 millió hordóval visszafogta a termelését. Az elmúlt időszakban pedig a gazdaság is a vártnál jobb adatokat produkált. Az ázsiai országok teljesítménye az év elején javult, az IHS Markit információszolgáltató és elemző cég pedig a németországi és az amerikai feldolgozóipar teljesítményét egyaránt meglepően jól értékelte, ami mindkét országban megerősítette a vállalatvezetők várakozásait az év további részét illetően is.

A válságból való gyorsabb kilábalás lehetőségét vetette fel az is, hogy az amerikai Kongresszus képviselőháza elfogadta a Biden elnök 1,9 billió dolláros segélycsomagját, ami egyebek mellett az USA fogyasztásának növekedését is előre vetíti. A csomagot a republikánusok vitatják ugyan, de jó esély van arra, hogy a szenátus is elfogadja (mivel a két pártnak 50-50 szenátora van, ehhez csak arra van szükség, hogy egyetlen demokrata képviselő se szavazzon félre).

Árnyékok azért akadnak

Jó hír, és a globális koronavírus-járvány vége felé tett újabb nagy lépésnek tekintik a gazdasági elemzők is, hogy a Johnson&Johnson szombaton közölte: az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) engedélyt adott az első egyadagos COVID-19 vakcina felhasználására. A társaság március végéig 20 millió, 2021 első felében pedig összességében 100 millió oltás szállítását ígéri.

A látszólag tiszta képet azonban beárnyékolja néhány dolog. Kína ipari termelésének növekedése kilenc hónapos mélypontjára esett februárban, ami a kínai kőolajvásárlások csökkenését jelzi, és ez lefelé nyomhatja az olajárakat. Piaci pletykák szerint emellett a stratégiai olajtartalékok az elmúlt hetekben feltöltődtek, ami az elkövetkező időszakban szintén visszafoghatja a keresletet. Fokozza a bizonytalanságot, hogy Irán igencsak hűvösen reagált az új amerikai elnök tárgyalási kezdeményezésére az atomprogram visszafogása és a szankciók enyhítése kérdésében.

Sok múlhat azon, most mit lépnek

Tisztulhat a kép az OPEC plusznak nevezett csoport – az OPEC tagjai Oroszországgal és néhány nagy olajtermelővel kiegészülve – mai videokonferenciája után. Legtöbben úgy vélik, hogy a termelés növelése várható, kérdés, mennyivel. Korábbi megállapodások alapján Oroszország és Kazahsztán februárban és márciusban már többet termelhettek: februárban éltek is a lehetőséggel, és kétséges, hogy márciusban lemondanának róla. Ezt azonban ellensúlyozta Szaud-Arábia említett termelésvisszafogása Úgy tűnik azonban, hogy Szaud-Arábia most, ha nem is ellenzi a kibocsátás növelését, azt szorgalmazza, hogy az lassúbb ütemben történjen. A kereskedők egy része ennek ellenére úgy vélekedik, hogy mintegy napi 1,5 millió hordóval több kerülhet a piacra, ami visszavetheti az árakat. Részben Szaud-Arábia emeli vissza a termelését, és Oroszország is a további bővítés mellett foglal állást. Erős nyomás nehezedik azonban a részvevőkre a csökkentés vagy legalábbis az óvatosabb növelés érdekében is.

Akad olyan vélemény, hogy egy 500 ezer hordós növekedést – ami többek jóslataiban szerepel - szinte észre sem venne a piac. Diamantino Azevedo, az OPEC elnöke pedig a Reutersnek adott interjújában úgy vélte, hogy épp most bizonyos egyensúlyt tapasztalható a kereslet és a kínálat között. A bizonytalanságot mutatja azonban az is, hogy mindjárt hozzá is fűzte: „a világ pandémiás helyzete miatt az új hullámok érkezésekor csökkenhet az igény. A globális népesség oltása a COVID-19 ellen azonban minden bizonnyal növeli majd a keresletet".

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: koronavírus, válság, olaj, olajár, benzin, dízel, OPEC