Kis magyar abszurd: ügynökké vedlett Orbán Viktor

A munkáshitelt ajánlgatja a miniszterelnök az érettségizőknek

Fotó: Bencze-Kiss Kata
2025. június 27. Mint egy értékesítésben érdekelt hitelügynök, úgy ajánlgatja a munkáshitelt a miniszterelnök az érettségiző diákoknak írt levelében. Rá is fér a tukmálás a termékre, a jelek szerint ugyanis nem lesz akkora siker, mint amire számítottak. A diákok az érettségi bizonyítványukkal együtt kapják kézhez a levelet.


Míg a 10 évvel ezelőtt érettségizők a „gránitszilárdságú” Alaptörvényt kapták kézhez, a most végző diákoknak levelet írt a miniszterelnök. Igaz, a tízedik érettségi találkozójukra készülők már rég kihajíthatták a kötetet, az Alaptörvény tizenötödik módosítását ugyanis most tavasszal fogadta el a parlament. A miniszterelnök mostani levele is legfeljebb a korszellemet tükrözi majd a jövőben: Orbán Viktor a gratuláció mellett hitelt ajánlgat a végzősöknek. (Ami meglehetősen elképesztő – a szerk.)

Mit ajánlgat?

„Akár a továbbtanulás mellett dönt, akár a munka világába lép, biztos lehet abban, hogy hazája segíteni fogja önt ebben. Így például ha a középiskola elvégzése után rögtön munkába akar állni, akkor ön is igénybe veheti a munkáshitelt...” – írja Orbán Viktor.

A 17 és 25 év közötti dolgozók 2025. január 1-jétől 4 millió forint kamatmentes, bármire fordítható kölcsönt kaphatnak 10 éves futamidőre. Kizáró ok a hallgatói jogviszony, a felsőoktatási intézményben szerzett oklevél. (További részletekről itt olvashat). Több bank meglehetősen gyorsan el is indult a termékkel.

A kormány hatalmas sikertörténetre számított. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tavaly még 500 milliárd forintnyi hitelkihelyezést vizionált munkáshitelből, és a minisztérium közleményében arról írt, hogy az intézkedés mintegy 300 ezer fiatalt érinthet a következő két évben (2025-ben és 2026-ban).

Van érdeklődés, de nem akkora

Mint megírtuk, az MNB összesítése szerint az első négy hónapban összesen 20 ezren szerződtek, 77 milliárd forint értékben. Ezzel a munkáshitel elindulása óta a teljes háztartási hitelkibocsátásból 7 százalékos – a babaváró hitelfolyósításokhoz hasonló – részesedést ért el. Az átlagos szerződéses összeg 3,9 millió forint, mert a hitelfelvevők többsége (88 százalék) a maximális hitelösszeget veszi fel. A jegybank becslése szerint 2025 egészében mintegy 300 milliárd forint értékű (körülbelül 77 ezer darab) szerződéskötés valósulhat meg, figyelembe véve a hitelpiacon megszokott, valamint a középiskolai tanulmányok nyár eleji lezárásából adódó további éven belüli szezonalitást.

Most jün a felfutás? 

Egy májusi konferencián a bankvezetők is úgy látták, hogy inkább 300-400 milliárdos lesz idén a piac. Harmati László, az Erste Bank vezérigazgató-helyettese szerint induláskor a legtudatosabb hitelfelvevői kör igényelte. Ez abból is látszik, hogy egyharmaduk elkezdett valamekkora részt megtakarítani belőle. Májusra már lassult a hitelkihelyezés – felvette, aki akarta -, és a bankárok is azzal számoltak, hogy majd a tanév végével lesz egy újabb felívelés. 

Ennek ágyazhat most meg a miniszterelnök levele, akik politikailag érdekelt abban, hogy sikertörténetként lehessen mutogatni a hitelre. Ezért csap reklámot egy sima gratuláló levélben a terméknek. (Nyilván arra is számít, hogy ezzel szavazókat szerezhet magának.) A továbbtanulók már nem kapnak miniszterelnöki ajánlást az eladósodáshoz. Neki csak annyit írt: „..ha pedig felsőfokú intézmény hallgatója lesz, szintén számíthat támogatásunkra.”

Kérdés, hogy a mintegy 70 ezer érettségizőből egyáltalán hányan olvassák majd el a miniszterelnök levelét. És hányan kapnak ebből kedvet az eladósodásra. Az MNB mindenesetre azon örömködött az elemzésében, hogy ezzel a munkáshitellel olyan réteget sikerült a kölcsönfelvételre szoktatni, akik korábban távol maradtak a hitelpiactól.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok