A Kúria szerint minden rendben a devizás perekben

2018. október 11. Amitől sokan tartottak, bekövetkezett: a Kúria vizsgálati csoportja úgy látja, hogy az uniós döntés csak az eddigi magyar gyakorlatot erősíti meg. Megítélésük szerint az Európai Unió Bírósága (EUB) ítélete nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a fogyasztók számára a perlésre, de nem hat ki a már folyamatban lévő perekre sem.

Az EUB az előző hónapban úgy döntött, hogy a devizahiteleseknél érdemben vizsgálható az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelensége. Ez önmagában valóban nem jelentett különlegességet (mint arra a Kúria a döntés követően felhívta a figyelmet), a bírói gyakorlat szempontjából azonban mégis jelentősnek volt tekinthető a döntés. Azt is kimondták ugyanis, hogy ebben a kérdésben nem számítanak a forintosítási és más devizahiteles törvényekben foglalt rendelkezések, és a bíróságok nem szűkíthetik a fogyasztókat megillető védelmet (azt, amit az „adósmentő” törvényekben a kormány nagyon is megtett).

Az adósok várakozásait az is fokozhatta, hogy a Polgári Kollégium vezetője az „ítélettel kapcsolatban felmerülő értelmezési kérdések megvitatására” összehívta a Kúria elnöke által évekkel ezelőtt felállított konzultatív testületet. Ebből nyilvánvalónak tűnt, hogy valami tényleg történt. Csak mostanáig lehetett azonban ebben reménykedni.

A Konzultatív testület ugyanis arra jutott, hogy az uniós bíróság ítélete a Kúria eddigi gyakorlatát erősíti meg (az ülésükről készített emlékeztető teljes szövege itt olvasható). Mint rögzítik: jelenleg a Kúria részéről újabb, általános jellegű elvi iránymutatás kibocsátása, illetve a korábbiak módosítása nem szükséges.

A most kialakított értelmezést alighanem az tehette lehetővé, hogy az EUB nem fogalmazott meg a tájékoztatás terén olyan többletkövetelményt (konkrét adatot vagy számítást), amit közölni kellett volna a fogyasztóval a mechanikusan aláíratott „Kockázatfeltáró nyilatkozat” mellett.

Azt is hangsúlyozták, hogy az egyes szerződések érvényességét az egyedi perekben eljáró bíróságoknak kell megítélniük a Kúria korábbi elvi iránymutatásainak figyelembevételével. A Konzultatív Testület megítélése szerint az uniós ítélet nem biztosít új vagy szélesebb körű jogalapot a fogyasztók számára a perlésre, de nem hat ki a már folyamatban lévő perekre sem.

Elméletben mindez világos és érthető is lenne, ha nem értesültünk volna több olyan bírósági eljárásról, amelyekben az ítélkezőket cseppet sem érdekelte, valójában miként is történt a hitelszerződés aláírása. A legdurvább, amikor hiába volt hajlandó az egykori banktisztviselő az adós mellett tanúskodva elmondani, hogy az árfolyamkockázat lehetséges nagyságát még rákérdezésre is kicsinyíteniük kellett, a bírság csak az „adósmentő” törvényekre figyelve döntött.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: devizahiteles, devizaperek, Kúria, Európai Unió Bírósága, adósmentő törvények, árfolyamkockázat