Jelenleg alig éri meg valakinek a hitelkiváltás
Az MNB közelmúltban lefolytatott kérdőíves felmérésének eredménye szerint a lakosság túlnyomó többsége nem tudja összehasonlítani az aktuális kamatszintet az évekkel ezelőttivel, vagy úgy gondolja, hogy most magasabbak a hitelkamatok, mint korábban – olvasható a változó kamatozásról a jegybank honlapján közzétett cikkben. A válaszadók mindössze egyharmada volt tisztában azzal, hogy a jelenlegi kamatszint historikusan alacsonynak tekinthető.
Úgy tűnik – állapították meg a cikk szerzői –, hogy a rögzített kamatozás választása egyfajta követendő normává vált. Arról is írnak azonban, hogy sajnálatos az „elméleti és a gyakorlati ismeretek diszkrepanciája a kérdésben, a válaszadók többsége ugyanis nem ismerte fel konkrét banki ajánlatok közül a kamatfixált termékeket”.
A jegybanki szakértők megvizsgálták, hogy a régebbi, drágább hitelekben csücsülő adósok hozzájuthatnak-e olyan hitelhez, amely a hátralévő futamidőn ellensúlyozza a hitelkiváltás egyszeri költségét. Eredményeik szerint a fennálló állománynak csak mintegy 22-31 százaléka ilyen, vagyis a hitelkiváltás magas költsége az adósok jelentős részét eltántoríthatja az új hitel felvételétől.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kamat, kamatfixálás, hitel, hitelkiváltás, kamatkockázzat, MNB
A többségnek fogalma sincs a kamatokról
2019. július 8. Mindössze a lakosság harmada tudja, hogy most történelmi mélyponton vannak a hitelkamatok – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérésből. Sokan egyébként akkor sem tudnának gazdaságosan szabadulni drágább hitelüktől, ha teljesen képben lennének.Az MNB közelmúltban lefolytatott kérdőíves felmérésének eredménye szerint a lakosság túlnyomó többsége nem tudja összehasonlítani az aktuális kamatszintet az évekkel ezelőttivel, vagy úgy gondolja, hogy most magasabbak a hitelkamatok, mint korábban – olvasható a változó kamatozásról a jegybank honlapján közzétett cikkben. A válaszadók mindössze egyharmada volt tisztában azzal, hogy a jelenlegi kamatszint historikusan alacsonynak tekinthető.
Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a lakosság nagy része azzal sincs tisztában, hogy mennyivel növelheti a törlesztőt a kamatláb emelkedése. A megkérdezettek 14 százaléka alulbecsülte, 42 százaléka pedig egyáltalán nem tudta megbecsülni a kamatkockázat hatását a fizetendő terhekre. Az MNB által készített grafikonon jól látszik, hogy a futamidőtől függően valójában milyen arányokról lehet beszélni.
A propaganda azonban még így is remekül hat (ezt mi mondjuk, nem az MNB). A kérdőív kitöltése során ugyanis a válaszadók háromnegyede jelölte meg a fix kamatozást, mint a három legfontosabb szempont egyikét egy lakáshitel felvételekor, ami így a leggyakrabban megjelölt tulajdonság lett. A 2017-es felmérésben a legfontosabbnak még a havi törlesztő nagyságát, a futamidő hosszát és a teljes hiteldíjat (THM) tartották a válaszadók. A kamatfixálást akkor mindössze a válaszadók 20 százaléka jelölte.
Fel sem ismerik, mit szeretnek annyira
Úgy tűnik – állapították meg a cikk szerzői –, hogy a rögzített kamatozás választása egyfajta követendő normává vált. Arról is írnak azonban, hogy sajnálatos az „elméleti és a gyakorlati ismeretek diszkrepanciája a kérdésben, a válaszadók többsége ugyanis nem ismerte fel konkrét banki ajánlatok közül a kamatfixált termékeket”.
A jegybanki szakértők megvizsgálták, hogy a régebbi, drágább hitelekben csücsülő adósok hozzájuthatnak-e olyan hitelhez, amely a hátralévő futamidőn ellensúlyozza a hitelkiváltás egyszeri költségét. Eredményeik szerint a fennálló állománynak csak mintegy 22-31 százaléka ilyen, vagyis a hitelkiváltás magas költsége az adósok jelentős részét eltántoríthatja az új hitel felvételétől.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kamat, kamatfixálás, hitel, hitelkiváltás, kamatkockázzat, MNB