A lakosság szerint ötször nagyobb az infláció

2025. október 17. Az infláció már másfél éve 5 százalék alá csökkent, a lakosság azonban ötször nagyobbnak gondolja. A GKI most azt vizsgálta, mi okozza a KSH számai és a lakossági inflációs érzet közötti különbséget

A fogyasztói árindex a 2022-23-ra jellemző nagyon magas szintről 2024 elejére 5 százalék alá süllyedt, és azóta is mindössze 2 hónapra emelkedett ideiglenesen e szint fölé (a legutolsó, 2025 szeptemberi adat 4,3 százalék). Az ennél magasabb szinten hullámzó lakossági inflációs érzet mutató (mely a lakosság által az elmúlt 12 hónapra vonatkozó áremelkedést méri) lassabban csökkent, ezért e két mutató közti relatív különbség a 2022 előtti szintekhez képest is magasan ragadt – írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató.

Mit gondolunk?

A lakosság inflációs érzete jelentősen eltér a hivatalos inflációs adatoktól. A két mutató közötti különbség egyik oka, hogy az egyes háztartásoknak eltérő az áruk és szolgáltatások iránti kereslete, ezért a hivatalos fogyasztói árindex nem feltétlenül tükrözi minden egyes háztartás költségeit. Másrészt az emberek hajlamosak a saját tapasztalataik alapján érzékelni az inflációt. Ha egy adott, gyakran vásárolt termék ára gyorsan emelkedik, de a többiek ára stabil marad, az egész gazdaságra vonatkozóan magasabb inflációs rátát érzékelnek. Különösen válságok vagy bizonytalan időszakok idején erősebb félelem alakul ki az inflációval kapcsolatban. A lakosság akkor is magas inflációt érez, ha a tényleges áremelkedés nem olyan drámai, de a félelem vagy pesszimizmus hatása erősíti az inflációs érzést. Ráadásul, ha az emberek gyakran hallanak az árak emelkedéséről, hajlamosak nagyobb inflációt érezni.

Jobban drágultak az alapvető létszükségleti termékek

Az is megállapítható, hogy az egyes társadalmi csoportok közül a diplomások és a felső jövedelmi tizedbe tartozók esetében a legkisebb az eltérés az inflációs érzet és a hivatalos inflációs adat között, ugyanakkor az alapfokú végzettségűek és a legalsó jövedelmi tizedbe tartozók, valamint a 65 év felettiek esetén a legnagyobb. A Magyarországot jellemző magas infláció során jobban nőttek az alapvető létszükségleti termékek és szolgáltatások árai, mint a tartós, ritkábban vásárolt termékeké, s ez jobban érintette az alacsony jövedelműeket, akiknek az aránya éppen a magas infláció miatt nőtt. Minél kevesebb a jövedelme valakinek, ennek annál nagyobb részét fordítja önfenntartásra (élelmiszer, rezsi, lakhatás), amelyek hagyományosan ár-rugalmatlan termékek (akkor is megvesszük őket, ha emelkedik az áruk).

A 30 éves kor alattiak jelentős része otthon lakik, jellemzően nem maguk vásárolnak be, így az inflációs várakozásaik is eltérnek szüleikétől. A másik oldalon az idősek ritkán költenek nagyobb értékű tételekre (pl. háztartási berendezések, személygépkocsi), így ezek árváltozása őket nem is érinti.

Most az infláció ötszörösét érzékelik

A lakosság és a KSH által mért árszínvonal-változás eltérése erősen ugrált 2018 és 2025 között. 2021-ben és előtte a lakosság átlagosan 4-5-ször akkora inflációt érzékelt, mint a fogyasztói árindex, viszont ez 2022 és 2023 nagy részében 2-szeres érték alá csökkent, tehát a lakosság kevésbé becsülte felül a hivatalos inflációt. 2024-re ez az érték viszont gyorsan több mint 7-szeresére növekedett, majd 2024 végére visszatért az ötszörös értékhez és azóta is ezen a szinten maradt. Ezért, bár a KSH adatai alapján a fogyasztói árindex emelkedése jelentősen lelassult, s tartósan 5 százalék alá került, ezt a lakosság nem érzi.

Lehet itt más is

Azt már mi tesszük hozzá, hogy sokan kételkednek a hivatalos inflációs adatokban. Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke az Azénpénzem.hu-nak adott korábbi interjúban arról beszélt, hogy megcsappant a bizalom a KSH iránt, mivel többször is trükközött a módszertannal.