A magyar kormány nem akar erősebb Európai Bankhatóságot

2018. október 2. Nem csak az európai ügyészséghez csatlakozástól ódzkodik a magyar kormány, azt sem szeretnék – derült ki a pénzügyminisztérium közleményéből –, ha az uniós bankhatóság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „feje felett” hozhatna döntést.

Az unió tagországainak gazdasági és pénzügyminisztereiből álló tanácsa (Ecofin) mai ülésén egyeztettek – többek között – a pénzmosás elleni felügyeletközi együttműködésről. Az uniós tanács tájékoztatása szerint – mint arról az MTI beszámolt – elfogadták azt a rendeletet, amely az unió területére belépő, illetve azt elhagyó készpénz ellenőrzésének javítását célozza.

Az új jogszabály értelmében az unió területére belépő, illetve azt elhagyó minden utasnak, aki legalább 10 ezer euró értékben készpénzt tart magánál, be kell jelentenie azt a vámhatóságoknak. A bejelentés attól függetlenül kötelező lesz, hogy az utazók a készpénzt maguknál, a poggyászukban, illetve közlekedési eszközükben tartják-e. A hatóságok kérésére az utazóknak a készpénzt ellenőrzés céljából be kell mutatniuk.

Az új rendelet kibővíti a készpénz fogalmát. A továbbiakban nemcsak a bankjegyek tartoznak bele, hanem egyéb eszközök és könnyen készpénzzé tehető áruk is, például a csekkek, az utazási csekkek, az arany és az előre fizetett (prepaid) bankkártya. Emellett a rendelkezések hatályát kiterjeszti a postán, teherszállítás keretében vagy futárszolgálattal feladott készpénzre is.

Varga szerint már megint túlterjeszkedne az unió

Magyarország támogatja a pénzmosás elleni felügyeletek közötti együttműködés megerősítését - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter. Hozzátéve azonban, hogy az Európai Bankhatóság megerősítését célzó törekvések „túlterjeszkedésük” miatt aggályosak. Mint fogalmazott: Magyarország nem tud támogatni olyan javaslatokat, amelyek lehetővé tennék, hogy az uniós bankhatóság a tagállami felügyeletek feje felett hozzon döntést a nemzeti hatáskörbe tartozó pénzintézetek működéséről.

Nálunk a felügyeleti hatóság szerepét az az MNB látja el, amely körül rendre botrányok robbannak ki például a saját alapítványaiba zúdított pénz vagy akár rokoni kapcsolatok miatt. Az MKB „privatizációját” is sokan kifogásolták, például azért, mert a bank új tulajdonosi szerkezetét aligha lehetett átláthatónak nevezni. Később, még mielőtt véget ért volna az a per, ami az MKB tulajdonosi szerkezetének tisztázása érdekében indult, a bank már más kézbe került.

Az MKB rendkívüli tájékoztatásként közölte, hogy a dolgozói részvények majdnem kétharmadát eladták. A vevő egy Mészáros Lőrinchez köthető kft. A részvények átruházását követően – tette közzé a bank – az RKOFIN Kft. korábbi 4 százalékos részesedése 13,62 százalékra emelkedett, míg az MRP Szervezet korábbi 15 százalékos tulajdoni hányada 5,38 százalékra csökkent.

A pénzmosás elleni szabályok egyébként Magyarországon igen kemények. Ezek megalkotásakor nyilvánvalóan abból indultak ki, hogy ha egy bank vagy szolgáltató a számára előírt, nem nyilvános csatornákon jelzést ad a hatóságoknak, akkor azok megfelelő határozottsággal és hatékonysággal lépnek fel. Ha mifelénk erős a gyanú, hogy nem minden esetben így történik, az nem a szabályozás hiányosságaiból fakad. (A pénzmosás elleni, nem túl ismert szabályokról itt írtunk.)

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kormány, európai ügyészség, Európai Bankhatóság, Ecofin, pénzügyminiszter, Varga Mihály, pénzmosás, készpénz