A pandémia előtti szintre zuhant az online kiskereskedelem részesedése
Az egyik bank vizsgálata kimutatta, hogy a kártyaköltésekből is látszik, határon túlra járnak vásárolni a magyarok. A GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körképében is hasonló eredményre jutott. Méréseik alapján az online kiskereskedelem mintegy 631 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el az első félévben, ami 8,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez pedig reálértéken már visszaesést jelent.
Madar Norbert, a kutatást készítő GKID vezető tanácsadója és partnere elmondta: a magyar e-kereskedelmi piac növekedését jelenleg főleg a külföldi, nem Magyarországon működő szereplők hajtják. A belföldi cégek online forgalma inkább egy stagnáló, vagy enyhén csökkenő pályán van. Az online értékesítés kereskedelmen belüli súlya a járvány előtti szintre esett vissza.
A 2022-es 9,6 százalékos arányról 2023 első félévére 8,7 százalékra csökkent az online súlya a teljes kiskereskedelmen belül. Ezen a szinten pedig utoljára 2020-ban, a pandémia kezdeti időszakában volt az online piac. A további csökkenést elsősorban az élelmiszer-infláció hatására növekvő hagyományos kereskedelem adja, miközben az élelmiszer kategória e-kereskedelmen belüli súlya csekély, mindössze 2 százalékos.
Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy azáltal, hogy az e-kereskedelmi piac növekedése immár másfél éve alatta marad az inflációnak, a kereskedők teljesen új, korábban ismeretlen vizeken eveznek. Korábban ugyanis a lendület alapból adott volt, és folyamatosan „volt szél a vitorlában”, mostanra a körülmények viharossá váltak.
Az elmúlt hónapok magasabb inflációs környezete nagyobb vásárlói tudatosságot eredményezett, ami leginkább az árérzékenységben és a felkeresett online és hagyományos boltok számában jelentkezett. A vásárlók kevesebb üzletben vásárolnak és választásukban nagyobb szerepet játszik az ár. Az e-kereskedelmi piac ennek következtében rendkívüli polarizálttá vált. A vásárlók és a forgalom is egyenlőtlenül koncentrálódik egyes szereplők és termékkategóriák körül, valamint a sokszor jobb vásárlói élményt nyújtó, külföldi e-kereskedők irányába.
Szerző: BVJ
Címkék: vásárlás, kiskereskedelem, online, webshop, GKID, Mastercard, infláció
A neten is inkább külföldről rendelünk
2023. október 5. Az online kiskereskedelem növekedését jelenleg főleg a külföldi, nem Magyarországon működő boltok hajtják – állapította meg a GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körképében. A belföldi cégek forgalma inkább stagnáló, vagy enyhén csökkenő pályán van. Úgy tűnik, vége annak a jó világnak, amikor az e-kereskedelem szinte magától szárnyalt.Az egyik bank vizsgálata kimutatta, hogy a kártyaköltésekből is látszik, határon túlra járnak vásárolni a magyarok. A GKID és a Mastercard Digitális Kereskedelmi Körképében is hasonló eredményre jutott. Méréseik alapján az online kiskereskedelem mintegy 631 milliárd forintos bruttó forgalmat ért el az első félévben, ami 8,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez pedig reálértéken már visszaesést jelent.
Madar Norbert, a kutatást készítő GKID vezető tanácsadója és partnere elmondta: a magyar e-kereskedelmi piac növekedését jelenleg főleg a külföldi, nem Magyarországon működő szereplők hajtják. A belföldi cégek online forgalma inkább egy stagnáló, vagy enyhén csökkenő pályán van. Az online értékesítés kereskedelmen belüli súlya a járvány előtti szintre esett vissza.
Rendkívül polarizálttá vált a piac
A 2022-es 9,6 százalékos arányról 2023 első félévére 8,7 százalékra csökkent az online súlya a teljes kiskereskedelmen belül. Ezen a szinten pedig utoljára 2020-ban, a pandémia kezdeti időszakában volt az online piac. A további csökkenést elsősorban az élelmiszer-infláció hatására növekvő hagyományos kereskedelem adja, miközben az élelmiszer kategória e-kereskedelmen belüli súlya csekély, mindössze 2 százalékos.
Szetnics László, a Mastercard digitális szolgáltatásokért és termékekért felelős regionális vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy azáltal, hogy az e-kereskedelmi piac növekedése immár másfél éve alatta marad az inflációnak, a kereskedők teljesen új, korábban ismeretlen vizeken eveznek. Korábban ugyanis a lendület alapból adott volt, és folyamatosan „volt szél a vitorlában”, mostanra a körülmények viharossá váltak.
Az elmúlt hónapok magasabb inflációs környezete nagyobb vásárlói tudatosságot eredményezett, ami leginkább az árérzékenységben és a felkeresett online és hagyományos boltok számában jelentkezett. A vásárlók kevesebb üzletben vásárolnak és választásukban nagyobb szerepet játszik az ár. Az e-kereskedelmi piac ennek következtében rendkívüli polarizálttá vált. A vásárlók és a forgalom is egyenlőtlenül koncentrálódik egyes szereplők és termékkategóriák körül, valamint a sokszor jobb vásárlói élményt nyújtó, külföldi e-kereskedők irányába.
Szerző: BVJ
Címkék: vásárlás, kiskereskedelem, online, webshop, GKID, Mastercard, infláció
Kapcsolódó anyagok
- 2024.02.29 - Jövő héttől másképp fizethet, aki a Rossmanntól rendel
- 2023.12.08 - A webáruházak 70 százaléka csalódott a Black Friday-ban
- 2023.12.06 - Semmi jót nem mutatnak a kiskereskedelmi adatok
- 2023.11.08 - Még mindig nincs elég pénze a magyaroknak a vásárlásra
- 2023.10.26 - Itt a lista, melyek a leggazdagabb magyar települések
- 2023.10.19 - Már az Auchanba is beszállt a NER
- 2023.10.18 - Még a tavalyinál is csekélyebb leárazások várhatók karácsonyra
- 2023.10.04 - Megint kiderült: bajban a lakosság
- 2023.09.24 - A Spar ellen 1600 fogyasztóvédelmi eljárást indítottak
- 2023.09.13 - Túl olcsó hús a Lidlben? Megszólalt az áruházlánc
- 2023.09.11 - Már 32 Pennyben vehetők fél áron élelmiszercsomagok
- 2023.09.11 - A kártyaköltésekből is látszik, határon túlra járnak vásárolni a magyarok
- 2023.08.17 - Csaknem mindent teljesített a Tesco, de azért kapott 7 milliós bírságot
További kapcsolódó anyagok