Nagy változás jöhet a patikákban?

A magyarokat nem tudják megetetni a gyógyszergyárak

Fotó: dentsu

2023. szeptember 13. Fele annyi antibiotikumot sem szednek be a magyarok, mint amennyit Románia és Bulgária lakossága – állapították meg egy kelet-közép-európai átfogó tanulmányban. Az is kiderült, hogy nálunk a legkevésbé fogékonyak az emberek az egészségügyi reklámokra a régióban. Kicsit megkapargatva a témát, akadnak azért rossz hírek is.

Jelentősen megnőtt a vény nélkül kapható gyógyszerek iránti igény a pandémia előtti időszakhoz képest a régióban a dentsu globális kreatív-, marketing- és médiaügynökségnek a kelet-közép-európai egészségügyi helyzetről készített (ezt teljes terjedelmében angolul és regisztrációt követően itt nézheti meg) tanulmánya szerint. A vizsgált 9 országban (Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) 2019 óta jelentősen, 10 százalékkal nőtt azok száma, akik a gyógyszerfogyasztásban látják egészségük javulásának zálogát.

A növekvő költségérzékenység miatt azonban a fogyasztók egy része a márkázatlan termékek felé fordult. A minél olcsóbb gyógyszereket keresők száma ugyanis 8 százalékkal emelkedett. A kizárólag orvos által felírt gyógyszereket használók létszáma nem változott, ugyanakkor a csupán vény nélkül kapható gyógyszereket vásárlók csoportja 7,5 százalékkal bővült. A csakis természetes alapú gyógyhatású készítményekben bízók száma 13 százalékkal csökkent a pandémia kirobbanása óta, és a megelőző céllal gyógyszert fogyasztók létszáma is visszaesett 8 százalékkal.

Mint a cég megállapítja: a magyar lakosság gyógyszerfogyasztási szokásai nagyjából belesimulnak a régiós átlagba, de akadnak komoly eltérések. Ilyen például, hogy az itteni lakosság a legkevésbé fogékony az egészségügyi reklámokra a régióban, a 40 százalékos régiós átlaggal szemben nálunk csak 32 százalék érdeklődik az ilyen hirdetések iránt. Még beszédesebb szám, hogy fele annyi antibiotikumot sem szednek be a magyarok, mint amennyit Románia és Bulgária lakossága.

Távgyógyászat, ami nálunk nagyon másként megy

Az elemzés részletesen kitér az e-egészségügy robbanásszerűen növekvő területének a vizsgálatára is (online gyógyszertárak, távgyógyászat, okos egészségügyi eszközök és alkalmazások). Jelenleg a magyar lakosság mindössze 10 százaléka rendelkezik valamilyen okos egészségügyi eszközzel, napi szinten pedig csupán 3-4 százalékuk használja azokat. Három éven belül ez az arány várhatóan eléri majd a 36 százalékot, miközben a cseheknek 46, a lengyeleknek pedig 44 százaléka fog ilyen eszközzel rendelkezni.

A képen változtathat a Gondosóra program (erről részletesen itt írtunk). Igaz ugyan, hogy a több mint 106 milliárdból megvalósuló kormányzati kezdeményezés keretében ingyenesen átadott eszközök csak egy diszpécserközponthoz elérést biztosítanak, semmilyen egészségügyi funkciójuk sincs, de a statisztikát megbolondíthatják. Hogy mennyire, azt még nem tudjuk. Egyelőre ugyanis nem hozták nyilvánosságra, hogy hányan regisztráltak és mennyien használják már az eszközt.

A távgyógyászat is mintha másképp menne Magyarországon, mint amit normálisnak gondolnánk. Egyre többen panaszolják, hogy bejutnak ugyan az előírt vizsgálatra, de annak leletére végeláthatatlanul kell várni. Hallottunk olyanról, hogy például egy külföldön dolgozó orvos írja le a képalkotó diagnosztika által mutatottakat – amikor éppen időt tud erre szakítani.

Ott gurul a pirula...

A dentsu tanulmánya szerint saját gyógyszerellátásukban leginkább a horvátok bíznak. Messze lekörözve mindenit. A magyarok ebben az összevetésben a lista végén kullognak. Az utolsó helyezett Bulgária és köztünk nincs akkora különbség, mint amennyivel tőlünk a horvátok elhúztak. Mintha a magyar kormányzat is azon igyekezne, hogy ez még lejjebb menjen.

Tavaly januárban lépett életbe az a törvénymódosítás, amely elérte, hogy ne lehessen vény nélkül kapható gyógyszert venni Magyarországon az interneten. Az már tíz nap elteltével is látszott, hogy sok esetben az árversenyek csitultak, és akár 20 százalékkal is emeltek az áron azok a patikai webáruházak, amelyek eddig a legolcsóbbak voltak. Ez sem vált a lakosság hasznára, de a gyógyszeradó még nagyobb kárt okozhat, hiszen hiányokhoz vezet.

Az idén nyáron újabb ötlettel állt elő a Belügyminisztérium. A (még nem megvalósított) változtatás lényege, hogy a fiókgyógyszertárban nem szükséges jelen lennie gyógyszerésznek. Az elvárás csak az, hogy a szakember 15 percen belül elérhető legyen „távkapcsolat útján”. A kormány indoklása szerint egy ilyen lépésre azért van szükség, mert számos vidéki patikában tapasztalható gyógyszerészhiány. A Válaszonline viszont úgy véli, az eddig patikalánc-ellenes kormány gigaláncot akar létrehozni – hogy aztán a kórházi patikák tervezett privatizációjának nyertese letarolja a gyógyszerpiacot. Fene tudja, hogy miért, de valahogy még ezen sem lepődnénk meg.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: egészség, egészségügy, tanulmány, régió, dentsu, gyógyszer, patika