A KSH szerint 637 ezer forint a bruttó átlagkereset
2024. december 20. Újabb statisztikai adat borzolhatja a magyarok kedélyeit, a KSH ugyanis közzétette, hogy szerinte októberben 637 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon, a nettó pedig 439 ezer forint.A KSH ma közzétett adatai szerint 2024. októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 637 200 forint volt, 12,9 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 613 100 forintra becsülhető, 13,5 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 615 100 (+12,9 százalék), a költségvetésben 597 000 (+15,4 százalék), a nonprofit szektorban 638 100 forintot tett ki (+14,7 százalék).
A nettó októberben
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 423 800, a kedvezményeket figyelembe véve 438 900 forintot ért el, 12,9, illetve 12,7 százalékkal magasabb volt, mint 2023 októberében. A reálkereset 9,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,2 százalékos növekedése mellett.Mekkora a medián?
A bruttó mediánkereset 529 000 forint volt, ami 15,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 366 000 forintot ért el, így 15 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.10 havi átlag
A 2024. januári-októberi időszakot, tehát 10 hónapot figyelembe véve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 633 900 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 421 500, a kedvezményeket figyelembe véve 436 400 forintot ért el. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 13,6, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 13,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.Miért is nem hiszünk ennek?
A fenti adatok azért is borzolják a kedélyeket, mert valójában nem ennyi az átlagkereset, ugyanis – mint korábban részletesen megírtuk – mintegy 1,6 millió ember keresetét nem veszi figyelembe ez a statisztika. Márpedig ez nem kis szám. Ráadásul a GKI friss elemzése arra is rámutatott, hogy az elmúlt négy évben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 44 százalékának nem nőtt az infláció feletti ütemben a bére. A magas keresetűek bére felhúzza az átlagot, miközben a valóságban a növekvő reálkeresetükből ők azok, akik már nem itthon növelik a fogyasztást. Éppen ezért nem nő a fogyasztás akkora ütemben, mint amennyire a kormányzati szereplők elvárják a saját, valójában az igazságnak csak egy szeletét megmutató statisztikájuk alapján. (Érdemes elolvasni erről szóló cikkünket.)Szerző: L.J.
Címkék: keresetek, bérek, fogyasztás, KSH, statisztika, GKI, infláció, kereset
Kapcsolódó anyagok
- 2025.01.03 - Aggasztó adatok jelentek meg a magyar gazdaságról
- 2024.12.11 - Kiderítették, igazából mennyi volt a fizetésemelés Magyarországon
- 2024.11.12 - A lakosság szerint brutális az infláció
- 2024.11.07 - Lakhatási válság? A kormány sokat tett érte
- 2024.10.22 - Augusztusra esett az átlagkereset összege
- 2024.09.23 - Már 636 ezer forint a bruttó átlagkereset
- 2024.08.26 - Az állami fizetések húzták fel a kereseti adatokat
- 2024.08.13 - Vallottak a cégek, ennyi lesz idén a béremelés
- 2024.08.02 - Kiderítettük, miért ekkorák a közzétett bérek
- 2024.07.24 - A KSH szerint nagyon nekilendültek a bérek
- 2024.06.21 - Ismét mesés bérnövekedésről számolt be a KSH
További kapcsolódó anyagok
