Most lepleződnek le a kormányzati hibák?

A térség legbetegebbje a forint

Fotó: Azénpénzem
2020. szeptember 7. A térség devizái közül a járvány leginkább a forintot viselte meg. Egyre több jel mutat arra, hogy ebben jókora szerepet játszhat, hogy a magyar válságkezelés minden propaganda ellenére valójában kudarcos. Mintha a jegybank sem lenne annyira a helyzet magaslatán, mint azt láttatni szeretnék.

Öt hónap után először 360 forint fölé került az euró ára a devizapiacon, megközelítve áprilisi történelmi mélypontját. Az év eleje óta a forint 8,5 százalékot veszített értékéből. Különösen feltűnő, hogy nemzeti devizánk mennyire kedvezőtlenül jön ki az összehasonlításból, ha a térségbeli, ténylegesen hasonló helyzetben levő devizákkal, a cseh koronával, a román lejjel és a lengyel zlotyval hasonlítjuk össze. Ezek lényegesen kisebb mértékben, 4,04 százalékkal, 1,46 százalékkal, illetve 4,57 százalékkal gyengültek január 1. óta az euróval szemben.

A térségbeli gazdaságokat, ahogy az egész világot, egyértelműen az év elején kirobbant koronavírus-járvány viselte meg. Ezt mutatja a devizaárfolyamok mozgása is. A WHO március 11-én nyilvánította ki, hogy világjárvány van, és ugyanezen a napon született meg a kormány rendelete Magyarországon is a veszélyhelyzet kihirdetéséről.



Az év első napjától addig a napig az árfolyamok mozgása nem volt a normális piaci helyzetben megszokottnál nagyobb: március 11-én a forint 1,49 százalékkal volt gyengébb a január eleinél, ami minimális mértékben tért el a cseh korona (1,42 százalék), a román lej (0,8 százalék) és a zloty (1,44 százalék) gyengülésétől. Az addig eltelt, valamivel több mint két hónap alatt kisebb nagyobb mértékben mind a négy deviza esetében voltak rövidebb emelkedő periódusok is, de a maximális és a minimális ár közötti eltérés sem nevezhető szokatlanul nagynak: a forinté 2,98 százalékos, a koronáé valamivel nagyobb, 3,94 százalékos, míg a lejé mindössze1,26, a zlotyé pedig 2,5 százalékos volt.

Figyelmeztető legfeljebb az lehetett, hogy a forint árfolyama – egy rövid időszakot leszámítva - ebben az időszakban is végig a január 1-jei fölött volt, miközben a cseh korona egészen március 1-jéig erősebb volt az akkorinál. A lej és a zloty megjárta a januárinál gyengébb és az erősebb tartományokat is, bár jórészt inkább a gyengébben volt, ha nem is annyira, mint a forint.
Ünneplés után jött a kijózanítás
Március 11-én aztán egyértelmű zuhanásba kezd a térség mind a négy devizája. Ekkor el is válik a forint a többitől. Az első napokban a magyar deviza esése volt a legnagyobb, április 1-jén érte el csúcspontját, majd mind a négy deviza jelentős ingadozásba kezdett. Ebben az időszakban még akadtak olyan pillanatok is, amelyekben a forint mutatkozott a – március eleihez képest – a legerősebbnek, összességében azonban – ha bizonyos megszorításokkal is – elmondható, ami szinte évtizedek óta: a négy pénznem alapvetően együtt mozog, azonban a forint az eséseknél kicsit jobban esik, az emelkedéseknél pedig kicsit kevésbé emelkedik, mint a többi.

Összességében így végül március 11. és szeptember 6 között a forint 7,2 százalékot veszített az értékéből az euróval szemben, miközben a cseh korona csak 2,58 százalékot, a román lej 0,65 százalékot, a lengyel zloty pedig 3,09 százalékot esett. Legstabilabb a román deviza maradt, annak ellenére is, hogy az ország GDP-jének esése a második negyedévben a magyart megközelítő, 12,3 százalék volt, az ország politikai élete sem volt mentes a viharoktól, és egyelőre a vírusjárvány is jobban sújtotta, mint a többi országot. Úgy tűnik, hogy a Román Nemzeti Bank – amely ebben az időszakban 3 lépésben 2,5 százalékról 1,5 százalékra csökkentette az alapkamatot – tud valamit, amit a másik három jegybank nem, mindenesetre feltételezhetően jobban kezelte a helyzetet náluk.

Magyar kormányzati képviselők többször is ünnepi hangulatban közölték, hogy Magyarország a legsikeresebben védte meg gazdaságát a koronavírus okozta válság körülményei között. Emlékezetes, hogy – miközben a pénzügyminisztérium 3 százalékos visszaesést jelzett előre, az MNB elnöke hosszú ideig kitartott amellett, hogy év végéig még 3 százalékos növekedés is valószínűsíthető. Ebben a helyzetben valósággal sokkoló volt a második negyedévi 13,6 százalékos visszaesést jelző adat, ami szükségképpen kihatott a forint helyzetére is. A növekedési adat és a forint árfolyama mindenesetre ránézésre is a kormányzati válságkezelő intézkedések és a gazdaságpolitika súlyos kritikája.
Előre eldurrogtatták a puskaport
Egyelőre kérdés, hogy a forint a múlt heti mélypontról még visszafordul, és van visszaút, vagy folytatódik a zuhanás. Nem sok jót ígér, hogy a Reutersnek nemrég név nélkül nyilatkozó jegybanki források véleménye szerint az MNB mozgásterének a határán van. Az alapkamat további csökkentésére már nincs mód. A már korábban beindított kedvezményes beruházási hitelprogramok bővítésére elvben lenne lehetőség, ám egyelőre az eddigi kereteket sem sikerült kimeríteni. A kereslet pedig nagyon lassan nő.

Korábban, amikor még jól ment, neves hazai közgazdászok sora figyelmeztetett, hogy a konjunktúra közepette jegybanknak nem forszíroznia kellene a növekedést. Nagyobb óvatosságra lenne szükség, ha másért nem, mert az ösztönző eszközöket tartalékolni kellene a szükségképpen mindig bekövetkező lassulás idejére. Félő, hogy ezek most, a vírus okozta visszaesés idején igencsak hiányozni fognak.


Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok