Sok devizahiteles is nagy áron szabadult meg

A tartalékokat élik föl a családok?

2016. augusztus 17. Nagyon sok mai fiatal hiába reménykedne abban, hogy jobban élhet majd a szüleinél. Több jel is arra mutat, hogy ennél is durvább a helyzet: sok családban a szülők, nagyszülők által képzett tartalékokat élik fel. A kilátások pedig jelenleg nem csak nálunk, hanem a fejlett világban sem tűnnek túl rózsásnak. Sokat tehetnek a kormányzatok.

A háztartások tényleges fogyasztása a KSH idei első negyedéves jelentése szerint négy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit (a teljes jelentés itt található), ami a korábbi számok alapján elég nagy növekedésnek tűnik. Több olyan jelzést is kaptunk, aminek alapján az gyanítható, hogy a fogyasztás ellenértékének egy részét nem a család saját jövedelme, hanem például a felmenők megtakarítása fedezi. Sok családban a szülők, nagyszülők által képzett tartalékokból egészítik ki megélhetési költségeiket. (Mi egy felszínes kutakodással meglehetősen sok ilyen háztartásra bukkantunk.)

Erről átfogó felmérés nem készült, a megtakarítási adatok pedig megtévesztőek lehetnek. Egy az idén publikált kutatás szerint mostanra 10,1 százalékra csökkent a megtakarítással rendelkező háztartások aránya. A megtakarítások összegének jelentős gyarapodása tehát kevesebb családtól származik. A többiek azok, akik nem egyszer kénytelenek hozzányúlni még a „családi ezüsthöz” is. És még szerencsésnek mondhatók, akik legalább ezt megtehetik.

Sokszor a devizahitelektől is ilyen áron tudtak szabadulni az érintettek. A végtörlesztők (akiket a kényszerűen devizában maradtak kifejezetten irigyeltek) közül nagyon sokan ilyen családi segítséggel tudtak fizetni. Érdemes felidézni, hogy a felügyeleti adatok szerint akkor 570 milliárd forintot húztak valahonnan elő a háztartások, hogy devizahitelüktől önerőből meg tudjanak szabadulni. Ennek a pénznek pedig csak körülbelül a felének volt azonosítható a forrása (bankbetét, befektetési kegy, életbiztosítás, pénztári megtakarítás likvidálása, valuta eladása).

A családokban jó esetben generációkon keresztül gyarapodik a vagyon (ideértve a lakástulajdont is). Amennyiben azonban ezt teljesen vagy akár csak részben muszáj valamiért felhasználni, akkor a következő nemzedékek már biztosan rosszabb helyzettel kénytelen szembesülni. Kérdés, hogy mennyire sikerül majd a tartalékokat pótolni.

Akkoriban nagyon sok olvasónk jelezte, hogy „kivéreztették” az egész tágabb értelemben vett családot. Hasonló jelenség – ahogy érzékeltük – a fennmaradt devizatartozások felszámolása során is felbukkant. Normális esetben a tartalékok újra felépülhetnek, most azonban ez sajnos sokszor egyáltalán nincs így.

A fejlett országokban is elég aggasztó a helyzet

Mindez azonban nem tűnik kifejezetten magyar jelenségnek (bár itt talán mostanában durvábban játszódik le a társadalom szétszakadása). Sokat mondó lehet, hogy a McKinsey 25 fejlett országban végzett kutatása (ezt itt találja meg) nemrégiben „Szegényebbek, mint a szüleik?” címmel jelent meg. Mint leírták, a fejlett gazdaságokban az elmúlt 70 évben a háztartások jövedelme nőtt, a fiatalok majdnem teljesen biztosak lehettek abban, hogy jobban élnek majd felmenőiknél (ez tulajdonképpen nálunk is így volt, még a rendszerváltás előtt is).

Ez a kedvező folyamat azonban 2005-ben – állítják a McKinsey Global Institute jelentésében – véget ért. Az ezt követő mintegy tíz évben a családok 65-70 százalékának stagnált vagy egyenesen csökkent a jövedelme. Ez 540 millió embert érintett. Ebben pedig nem csak a 2008-as pénzügyi válság játszott szerepet. Hosszabb távon kedvezőtlenül hatnak a demográfiai trendek (öregedés), a szűkülő háztartási méretek, a bérek GDP-hez viszonyított arányának csökkenése.

A McKinsey érzékelhetően kulcskérdésnek tartja a gazdasági növekedés alakulását. A jelenlegi alacsony ütem a következő évtizedben a családi jövedelmekben újabb rombolást végezhet. Kockázat azonban a gazdasági növekedés gyorsulásával is fennmarad. Elsősorban a munkaerő automatizációja miatt. Mint arról korábban írtunk, egy uniós jelentéstervezet szerint a jelenleg emberek által végzett munka jelentős részét robotok vehetik át. Így egyre nőhetnek az oktatást, a foglalkoztatást, a szociális biztonsági rendszerek életképességét érintő aggodalmak.

Nagyon sok függhet attól, hogy mit tesznek a kormányok, tompítják vagy éppen növelik állampolgáraik jövedelemi különbségeit (a McKinsey jelentésben erről is olvashatók érdekességek). Az, hogy Magyarország, pontosabban a jelenlegi kabinet, milyen utat választott, nagyon jól látszik.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: háztartás, jövedelem, tartalék, devizahitelesek, végtörlesztés, megtakarítás