A Quaestor-törvény következményei

Fotó: Szigetváry Zsolt, MTI

2015. április 13. A parlamenthez már pénteken benyújtott, az eddigi tapasztalatok alapján alighanem villámgyorsan el is fogadandó törvény (amennyiben így marad) jókora csalódást is hozhatna a most fellelkesülő károsultak egy részének. Például a kifizetendő összegek terén. Hosszabb távon azonban mindenki rosszul járhat, aki nem az államnál szeretné fialtatni pénzét.

A Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény célja a jogszabály indoklása szerint a befektetők helyzetének rendezése. Ezt azonban a parlamenthez benyújtott javaslat elég érdekesen oldja meg. A kormány támogatja ugyan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslatát, amely a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanítási korlátját a betétvédelmi szintre, azaz harmincmillió forintra emelné a jelenlegi hatmillióról, de ez a törvény nem az a törvény. A harminc millió forint a mostani javaslat szerint csak a Quaestor-kötvényesek számára lépne életbe. Nem mellékes viszont, hogy a jogszabály szerint a kötvényeket névértéken kell figyelembe venni.

Keddig jelenthetik be hitelezői igényeiket a Buda-Cash károsultjai a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-nél. A felszámoló már korábban közleményben hívta fel a figyelmet, hogy eddig az időpontig a követelés tényét és igazolását kell beadni, az adatok a későbbiekben még pontosíthatók. Az ügyfélegyenlegek egyeztetésének ugyanis április 24-ig kell lezárulnia. A felszámoló a 14-én postára adott igényeket is befogadja, aki ezt az utat választja, annak érdemes a postai feladóvevényt megőriznie. Az igénybejelentés minta innen letölthető, de nem kötelező ezt használni. Mint korábban írtuk, a Befektetővédelmi Alap már március 27. óta fogadja a kártérítési kérelmeket, ezek beadására egy év áll rendelkezésre. Az alap az igények elbírálását azonban csak azután kezdheti meg, miután a felszámoló eljuttatja hozzá a szükséges adatokat.

A Quaestor kibocsátott változó vagy fix kamatozású, és diszkont kötvényt is. Utóbbi azt jelenti, hogy az értékpapírt csökkentett áron adták el, a futamidő végén kaphatja meg a befektető a névértéket. A diszkont kötvénysorozat tulajdonosai tehát a javaslat szerint végül a nekik járó kamat teljes összegével növelt befektetett összeget (mint névértéket) megkapják. A változó kamatozású kötvényt vásárlók bukják a kamatot, a fix kamatozású kötvénysorozat tulajdonosai viszont még a befektetett összeg egészéhez sem jutnak hozzá. Ők ugyanis jellemzően a névértéknél drágábban vásároltak.

A Quaestor-kötvények kibocsátása ugyanis több részletben történt. Például 2014 januárjában kezdték értékesíteni a fix nyolc százalékos kamatozású, 2017-ben lejáró kötvényt. Az év júliusában ezeket a papírokat 104,76 százalékon lehetett megvásárolni. Érdemes felidézni, hogy 2014 elején még a 2017/I állampapír (ez az évszám a lejáratra utal) szintén nyolc százalékos kamatot adott, a babakötvény pedig akkor még 8,7 százalék kamatozású volt. Vagyis: a Quaestor befektetői (legalábbis akkor még) nem érzékelhették, hogy extrán magas kamatot kapnának. (Persze felvethető, hogy az állami ajánlatban még visszatekintő kamat szerepel, de az nem igazán elvárható, hogy a „keményen dolgozó kisemberek” ilyen különbségeket is értékeljenek.)

Honnan lesz pénz a kártalanításra?

A törvény létrehozza a Quaestor-károsultak kárrendezési alapját. Úgy tűnik, a jogalkotó abból indult ki, hogy az alap a rá átszállt követeléseket a felszámolási eljárás során képes lesz érvényesíteni (ez azért elég kétségesnek látszik). Addig is tízéves államilag garantált kötvényeket bocsáthat ki, illetve szükség esetén három hónapos likviditási hitelhez juthat az MNB-től. Ezek törlesztéséhez a Beva tagjaitól a „saját forrásainak kiegészítéséhez visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet.” A feltételes módból úgy tűnik, mintha ez csak egy lehetőség lenne, a javaslat következő mondata azonban egyértelműsíti a helyzetet. E szerint: az előleg fizetésére a tagok jegyzett tőkéjük arányában kötelesek. A befizetők számára azzal igyekszik megédesíteni a dolgot, hogy jelzi: „a befizetők megelőlegezett, de az éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön törvény rendelkezik”.

Nem mindegy persze, hogy ebben a bizonyos törvényben (amelynek tartalmát még nem ismerhetjük) mi lesz. Egyelőre az látszik, hogy a Quaestor-számlát az adófizetők mellett (ők ezt aligha tudják megúszni) a pénzügyi szektor is viseli. Ennek következménye pedig díjemelés lehet. Végső soron tehát tovább nőhet az állampapírok előnye, amit aligha bán a kormányzat. (A brókerbotrányoktól aligha függetlenül már márciusban minden idők legnagyobb értékesítését könyvelte el az Államadósság Kezelő Központ.)

A kárrendezési alap azoknak fizet, akiknek a Quaestor Hrurira által kibocsátott kötvényt a Quaestor brókercég értékesítette (a károsultak között terjed, hogy más esetek is elképzelhetőek). Magánszemélyek és cégek is kapnak pénzt, de a Quaestor dolgozóit vagy akár ügynökeit (pedig sok értékesítő tette saját pénzét is ide) kizárják. A kártalanítás a jogszabály szerint jár akkor is, ha az ügyfél az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, de a jogügylet érvényesen nem jött létre (több olyan esetről értesültünk, hogy éppen a botrány kitörése előtt fizetett be valaki, de kötvényt még nem kapott). A kártérítés iránti kérelem 2015. május 6. és 2015. június 5. között nyújtható be. A határidő jogvesztő.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: Quaestor, Beva, brókerbotrány, kötvény, károsultak, törvény, kártalanítás, Buda-Cash