Veheti az állampapírokat az MNB

A lakossági gyorskölcsönök kamatát nem csökkentette a jegybank

Fotó: Leéb Ádám

2020. július 22. A piaci várakozásoknak megfelelően mától a jegybanki alapkamat már csak 0,6 százalék. A Monetáris Tanács arról is döntött, hogy nem vár tovább, maga száll be, hogy a hosszabb lejáratokat is elérje a csökkenés. Hiába a mérséklés, a gyorskölcsönök ára már nem csökken tovább.

Némi időbe telt, de szabályosan megbolondult a hitelpiac, még a nem éppen az olcsóságáról közismert Provident is ajánlja az új gyorskölcsönt – írtuk meg korábban. A bankok leállították az új, fedezetlen fogyasztói kölcsönök igénylését március 19-étől, mert a kormány a hitelek teljes díját (THM) az alapkamat plusz 5 százalékpontban maximálta.

Az intézkedés óta pedig mától már másodjára csökken az alapkamat. Így meglehetősen rövid idő alatt 5,9 százalékról 5,6 százalékra mérséklődött a THM maximális mértéke. Legalábbis elméletileg. A gyakorlatban ugyanis a mostani lépés már nem hat a lakossági (nem lakás-) hitelek kamatára.

A 47/2020. kormányrendelet 2. §-ában ugyan az szerepel, hogy e „rendelet hatálybalépését követően kötött szerződés alapján felvett, zálogjoggal nem biztosított fogyasztói hitelek esetén a teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékét”, de egy másik kormányrendelet további kikötést tesz. A 62/2020. kormányrendelet 4. §-ának 2. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kedvezményes kamatplafonhoz „az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára”.

Ez tehát azt jelenti, hogy akárhányszor csökkent még kamatot a jegybank (a K&H vezető elemzője elképzelhetőnek tart ilyen lépést), a lakossági fedezetlen kölcsönök ára már kőbe vésett. Legalábbis az idén. Mindenkinek érdemes szem előtt tartania, hogy – mint a korábbi kamatcsökkentés után kiszámoltuk – ha valaki 2 millió forintot vesz fel 5 éves futamidőre, akkor a teljes időszakot (a maximált THM csak erre az évre érvényes) akár 7 százalék körüli költséggel is megúszhatja, akad azonban bank és konstrukció, amelynél ilyen összevetésben közel 20 százalék a THM. Adós és adós között tehát nagyon is nagy lehet a különbség.

Infláció? Ugyan már!

A Monetáris Tanács kamatcsökkentésről kiadott indoklásában határozottan jelezte, hogy nem aggódik az árak emelkedése miatt. Mint leírták: a koronavírus-járvány következtében a magyar gazdaságban is erős dezinflációs hatások jelentek meg. A fogyasztóiár-index az év eleji átmeneti emelkedést követően gyorsan visszatért a jegybanki toleranciasávba, majd májusban annak alsó széléig csökkent.

Az infláció júniusi emelkedését – nyomatékosították – elsősorban az üzemanyagok árindexének részben bázishatások miatt bekövetkező növekedése magyarázta. A beérkező inflációs adatok az MNB várakozásaival összhangban alakultak. A koronavírus-járvány a globális nyersanyagpiacokon az élelmiszer- és az olajárak számottevő ingadozását okozza. A következő hónapokban az infláció ezeknek a változékony tételeknek a hatására átmenetileg emelkedik, de ezek kifutásával újból a 3 százalékos jegybanki cél közelében stabilizálódik.

A hozamszintekkel azért maradéktalanul nem elégedettek

Az előző kamatcsökkentést maradéktalanul követte (sőt némiképp még alá is ment) a pénzpiaci kamat. A Monetáris Tanács is elégedetten állapította most meg, hogy a júniusi kamatcsökkentés tartósan megjelent a hozamgörbe rövidebb szakaszán. Nem ennyire találták azonban jónak a helyzetet a távolabbi lejáratokon.

A kiadott közlemény szerint a monetáris transzmisszió javítása érdekében a Monetáris Tanács a hosszabb lejáratokon ható eszközei – a hosszú lejáratú fedezett hiteleszköz és az állampapírvásárlások – közötti átcsoportosításról döntött. Ennek eredményeként a hosszú, 15 év feletti szegmensben korlátozott mennyiségben állampapír-vásárlásokat hajt végre. A lépés a monetáris transzmisszió javítása mellett az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is támogatja.

Az Equilor elemzése szerint egyébként egyáltalán nem biztos, hogy az MNB-nek valóban vennie is kell állampapírt. Úgy vélik, a 15 éves és annál hosszabb lejáratú állampapírok hozamszintje csökkenésnek indulhat pusztán a bejelentés hatására is. Várakozásuk szerint a jegybank akkor lépne ismét piacra, ha a 10 éves hozamszint átlépné a 2,5 százalékot, illetve visszaesne a kereslet, és emiatt emelkedne a volatilitás a piacon.

A gyorskölcsönök feltételeiről itt írtunk

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kamat, alapkamat, MNB, kamatcsökkentés, hitel, kölcsön, gyorskölcsön, személyi hitel, THM, koronavírus