A középosztály fokozatos eltűnése csak átmenetileg állt meg

A régió negyedik leggazdagabb országa a magyar

Fotó: Allianz

2021. október 15. A legtöbb háztartás a járvány alatt valójában nem takarított meg – állapította meg az Allianz több mint 60 ország háztartásainak vagyoni és adóssághelyzetét vizsgáló jelentéséből. Magyarországon sohasem látott mértékben nőttek a bankbetétek, de a helyzet bonyolultabb annál, mint amit egy ilyen szám tükröz.

Szélsőségesen ellentétes év volt 2020 – nyomatékosította az Allianz a 12. Globális vagyonosodási jelentésben. A járvány milliók életét és megélhetését tette tönkre, a világgazdaság pedig a II. világháború óta nem tapasztalt mély válságba esett. Ugyanakkor a monetáris és a költségvetési rendelkezések váratlan értékben mozgósítottak pénzt a gazdaság, a piacok és az emberek támogatásának érdekében. Mindez sikerrel járt, a bevételek stabilizálódtak, a részvénypiacok pedig gyorsan helyreálltak. Ezzel a hátszéllel a háztartások vagyona is átvészelte a koronavírus-válságot: a pénzügyi eszközök globális bruttó állománya közel 10 százalékkal nőtt 2020-ban, első alkalommal elérve a bűvös 200 billió eurós határt.

A fő mozgatórugót a megtakarítások jelentették: mivel a lezárások drámai módon csökkentették a fogyasztói lehetőségeket, megszületett a „kényszerű megtakarítás” jelensége. Az új megtakarítások 78 százalékkal 5,2 billió euróra nőttek 2020-ban, ami abszolút rekordnak számít. A bankbetétekre érkező pénzösszegek mennyisége – a kényszerű megtakarítások alapértelmezett formájaként, egyszerűen a bankszámlán hagyva az el nem költött jövedelmet – majdnem háromszorosára nőtt (187 százalékos emelkedést követően).

Érdemes az adatok mélyére is benézni

Bár a nemzeti középosztály szűkült az elmúlt években, - mivel a teljes nemzeti vagyonon belüli részesedése csökkent -, 2020-ban legalább úgy tűnik, hogy a nagymértékű szociális juttatások sikeresen ellensúlyozták a vagyoni osztályok közötti szakadék további növekedését. Ez az örömteli esemény azonban csak addig tart, amíg az állami támogatások véget nem érnek, és a válság közvetlen hatása – több millió munkahely elvesztése – újból meg nem jelenik. Ezenfelül a válság az iskolai oktatásban is jelentős egyenlőtlenségekhez vezetett. Ezért valószínű, hogy a Covid-19 tovább növeli a társadalmi mobilitás hiányát. A középosztály fokozatos eltűnése az Allianz szerint csak átmenetileg állt meg.

Ludovic Subran, az Allianz vezető közgazdásza úgy gondolja, hogy érdemes a színpompás számok mélyére is nézni. Mint kifejtette: a legtöbb háztartás valójában nem takarított meg, csak félretette a pénzét. Amikor a családok elkezdik megtakarításaikat elkölteni, akkor az majd értelmetlen fogyasztáshoz vezet, ami inflációt gerjeszti. A pénzromlás pedig – tesszük már mi hozzá – alaposan belecsíp nem csak a felgyűlt, hanem a később keresett összegekbe.

Így néz ki a helyzet Magyarországon

A magyar háztartások pénzügyi eszközeinek bruttó állománya 9,9 százalékkal nőtt 2020-ban, csaknem annyival, mint a rekordnak számító 2019-es évben (11,3 százalék). A növekedés fő mozgatórugója a bankbetétállomány volt, amely kivételes mértékben, 17,4 százalékkal nőtt; ez a valaha mért legnagyobb emelkedés. Ebben az új megtakarítások 2020-ban ugrásszerűen, 161 százalékkal növekvő, rekordmértékű beáramlása játszotta a legnagyobb szerepet. Arról az aprócska tényről azonban az Allianz is megfeledkezik, hogy hitelfizetési moratórium nélkül (erről itt írtunk részletesebben) nem lennének ennyire fényesek a számok.

A pénzügyi eszközök 16160 eurós egy főre jutó nettó állományával Magyarország a 30. helyen maradt a leggazdagabb országok rangsorában. Ezzel hazánk a régió negyedik leggazdagabb országa Szlovénia, a Cseh Köztársaság és Észtország mögött, megelőzve Bulgáriát, Lengyelországot és Szlovákiát.

Mint a tanulmányról kiadott közleményben leírták: a nagy pénzügyi válságot követő, a derékszíjak összehúzásával jellemezhető időszakot követően úgy tűnik, a magyarok visszatértek az adósságfelvételhez. A gazdasági teljesítmény 2020. évi csökkenésével párhuzamosan az adósságráta (a kötelezettségek GDP-hez viszonyított százalékos aránya) 25 százalékra ugrott. A 12 százalékos hitelbővülés a nagy pénzügyi válság óta a leggyorsabb növekedések egyike. Tény viszont, hogy bőven akadnak országok, ahol sokkal eladósodottabbak a családok.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: vagyon, vagyonosodás, gazdag, középosztály, jelentés, Allianz, megtakarítás, hitel, infláció