Nálunk a tervek sem szárnyalnak
A Cetelem 17 európai országban, országonként 1000 fő megkérdezésével tavaly év végén készült felmérése szerint az emberek országuk és saját helyzetüket is derűsebbnek látják az egy évvel korábbinál. Az 1-10-ig terjedő skálán saját országuk helyzetét átlagosan 5,2 pontra értékelték, szemben az egy évvel korábbi 4,9, illetve a 2016-os 4,8 ponttal.
Az elmúlt 5 évben a megkérdezettek személyes helyzetüket is egyre jobbnak találták, ebben az időszakban 4,8-ről 5,8 pontra emelkedett a 17 ország átlaga. Magyarország azonban elmarad ettől, bár némi javulás nálunk is látszik: a 2014-es 4,2 ponttal szemben idén már 4,6-et mutatott ki a felmérés. Amúgy a skandinávok a legderűlátóbbak: a svédek és a dánok 6,6, a norvégok pedig 6,5 pontra értékelték saját helyzetüket.
Optimizmus tükröződik a vásárlóerő megítélésében is: a válaszadók 24 százaléka úgy látja, hogy nőtt az elmúlt egy évben. A megkérdezettek 47 százaléka arra számít, hogy több pénzt fog költeni az előttünk álló egy évben. A kelet-közép-európai régió kiemelkedik: a szlovákok 73, a bolgárok és csehek 69, a románok 64 százaléka úgy véli, hogy többet fogyaszt majd. Kevéssé optimisták a magyarok is: kiadásaik növelését 28 százalékuk tervezi, ám 43 százalékuk úgy látja, hogy többet tud majd megtakarítani.
A Cetelem idei kutatása részletesen foglalkozott a 18-35 éves korosztály, az Y generáció helyzetével és megítélésével. Ahogy évezredek óta mindig, az idősebbek most is úgy látják, hogy baj van a fiatalokkal: a 35 év felettiek által az Y generáció jellemzésére használt jelzők 88 százaléka kedvezőtlen. A 35 év felettieknek 32 százaléka egyenesen éretlennek ítéli a fiatalokat, 28 százalékuk szerint kifejezetten lusták. Csupán 4 százaléka hiszi őket boldognak, sokkal inkább fásultnak, lemondónak látják őket.
A kutatás fiatalokkal kapcsolatos több előítéletet is cáfol. Ez a korosztály olyan hagyományosnak tartott, alapvető értéket is fontosnak tart, mint a család, sőt ezt nevezték meg a legfontosabb dolognak az életükben, de a dobogóra a stabil munkahely és az egészséges életmód is felfért.
Talán meglepő, de az öncélú fogyasztás sem jellemző az Y-generációra: 73 százalékuk saját bevallása szerint inkább spórol, mint fogyaszt, 76 százalékuk pedig csak valóban hasznos dolgokra igyekszik költeni. Ami a különféle üzleteket illeti, a 18-35 éves korosztály 78 százaléka szívesen vesz ezt-azt élelmiszerüzletben, miközben a plázákat 74 százalékuk kedveli (utóbbiak elfogadottsága az összes megkérdezett körében 65 százalék). A fiatal generáció emellett a márkafüggetlen üzleteket is szereti: a válaszadók 56 százaléka törekszik arra, hogy ilyen boltban vásároljon.
Önmagában az, hogy a fiatalok többsége hosszú távon is számít a fizikai üzletek jelenlétére, nem jelenti azt, hogy mindennel elégedettek lennének. Negyven százalékuk kifogásolta például a hosszas várakozást és sorban állást, a nem teljes választékot (34 százalék), a nehéz megközelíthetőséget (28 százalék). Mindezek fényében nem meglepő, hogy az Y-generáció tagjainak 72 százaléka szerint gyökeres átalakulásokra lehet számítani. Hosszabb nyitva tartást, különleges, esztétikus üzleteket, eredeti, máshol nem kapható termékeket, könnyű, gyors, megállás nélküli fizetést, valamint olyan szolgáltatásokat remélnek, amelyekkel szórakoztatóvá válik a vásárlás. Arra számítanak, hogy a jövőben személyre szabott ajánlatokat kapnak tömegreklámok helyett: olyanokat, amelyek az üzletbe belépve, a mobiltelefonjukra érkeznek.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: vásárlás, megtakarítás, felmérés, Cetelem, fiatalok
A térség derűlátását nem igazán osztják a magyarok
2018. május 29. Európa lakossága optimista – állapítja meg a Cetelem Bank felmérése. Úgy tűnik azonban, ez azért nem annyira igaz a magyarokra. Miközben a szlovákok, bolgárok és csehek bő kétharmada számít arra, hogy több pénzt költ majd, hazánkban csak 28 százalék ez az arány. Más téren is van lemaradásunk.A Cetelem 17 európai országban, országonként 1000 fő megkérdezésével tavaly év végén készült felmérése szerint az emberek országuk és saját helyzetüket is derűsebbnek látják az egy évvel korábbinál. Az 1-10-ig terjedő skálán saját országuk helyzetét átlagosan 5,2 pontra értékelték, szemben az egy évvel korábbi 4,9, illetve a 2016-os 4,8 ponttal.
Az elmúlt 5 évben a megkérdezettek személyes helyzetüket is egyre jobbnak találták, ebben az időszakban 4,8-ről 5,8 pontra emelkedett a 17 ország átlaga. Magyarország azonban elmarad ettől, bár némi javulás nálunk is látszik: a 2014-es 4,2 ponttal szemben idén már 4,6-et mutatott ki a felmérés. Amúgy a skandinávok a legderűlátóbbak: a svédek és a dánok 6,6, a norvégok pedig 6,5 pontra értékelték saját helyzetüket.
Optimizmus tükröződik a vásárlóerő megítélésében is: a válaszadók 24 százaléka úgy látja, hogy nőtt az elmúlt egy évben. A megkérdezettek 47 százaléka arra számít, hogy több pénzt fog költeni az előttünk álló egy évben. A kelet-közép-európai régió kiemelkedik: a szlovákok 73, a bolgárok és csehek 69, a románok 64 százaléka úgy véli, hogy többet fogyaszt majd. Kevéssé optimisták a magyarok is: kiadásaik növelését 28 százalékuk tervezi, ám 43 százalékuk úgy látja, hogy többet tud majd megtakarítani.
„Nahát, ezek a mai fiatalok...”
A Cetelem idei kutatása részletesen foglalkozott a 18-35 éves korosztály, az Y generáció helyzetével és megítélésével. Ahogy évezredek óta mindig, az idősebbek most is úgy látják, hogy baj van a fiatalokkal: a 35 év felettiek által az Y generáció jellemzésére használt jelzők 88 százaléka kedvezőtlen. A 35 év felettieknek 32 százaléka egyenesen éretlennek ítéli a fiatalokat, 28 százalékuk szerint kifejezetten lusták. Csupán 4 százaléka hiszi őket boldognak, sokkal inkább fásultnak, lemondónak látják őket.
A kutatás fiatalokkal kapcsolatos több előítéletet is cáfol. Ez a korosztály olyan hagyományosnak tartott, alapvető értéket is fontosnak tart, mint a család, sőt ezt nevezték meg a legfontosabb dolognak az életükben, de a dobogóra a stabil munkahely és az egészséges életmód is felfért.
Az Y-generáció európai tagjainak 41 százaléka megfontoltnak tartja magát, 34 százalékuk azt állítja magáról, hogy szorgalmas, és 29 százalékuk vallja magát boldognak.
Előítéletnek bizonyult az is, hogy a 18-35 évesek a vásárlásnak csak az online formáját preferálják. Ennek súlya egyáltalán nem növekszik annyira körükben, mint arra számítani lehetett: csupán 14 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy kulturális termékeket kizárólag neten vásárol, míg a technológiai termékeknél 9, a háztartási gépeknél pedig 8 százalékos az arány. Az üzletekkel való digitális kapcsolat erősödik: az Y-generáció tagjainak több mint fele – 55 százaléka – követ valamilyen üzletet a közösségi médiában, és harmaduk közösségi médián keresztül kommunikál is az üzlettel. 57 százalékuknak kifejezett örömet okoz, ha üzletben vásárolhat, miközben a 35 felettieknél csak 42 százalék az arány. A magyar eredmények azonban nagyon elütnek az átlagtól, a mi fiataljaink 57 százaléka ugyanis inkább tehernek érzi a vásárlást. Gyökeres átalakulásra számítanak a boltokban
Talán meglepő, de az öncélú fogyasztás sem jellemző az Y-generációra: 73 százalékuk saját bevallása szerint inkább spórol, mint fogyaszt, 76 százalékuk pedig csak valóban hasznos dolgokra igyekszik költeni. Ami a különféle üzleteket illeti, a 18-35 éves korosztály 78 százaléka szívesen vesz ezt-azt élelmiszerüzletben, miközben a plázákat 74 százalékuk kedveli (utóbbiak elfogadottsága az összes megkérdezett körében 65 százalék). A fiatal generáció emellett a márkafüggetlen üzleteket is szereti: a válaszadók 56 százaléka törekszik arra, hogy ilyen boltban vásároljon.
Önmagában az, hogy a fiatalok többsége hosszú távon is számít a fizikai üzletek jelenlétére, nem jelenti azt, hogy mindennel elégedettek lennének. Negyven százalékuk kifogásolta például a hosszas várakozást és sorban állást, a nem teljes választékot (34 százalék), a nehéz megközelíthetőséget (28 százalék). Mindezek fényében nem meglepő, hogy az Y-generáció tagjainak 72 százaléka szerint gyökeres átalakulásokra lehet számítani. Hosszabb nyitva tartást, különleges, esztétikus üzleteket, eredeti, máshol nem kapható termékeket, könnyű, gyors, megállás nélküli fizetést, valamint olyan szolgáltatásokat remélnek, amelyekkel szórakoztatóvá válik a vásárlás. Arra számítanak, hogy a jövőben személyre szabott ajánlatokat kapnak tömegreklámok helyett: olyanokat, amelyek az üzletbe belépve, a mobiltelefonjukra érkeznek.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: vásárlás, megtakarítás, felmérés, Cetelem, fiatalok
