Visszajönnek a régi címkék, közös adatbázisba kerülnek a termékek
2018. május 17.
Jövőre az uniós hatóságok visszaállítják az 1995. előtti energiajelzéseket, és minden termék kötelezően egy közös adatbázisba kerül. Ez lehetőséget adhat beavatkozásra, ha a gyártók nem fejlesztenek elég serényen a kívánt irányban. Azt már tudni, hogy felmerült az átlagos mosási hőmérséklet 30 fokra csökkentése.
Egyszerűsítik a háztartási gépek energiafogyasztásának jelölését 2019 végétől – döntötte el egy évvel ezelőtt az Európai Parlament (EP). A mostani, állítólag sokakat zavarba ejtő, A+/A++/A+++ jelzéseket a korábbi A-tól G-ig terjedő jelöléssel váltják fel. Az uniós energiacímkét 1995-ben vezették be, megváltoztatásának szükségességéről pedig 2015-ben kezdtek beszélni (akkor azt feltételezték, hogy egy év alatt sikerül megvalósítani a változást, de hát az uniós malmok lassan őrölnek).
A lépést azzal indokolják, hogy becslések szerint a forgalomba hozott termékek 10–25 százaléka nem felel meg az energiahatékonyságot jelölő címkékre vonatkozó előírásoknak. Ez legalább részben annak tulajdonítható, hogy a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok nem tudják kellő erővel érvényre juttatni a jogszabályokat. Ezért létrehoznak majd egy termékadatbázist, amelyben a gyártókkal és az importőrökkel regisztráltatják termékeiket.
Emlékezetes, hogy az energiafelhasználás csökkentése jegyében 2012. szeptember 1-jétől a hagyományos izzók forgalmazása teljesen megszűnt az Európai Unión belül; már csak energiatakarékos, például LED-es izzók találhatók a boltok polcain. Szintén uniós előírás miatt 2015. szeptember 26. óta gyakorlatilag csak kondenzációs gázkazánok hozhatók forgalomba (nálunk ugyan ez némiképp csúszott, de végül csak hatályba lépett). A boltokba ugyanilyen okból kerülhettek tavalytól legfeljebb 900 wattos porszívók.
A hatékonyabb környezetvédelem és a kevesebb energiafelhasználás érdekében – írta meg a Portfolio.hu – iparági szinten már jó ideje dolgoznak egy kezdeményezésen, amellyel globálisan 30 fokra csökkentenék az átlagos mosási hőmérsékletet. Az uniós szabályozók nem is titkolják, hogy a következő évben létrehozandó adatbázis célja az is, hogy könnyedén megállapíthassák: az árult termékek (például mosógépek) megfelelnek-e az elvárásoknak. Ha pedig a gyártók nem fejlesztenek elég serényen, akkor a korábbi szabályozásokhoz (izzók, kazánok, porszívók) hasonlóan be lehet avatkozni.
A Portfolio.hu cikkében ismertetik, hogy jelenleg Európában a 40 fokos mosási hőmérséklet a legkedveltebb, az USA-ban viszont az átlagos mosási hőmérséklet mindössze 32 fok. Egészen elképesztő, de Japánban csak 5 fokos vízzel mosnak. A portál szerint jó hír, hogy míg 1996-ban a mi kontinensünkön átlagosan 49 fokon mostak, tavalyra ez 42,6 fokra csökkent. (Megjegyezzük, ebben szerepet játszott, hogy időközben jelentősen változott a textíliák anyagösszetétele.)
Akad még néhány mosógépes furcsaság. Ilyen, hogy Amerikában, Angliában és Japánban igen népszerű az itthon teljesen ismeretlen lengőlapátos mosógép. Európában és Magyarországon is szinte kizárólagos a mosás ősi módját, a sulykolást utánzó forgódobos változat. Állítólag egyébként ennek kedvezőbbek az energiafelhasználási és vízfelhasználási adatai, de nem lehet vele annyi ruhát mosni, mint a lengőlapátossal, amiben akár 10 kilónyi cucc is betehető.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: háztartási berendezés, unió, energiahatékonyság, mosógép
A mosásunkba is beleszól az unió?
Egyszerűsítik a háztartási gépek energiafogyasztásának jelölését 2019 végétől – döntötte el egy évvel ezelőtt az Európai Parlament (EP). A mostani, állítólag sokakat zavarba ejtő, A+/A++/A+++ jelzéseket a korábbi A-tól G-ig terjedő jelöléssel váltják fel. Az uniós energiacímkét 1995-ben vezették be, megváltoztatásának szükségességéről pedig 2015-ben kezdtek beszélni (akkor azt feltételezték, hogy egy év alatt sikerül megvalósítani a változást, de hát az uniós malmok lassan őrölnek).
A lépést azzal indokolják, hogy becslések szerint a forgalomba hozott termékek 10–25 százaléka nem felel meg az energiahatékonyságot jelölő címkékre vonatkozó előírásoknak. Ez legalább részben annak tulajdonítható, hogy a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok nem tudják kellő erővel érvényre juttatni a jogszabályokat. Ezért létrehoznak majd egy termékadatbázist, amelyben a gyártókkal és az importőrökkel regisztráltatják termékeiket.
Vigyáznak az energiánkra
Emlékezetes, hogy az energiafelhasználás csökkentése jegyében 2012. szeptember 1-jétől a hagyományos izzók forgalmazása teljesen megszűnt az Európai Unión belül; már csak energiatakarékos, például LED-es izzók találhatók a boltok polcain. Szintén uniós előírás miatt 2015. szeptember 26. óta gyakorlatilag csak kondenzációs gázkazánok hozhatók forgalomba (nálunk ugyan ez némiképp csúszott, de végül csak hatályba lépett). A boltokba ugyanilyen okból kerülhettek tavalytól legfeljebb 900 wattos porszívók.
A hatékonyabb környezetvédelem és a kevesebb energiafelhasználás érdekében – írta meg a Portfolio.hu – iparági szinten már jó ideje dolgoznak egy kezdeményezésen, amellyel globálisan 30 fokra csökkentenék az átlagos mosási hőmérsékletet. Az uniós szabályozók nem is titkolják, hogy a következő évben létrehozandó adatbázis célja az is, hogy könnyedén megállapíthassák: az árult termékek (például mosógépek) megfelelnek-e az elvárásoknak. Ha pedig a gyártók nem fejlesztenek elég serényen, akkor a korábbi szabályozásokhoz (izzók, kazánok, porszívók) hasonlóan be lehet avatkozni.
A tengeren túl egészen más a szokás
A Portfolio.hu cikkében ismertetik, hogy jelenleg Európában a 40 fokos mosási hőmérséklet a legkedveltebb, az USA-ban viszont az átlagos mosási hőmérséklet mindössze 32 fok. Egészen elképesztő, de Japánban csak 5 fokos vízzel mosnak. A portál szerint jó hír, hogy míg 1996-ban a mi kontinensünkön átlagosan 49 fokon mostak, tavalyra ez 42,6 fokra csökkent. (Megjegyezzük, ebben szerepet játszott, hogy időközben jelentősen változott a textíliák anyagösszetétele.)
Érdekesség még, hogy szinte nincs még egy ország, ahol olyan nagy arányban vennék a felültöltős mosógépeket, mint nálunk. Az értékesítés bő kétharmadát ilyen típusok teszik ki. Erre magyarázat lehet a lakások kisebb mérete, de a beépítés kevésbé elterjedtsége is.
Nem mellékes (főként a felhasznált energia mennyisége miatt), hogy a mosás idő is eltér. Ez Európában átlagban meghaladja az egy órát, míg az USA-ban a 35 perces program a gyakoribb. (Mindez persze indokolja azt is – amit a másik kontinensen előszeretettel vásárlók többször emlegetnek–, hogy a mosóporok miért térnek el annyira egymástól.)Akad még néhány mosógépes furcsaság. Ilyen, hogy Amerikában, Angliában és Japánban igen népszerű az itthon teljesen ismeretlen lengőlapátos mosógép. Európában és Magyarországon is szinte kizárólagos a mosás ősi módját, a sulykolást utánzó forgódobos változat. Állítólag egyébként ennek kedvezőbbek az energiafelhasználási és vízfelhasználási adatai, de nem lehet vele annyi ruhát mosni, mint a lengőlapátossal, amiben akár 10 kilónyi cucc is betehető.
Nézze meg karikatúránkat is!
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: háztartási berendezés, unió, energiahatékonyság, mosógép
Kapcsolódó anyagok
- 2021.07.30 - Zűrzavart hoztak az új energiacímkék
- 2021.02.14 - Márciustól új energiacímkék jönnek a háztartási gépekre
- 2018.09.21 - Az izzócserénél ezekre kell odafigyelni
- 2017.09.11 - Tesztelték, nem a teljesítmény teszi a jó porszívót
- 2017.06.13 - Könnyebb lesz mosógépet, hűtőt, klímát választani
- 2017.05.30 - Új kazán kellene? A kéményre is milliókat költhetsz
- 2016.10.04 - Ezért mennek hamar tönkre a háztartási berendezések
- 2016.02.26 - Építkezne? Ezt jó ha tudja
- 2014.08.22 - Drágább és gyengébb porszívók jönnek
További kapcsolódó anyagok