Meghökkentő adatok a jegybanktól

A térségben a leggazdagabb a magyar lakosság

Fotó: Latzer Anna

2016. szeptember 25. A magyar családok olyan jól tudnak takarékoskodni, hogy a GDP-arányos vagyonuk alapján lekörözzük a visegrádi országokat – derül ki egy jegybanki elemzésből. Ilyen körülmények között felmerül: vajon miért nem általános a jókedv?

Az Unió országaiban viszonylag erős kapcsolat figyelhető meg az egy főre jutó GDP és a háztartások nettó vagyona között – olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentésében, amelyben az egyik kiemelt vizsgálati téma a hazai lakossági gyarapodás volt. Majd megállapítják, hogy a gazdagabb országok polgárai magasabb jövedelmükből nagyobb arányban tudnak megtakarítani. A nemzetközi összehasonlításból azonban kiderült, hogy nálunk már más a helyzet.

A visegrádi országok közül ugyanis a legmagasabb a magyarországi háztartások GDP-arányos pénzügyi vagyona, ami ráadásul a fejlettségi szinthez képest is meghaladja a régióban tapasztaltat. Például a szlovákoknál a vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó GDP magasabb, de a lakosság GDP arányos vagyona jóval kisebb. (A teljes jelentés itt található, az előbbit bemutató ábra a 61. oldalon látható).

Szárnyra kaptak a magáncégek?

Ehhez a remek eredményhez hozzájárult, hogy 2010. óta mintegy 16 000 milliárd forinttal emelkedett a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona, ami 2016 első félévének végére így elérte a GDP közel 100 százalékát. Ez azt jelenti, hogy minden egyes magyar család pozíciója öt év alatt körülbelül négymillió forinttal javult. Persze átlagosan.

A visegrádi országokhoz képest itt a legmagasabb a lakossági állampapírok GDP-arányos állománya. Nemzetközi összevetésben feltűnő eltérés még, hogy a magyar háztartások bankbetét-megtakarítása alacsonynak számít. Minkét jelenség jól tükrözi az erőteljes állami beavatkozást.

Az adatok és arányok alapján tulajdonképpen általánosnak kellene lennie a jókedvnek, de ez valahogy mégsincs így. Ennek oka lehet, hogy – mint az Allianz globális vagyonosodási jelentéséből kiderül – Magyarországon egyértelműen látszik a középosztály lecsúszása. (Szemben például a térségi folyamatokkal.) Vagyis: a jelentős gazdagodást alighanem csak meglehetősen szűk réteg élvezheti. Érdemes persze a vagyongyarapodás mögötti folyamatokra is figyelni. Ezt lehet érzékelni az alábbi ábrán is.

A jelentős javuláshoz hozzájárult a hitelek 4500 milliárd forintos leépítése, és a több mint 6700 milliárdos új pénzügyi megtakarítás. És alighanem itt jön az újabb csavar: a háztartások vagyonát 6500 milliárd forinttal növelte az átértékelés. Elsősorban a tulajdonosi részesedések értéke emelkedett, ahogy az MNB fogalmaz: a „fellendülő magyar gazdasági növekedés nyomán”. Részletezik is, hogy „a lakosság tulajdonában lévő hazai kisvállalatok megtermelt, de ki nem fizetett eredménye a vállalat saját tőkéjének, és így a tulajdonos háztartások pénzügyi vagyonának emelkedésében tükröződött”.

Valóban nagyon sok Magyarországon (még egy kuriózum) a kisebb magáncég, de ezek nagy része kényszervállalkozás. Nehéz elképzelni, hogy tömegesen beindult volna neki a biznisz. Arról viszont lehet fogalmunk, hogy mely körben tapasztalható valóban jelentős gyarapodás.

Érdemes a másik, nem ennyire szép képet rajzoló jelentésről is olvasni!

Nézze meg a cikkhez illő karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakosság, háztartások, megtakarítás, vagyon, statisztika, MNB, elemzés