Minden szónak teszt a vége

A tudósok szerint így kellene kezelni a járványt

Fotó: koronavirus.gov.hu

2020. április 28. Bármit is mondanak a kormányzati illetékesek, erősen úgy néz ki, hogy a járvány gazdasági hatásait a „húzd meg, ereszd meg” módszerrel próbálják mérsékelni. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által készített elemzés szerint pedig költséghatékonyabbak a szelektív járványügyi intézkedések.

Az időben megtett intézkedéseknek köszönhetően Magyarországon sikerült lassítani a járvány terjedését, a korlátozások hosszú távú fenntartása azonban súlyos gazdasági következményekkel jár – összegezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), hogy mire jutottak online tudományos konferenciájukon. (Az esemény célja egyébként a minisztérium szerint az volt, hogy a tudományos élet szereplői és a közvélemény számára lehetőséget biztosítson a kapcsolódó döntések, intézkedések szakmai háttereként szolgáló elemzések, modellszámítások megismerésére.)

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nyitóelőadásában elmondta, hogy a védekezés május elején kezdődő második fázisában a feladat a „biztonságos visszatérés feltételeinek, ütemezésének megbízható elemzéseken és folyamatos nyomon követésen alapuló meghatározása”. A tárcavezető úgy véli, hogy a hazai kutatási kapacitások, a tudományos élet képviselőinek szakértelme biztosíthatja, hogy a gazdaság újraindítása, a korlátozások fokozatos lebontása a második fázisban a kellő megalapozottsággal mehessen végbe.

Az MTA által készített, az EMMI, az ITM és a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezetőihez még április 22-én eljuttatott ajánlásban leírtakból úgy tűnik, hogy az tudósokban így is bőven akadhat aggodalom. Elemzések alapján – nyomatékosítják itt olvasható összegzésükben – a szelektív járványügyi intézkedések költséghatékonyabbak a „húzd meg, ereszd meg” típusú intézkedéseknél. (Egyre többen gondolják azt, hogy a kórházi ágyak tömeges felszabadítása és a május 4-i érettségi és egyéb beígért lépések egy „ereszd meg” fázis beléptetésére utalhat.)

Szelektív intézkedéseket javasolnak

A tudósok egyértelműen úgy látják, hogy a járvány rövid és hosszú távú kezeléséhez is alapvető feltétel a megfelelő mennyiségű és minőségű teszt folyamatos alkalmazása. Az ajánlás hangsúlyozza: sürgősséggel bővítendő főként a kontaktfelderítő, a mintavételi, az elemző és a nyilvántartó kapacitás. Egy gyors és kiterjedt tesztelés eredményei alapján pedig csoportokat lehetne felállítani a népességen belül, megfelelő adatvédelemmel ellátott nyilvántartási rendszerben.

Az MTA ajánlása immunológusok, orvosok és biológusok által összeállított szöveg, amely konkrét szakmai javaslatokat tesz a kormányzat és a hatóságok számára a Covid-19-járvány rövid és hosszú távú kezelésére.

Ezen alapulhatnának aztán az MTA szerint azok a szelektív intézkedések, amelyek a fogékony csoport tagjait a mostaninál is jobban védik, a védett csoport tagjait pedig jogosultságokkal (és esetleg hatósági igazolással) ruházza fel, a munkába való visszatérés céljából. Az ajánlás szerint a csoportok elkülöníthetőségét egészen addig biztosítani kellene, amíg védőoltás vagy hatékony gyógyszeres megelőzés nem lesz hozzáférhető.

Az ajánlás kitér arra is, hogy a magyar egészségügy alulfinanszírozottsága, sorvadása súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel jár járványhelyzetben (és más országos méretű katasztrófahelyzetben is). Az egészségügy gyors és tartós megerősítése fontos feladat a közeli és távolabbi jövőben, ezen belül kiemelten jelentős mértékben bővíteni kell a népegészségügy egész intézményrendszerét.

Az MTA ajánlása a Covid-19 rövid és hosszú távú járványügyi kezelésére itt olvasható

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: koronavírus, járvány, gazdaság, Innovációs és Technológiai Minisztérium, ITM, Magyar Tudományos Akadémia, MTA