A hitelesek aggódhatnak, de a betétesek sem örülhetnek

A pénzpiac már beárazta a kamatemelést

2021. május 21. Miközben a jegybanki alapkamat még mindig 0,6 százalék, a hitelesek terhét sokkal inkább meghatározó bankközi kamatláb (Bubor) az utóbbi napokban határozottan felszállt. A moratóriumban levők ebből egyelőre akkor sem éreznek semmit, ha gyorsan átárazódó a hitelük. Nem lesz ez azonban mindig így.

A jegybanki alapkamat tavaly nyár óta 0,6 százalék. A kamatcsökkentést (mint az a grafikonon is látszik, már az azt megelőzőt is) a pénzpiaci kamat maradéktalanul követte. A távolabbi lejáratokon egyébként már akkor sem volt annyira jó a helyzet, ezért szállt be a jegybank az állampapírok vételébe.

Az idő persze haladt, és a későbbiekben sem minden alakult egészen úgy, ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerette volna. Ügyesen lavíroztak azonban. Tavaly szeptemberben erőteljesen gyengült a forint, és emelkedésnek indultak a pénzpiaci kamatok (Bubor). Már az akkori kamatmegtartó ülést követően lehetett sejteni, hogy ha durvulnak a piaci folyamatok, akkor lép az MNB. Lépett is, csak nem az alapkamattal avatkozott közbe. Az egyhetes tenderen a kamatlábat 0,6 százalék helyett 0,75 százalékon szabta meg. Vagyis tulajdonképpen úgy nem emelt kamatot, hogy valójában emelt.

Az idén tavasszal ismét gyengélkedni kezdett a forint, ráadásul feltámadt az aggodalom az árak emelkedése miatt is. Az MNB elnöke, Matolcsy György hűteni igyekezett a kedélyeket, amikor azt hangoztatta: bár átmeneti megugrások elképzelhetőek, az infláció elszabadulásától nem kell tartani. Az idén áprilisban – mint a KSH közzétette – a fogyasztói árak átlagosan 5,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál.

Mindez akár elegendő is lehetett volna ahhoz, hogy a pénzpiaci kamatok emelkedésnek induljanak. Valójában azonban ez akkor történt meg, amikor a Reuters hírügynökségnek az MNB alelnöke, Virág Barnabás azt mondta, hogy „már júniusban érdemes értékelni az alapkamat emelésének lehetőségét”. Erre a forint erősödni, a Bubor pedig emelkedni kezdett. (A cikk a Befektetési alapok rovat része)

A megtakarítók is szenvedhetnek

Érdemes átgondolni, hogy mire miként hat a pénzpiaci kamatok megugrása. Nyilvánvaló, hogy ezt a törlesztők emelkedésében megérezhetik azok, akiknek gyorsan átárazódó kölcsönük van (a devizahiteleket annak idején központilag a háromhavi Buborhoz kötött forinthitelre váltották). Az újonnan felvett hitelek elsöprő többsége hosszabb távra fixált kamatozású, de a régebbi kölcsönök között akadnak, amelyeket érint a változás.

A változó kamatozás a törlesztési moratóriumot választók számára is kockázatot hordoz. A szabályok szerint a fizetési stop lejártával havi törlesztőrészletük ugyan nem lehet magasabb, mint az a moratórium nélkül lenne, ám a változó kamatozású (jelzálog)hiteleknél a kamatszint változásának hatásait a hitelnyújtók érvényesíthetik. Így e hitelek esetében előfordulhat, hogy az ügyfeleknek a korábbinál többet kell havonta fizetniük. Jó hír persze számukra, hogy a moratóriumot meghosszabbítja a kormány, de azt követően szembesülniük kell a változással.

Elméletben a megtakarítóknak örülhetnének a pénzpiaci kamatok meglódulásának, de ez egyáltalán nincs így. A bankokat bőven ellátja forrással a jegybank, így egyáltalán nem kell versengeniük a megtakarításokért. A betéti kamatok ezt tükrözve vannak folyamatosan nulla közelében. Az állam nem csak így avatkozik be a folyamatokba, a szuperállampapírral le is fölözi a piacot.

A pénzpiaci kamatemelkedés jól hatna a hagyományos pénzpiaci alapokra – ha még lennének ilyenek. Ez a kategória azonban gyakorlatilag megszűnt, mert 2019. január 21-től a már működő pénzpiaci alapokra is alkalmazni kellett az új EU-rendelet előírásait, amelyek jelentősen szigorították a működési feltételeket. A többség rövidkötvény-alappá alakult át. A kötvényalapok áprilisbanmég remekül teljesítettek, de már most látszik, hogy a kamat- és hozamemelkedés eléggé betett nekik.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: kamat, alapkamat, hozam, Bubor, pénzpiac, MNB, hitel, kölcsön, hitelmoratórium, törlesztő, bankbetét, kötvényalap