Bankszövetség: vége az adósok bőkezű támogatásának
2019. január 9.
Tavaszig nyugodtak lehetnek a hátralékos adósok, de több jel is arra mutat, hogy ezt követően keményebb fellépés várható. A kulcs a követeléskezelők kezében van. Ígéret van rá, de eddig valahogy csak nem született meg a jegybank ennek a szektornak szóló új ajánlása.
Három év alatt különböző kényszerintézkedésekkel az Azénpénzem.hu kalkulációja szerint több mint 10 ezer család veszítette kilakoltatással el otthonát. Az előző év utolsó negyedévét leszámítva ehhez pontos statisztikát is közölt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK). Arról, hogy régebbi tartozások miatt hány lakás lehet még veszélyben, nincsenek pontos információk.
A központi hitelinformációs rendszerben (KHR) már hosszabb ideje mintegy 1,5 millió fizetési késedelembe esett szerződést tartanak nyilván. A nagyjából azonos szám persze nem jelenti azt, hogy ne változna ez a kör, hiszen a frissebb statisztika szerint havonta körülbelül 280 ezer mulasztást törölnek. Arról is van adat, hogy a hátralékokat felhalmozott adósok száma körülbelül 900 ezer. Közülük azonban nem mindenkinek a lakása lehet veszélyben.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kigyűjtötte, hogy tavaly év közepén a legjelentősebb követeléskezelők (legalább 1000 késedelmes jelzáloghitel-követeléssel rendelkező) lakáshitelekből származó követelésállománya meghaladta a 767 milliárd forintot. A követelések zöme (az állomány 53 százaléka) már legalább 5 éve késedelmes, és az ennél rövidebb ideje elmaradók nagyobb része is legalább két éve ilyen státuszú.
A jegybank szerint az adósokkal kötött megállapodások jelentősen eltérnek attól függően, hogy mennyire régi a késedelem. Mint kiderült: a legrégebbi hátralék óta eltelt idő növekedésével párhuzamosan egyre magasabb a kilakoltatások aránya. A legjelentősebb volument képviselő, 5 éven túli hátralékkal rendelkezők csoportjába a követelések 58 százaléka esetében választja ezt a megoldást a követeléskezelő.
A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával a lakóingatlan kiürítésének tilalma november 15-től április 30-ig terjedő időszakra terjed ki a korábbi december 1-jétől március 1-jéig tartó kilakoltatási moratórium helyett. Tavaszig tehát többnyire állnak az ügyek. Ezt követően azonban keményebb világ várhat az adósokra. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke egy bejegyzésében a Facebookon számolt be arról, hogy a tartozásrendezési eljárások egy ideje a teljes követelés beszedésére irányulnak, a közreműködőket pedig felszólították a folyamatok gyorsítására. Mindez a követeléskezelők egyik rendezvényén elhangzottakból szivárgott ki.
Tulajdonképpen ugyanerre erősíthetett rá a Magyar Bankszövetség elnöke, amikor a Magyar Időknek nyomatékosította, hogy a bankok lezártnak tekintik a hazai devizahitelek és az azokhoz kapcsolódó problémák, elhúzódó tortúrák, kálváriák ügyét. Kovács Levente kijelentette: „az eszközkezelőhöz hasonló bőkezű állami és banki támogatásra a továbbiakban már nem lesz mód”.
A bankszövetség, az MNB, de a követeléskezelők is egyre hangsúlyozzák, hogy a bajba került adósok tárgyaljanak. A jegybanki számok szerint a legnagyobb követeléskezelőknek az adósok 82 százalékával sikerült kapcsolatot létesítenie, és az átvett követelések közel 72 százalékában sikerült megállapodást is kidolgozniuk az adóssal. Mint Kovács Levente a kormányzati lapnak elárulta, az első adósságeladásokat követően még az is jó aránynak számított, hogy az egyik portfólió esetében egy éven belül sikerült az adósok közel felét egyáltalán elérni.
Úgy véljük, mindebben jókora szerepelt játszik az adósok bizalmatlansága. Ezért (ha elismerik, ha nem) igen sokat tettek a bankok, de a behajtók is. A bankok tömegével adják át a hiteleket a követeléskezelőknek, az eljárásba pedig időnként hiba csúszik (valahogy sohasem az adós javára). Mint korábban egy békéltetői döntést ismertetve megírtuk, a behajtók esetenként (tévesen) úgy viselkednek, mintha rájuk semmilyen korábbi megállapodás sem vonatkozna.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nemfizető, adósok, kilakoltatás, végrehajtás, MBVK, MNB, behajtó, követeléskezelő
A régóta bajban levő lakáshitelesek több mint felére várhat kilakoltatás
Nem mindenki költözik saját jószántából
Fotó: Latzer Anna
Fotó: Latzer Anna
Három év alatt különböző kényszerintézkedésekkel az Azénpénzem.hu kalkulációja szerint több mint 10 ezer család veszítette kilakoltatással el otthonát. Az előző év utolsó negyedévét leszámítva ehhez pontos statisztikát is közölt a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK). Arról, hogy régebbi tartozások miatt hány lakás lehet még veszélyben, nincsenek pontos információk.
Kilakoltatási statisztika I-III. negyedév (db) | |||
---|---|---|---|
2016. | 2017. | 2018. | |
Végrehajtással | 866 | 647 | 527 |
Végrehajtáson kívüli értékesítés | 16 | 24 | 11 |
Önkényes foglalás miatt kiürítés | 209 | 136 | 151 |
Árverés után | 1164 | 1857 | 1490 |
NET kérelmére | 296 | 257 | 226 |
Összesen | 2551 | 2921 | 2405 |
Forrás: MBVK |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kigyűjtötte, hogy tavaly év közepén a legjelentősebb követeléskezelők (legalább 1000 késedelmes jelzáloghitel-követeléssel rendelkező) lakáshitelekből származó követelésállománya meghaladta a 767 milliárd forintot. A követelések zöme (az állomány 53 százaléka) már legalább 5 éve késedelmes, és az ennél rövidebb ideje elmaradók nagyobb része is legalább két éve ilyen státuszú.
A jegybank szerint az adósokkal kötött megállapodások jelentősen eltérnek attól függően, hogy mennyire régi a késedelem. Mint kiderült: a legrégebbi hátralék óta eltelt idő növekedésével párhuzamosan egyre magasabb a kilakoltatások aránya. A legjelentősebb volument képviselő, 5 éven túli hátralékkal rendelkezők csoportjába a követelések 58 százaléka esetében választja ezt a megoldást a követeléskezelő.
Felgyorsulhatnak az események
A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával a lakóingatlan kiürítésének tilalma november 15-től április 30-ig terjedő időszakra terjed ki a korábbi december 1-jétől március 1-jéig tartó kilakoltatási moratórium helyett. Tavaszig tehát többnyire állnak az ügyek. Ezt követően azonban keményebb világ várhat az adósokra. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke egy bejegyzésében a Facebookon számolt be arról, hogy a tartozásrendezési eljárások egy ideje a teljes követelés beszedésére irányulnak, a közreműködőket pedig felszólították a folyamatok gyorsítására. Mindez a követeléskezelők egyik rendezvényén elhangzottakból szivárgott ki.
Tulajdonképpen ugyanerre erősíthetett rá a Magyar Bankszövetség elnöke, amikor a Magyar Időknek nyomatékosította, hogy a bankok lezártnak tekintik a hazai devizahitelek és az azokhoz kapcsolódó problémák, elhúzódó tortúrák, kálváriák ügyét. Kovács Levente kijelentette: „az eszközkezelőhöz hasonló bőkezű állami és banki támogatásra a továbbiakban már nem lesz mód”.
Mindent áthat a bizalmatlanság?
A bankszövetség, az MNB, de a követeléskezelők is egyre hangsúlyozzák, hogy a bajba került adósok tárgyaljanak. A jegybanki számok szerint a legnagyobb követeléskezelőknek az adósok 82 százalékával sikerült kapcsolatot létesítenie, és az átvett követelések közel 72 százalékában sikerült megállapodást is kidolgozniuk az adóssal. Mint Kovács Levente a kormányzati lapnak elárulta, az első adósságeladásokat követően még az is jó aránynak számított, hogy az egyik portfólió esetében egy éven belül sikerült az adósok közel felét egyáltalán elérni.
Úgy véljük, mindebben jókora szerepelt játszik az adósok bizalmatlansága. Ezért (ha elismerik, ha nem) igen sokat tettek a bankok, de a behajtók is. A bankok tömegével adják át a hiteleket a követeléskezelőknek, az eljárásba pedig időnként hiba csúszik (valahogy sohasem az adós javára). Mint korábban egy békéltetői döntést ismertetve megírtuk, a behajtók esetenként (tévesen) úgy viselkednek, mintha rájuk semmilyen korábbi megállapodás sem vonatkozna.
Jól látszik, hogy a behajtókhoz került adósoknak érdemes résen lenniük, mert a tartozást felvásárló cég elsősorban profitérdekeit tartja szem előtt. Alapvetően nem ezzel van a gond, hanem inkább azzal, hogy évek óta hiányzik az ezt a szektor átfogóan szabályozó törvény. Az MNB már régebben megígérte, hogy a jogszabályi előírásokon túlmutató felügyeleti elvárásokat fogalmaz majd meg a piaci szereplők számára, amelyek elősegíthetik az adósok által átláthatóbb, követhetőbb követeléskezelési folyamatok kialakítását. Nos, még mindig várjuk, hogy ez az iránymutatás megszülessen, lehetőleg még azelőtt, hogy tényleg bedurvulnának a folyamatok.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nemfizető, adósok, kilakoltatás, végrehajtás, MBVK, MNB, behajtó, követeléskezelő
Kapcsolódó anyagok
- 2023.02.17 - Megmenekül az adós, ha elévült a követelés
- 2019.10.31 - Egy csomó pénzről lemondhat az állam
- 2019.09.16 - Több mint százezer lakáshiteles van bajban
- 2019.09.03 - Egyre többet fizetnek a bajba került adósok
- 2019.04.30 - A behajtó elégedett a devizahitelek kezelésével
- 2019.04.16 - Hitelhátraléka van? Májustól új világ jöhet
- 2019.03.06 - A bajba került hiteleseket használhatták ki?
- 2019.02.21 - Mobillal fosztogatják a bankszámlákat
- 2019.02.01 - Azt hiszi, van életbiztosítása? Lehet, hogy téved
- 2019.01.21 - Újabb behajtó ellen tett feljelentést az MNB
- 2018.12.22 - Így járnak az eszközkezelős lakásokban élők
- 2018.12.12 - Van itt pénz, bőven van miből behajtani!
- 2018.12.11 - Látszik már az újabb hitelcsapda?
- 2018.11.06 - Könnyebb lesz a nyugdíjasok végrehajtása
- 2018.10.05 - Fizetésletiltás: aki dolgozik, már nem menekülhet
- 2018.06.11 - Meddig garázdálkodhatnak a behajtók?
- 2018.05.17 - Felpörögtek a lakásárverések
- 2017.11.06 - Arathatnak a lakáshiénák?
- 2017.10.11 - Jelenleg 700 ezer végrehajtás folyik
További kapcsolódó anyagok