Újra felmérték a különböző foglalkozások megítélését

A nép szerint most degeszre kereshetik magukat a politikusok

Fotó: KSH
2018. december 15. A KSH a „kis népszámlálás” keretében felmérést végzett arról is, hogy a különböző foglalkozások presztízse mekkora a magyarok körében. Rákérdeztek arra, hogy a válaszadók szerint milyen tevékenységgel lehet a legjobban keresni, mik a leghasznosabb és a legdivatosabb foglalkozások.

A foglalkozási presztízs elméleti kérdéseitől többé-kevésbé függetlenül mennyiségileg mérhető az adott társadalomban a foglalkozások egymáshoz viszonyított rangsora – állítja frissen közzétett tanulmányában a KSH. A 2016. évi mikrocenzushoz kapcsolódó kiegészítő felvétel mintájának robosztussága, valamint az alkalmazott módszertan miatt a statisztikusok szerint átfogó képet kaptak a különböző foglalkozások egymáshoz viszonyított megítéléséről a jelenkori Magyarországon. Ilyen kutatást Magyarországon ez idáig kétszer – 1983-ban és 1988-ban – végeztek csak.
 
A 2016-os „kis népszámlálás” keretében az ország 2148 településén mintegy 440 ezer háztartástól gyűjtöttek adatokat. A mikrocenzushoz kapcsolódó presztizskutatás körébe 173 foglalkozás került be. Ezek kiválasztásakor az 1988-as vizsgálat foglalkozáslistájából indultak ki. A listából persze kimaradtak azok a szakmák, amelyek már nem relevánsak (például tanácselnök), bekerültek azonban olyanok, amelyek azóta terjedtek el, és a társadalomban nagy számban megtalálhatók. Ilyen például a programozói tevékenység. A munkaerő-felmérés (MEF) 2016-os adatbázisa alapján lekért leggyakoribb női és férfifoglalkozásokat is felvették a listába.
 
Foglalkozások megítélési toplistája
HelyPresztizsHasznosságKeresetDivat
1.Kórház- igazgatóSebészBankelnökPlasztikai sebész
2.Egyetemi rektorKörzeti orvosEU-parlamenti képviselőTévés műsorvezető
3.SebészGyermek- orvosOrszággyűlési képviselőÜgyvéd
Forrás: KSH Mikrocenzus
 
Mint a KSH megállapította: az egyes foglalkozások társadalmi hasznossága és az azokkal elérhető kereset között húzódik meg a legnagyobb feszültség. A társadalmi hasznosságra, illetve a keresetre adott pontszámok különbsége alapján a társadalom megítélése szerint a három leginkább alulfizetett foglalkozás a mentősöké, a kórházi ápolóké és a bölcsődei gondozóké volt. Hasonlóan alulfizetettnek értékelték az emberek a szociális gondozó, a pék, az óvónő, a tűzoltó és a dajka keresetét is. Egy foglalkozás társadalmi hasznossága és az azzal megszerezhető jövedelem közötti ellentmondás a szociális gondoskodás, az egészségügy és az életvédelem területén azonosítható egyértelműen.
A táblázatba szedett helyezések az országos átlagot mutatják. A megítélés azonban elég jelentős eltéreseket mutatott kor, nem, lakóhely, életkor és iskolai végzettség szerint. Feltűnő, hogy a legfiatalabbak értékítéletében a többiekhez képest nagyobb szerepet játszik a vezetői és hatalmi pozíció (szemben a képzettséggel).
A társadalom szerint túlfizetett foglalkozások egyértelműen a hatalmi szférához, a sport egyes ágaihoz, valamint a deviancia vagy a bűnözés területeihez kötődtek. A kereset szerinti foglalkozási rangsor élén a bankelnök állt, ám a másodiktól az ötödik helyig kizárólag politikai foglalkozás került. Olyan pozíciókat is sikerült a szerezhető jövedelem szempontjából a válaszadók szemében megelőznie például egy „mezei” képviselőnek, mint a plasztikai sebész, a gyárigazgató vagy a szállodatulajdonos.

A presztizs alapján felállított rangsorba viszont még az első húsz helyre sem fértek bele politikusi foglalkozások.  A legfelső harmadban azonban már szerepelnek. A diplomaták után a legjobb helyezést (ez a rangsorban a 22.) a polgármesterek érték el. Őket követték az uniós parlamenti képviselők, majd az államtitkárok. Az országgyűlési képviselők a 33. helyre futottak be. (A teljes kiadványt, amiben a részletes táblázat is megtalálható, itt nézheti meg.)

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok