Meghökkentő változások a drágulásban

A krumpli legyőzte a rezsicsökkentést is

2014. október 12. Győzelmi jelentésként tették közzé, hogy Magyarországon nem hogy eltűnt a drágulás, hanem szeptemberben még fél százalékkal estek is az árak. Kicsit alaposabban megnézve azért nem ennyire szép a kép, amit a háziasszonyok a saját pénztárcájukon amúgy is érzékelnek. Összeállítottuk, hogy különböző időszakban minek az ára esett leginkább, és mi drágult a legjobban.

A politikusok – tulajdonképpen pillanatnyi érdekeiknek megfelelően – hol a fogyasztói árak havi, hol éves alakulását lobogtatják. Az ármozgások esetében (ha az a kedvezőbb, vagy kedvezőtlenebb, attól függően, hogy a nyilatkozó kormányon van vagy ellenzékben) időként az általánosan használt statisztikai adatokat, máskor viszont a „mélyben zajló” folyamatokat emlegetik. Utóbbi jelenti az úgynevezett maginflációt. Ebben a mutatóban nem szerepelnek szezonális hatások, de olyan árak sem, amelyekre a kormányzati intézkedések hatnak. Korábban sokszor hallhattuk, hogy a maginfláció mutatja az áremelkedések valódi tendenciáját.

Erről mostában nem sok szó esik, már csak azért sem, mert – mint az a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett grafikonból kitűnik – egy ideje a maginfláció meghaladja az egyébként hangsúlyozott fogyasztói árindex nagyságát.

Az árak korábbi megugrása is befolyásoló

Az MNB jelentése szerint 2014 szeptemberében az infláció mínusz 0,5, a maginfláció 1,4 százalék, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,2 százalékos értéket mutatott. Azt mostanra szinte mindenki tudja, hogy a „rezsicsökkentés” szépen viszi lejjebb az inflációt. Az idén a KSH adatai szerint az első kilenc hónap 12 százalékos csökkenést hozott a háztartási energia árában. Nem ez azonban az egyetlen drágulást szépítő hatás. Az MNB jelentése szerint az infláció elsősorban a pénzügyi tranzakciós illeték és a dohány-áruk kiskereskedelmi árrésének 2013 őszi emelkedésének bázisból való kiesése miatt csökkent.

Szeptemberben az idén először drágultak az élelmiszerek, ami elemzők szerint arra utalhat, hogy véget ért az áresés időszaka. A KSH által frissített adatok szerint az élelmiszerek közül egy év alatt a krumpli ára esett leginkább (több mint ötödével csökkent), a legnagyobb drágulás a gyümölcsök árának 7,3 százalékos emelkedése volt. A különböző időszakok alapján összeállított (lásd a KSH-adatok alapján összeállított táblázatunkat) topok között a burgonya többször is feltűnt. Ez persze a 2013-as brutális drágulás (akadt hónap, amikor a krumpliért 76 százalékkal is többet kellett adni az egy évvel korábbinál) után nem is annyira meglepő. A burgonya mindenesetre még a rezsicsökkentés miatti áresést is felül tudta múlni.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

A legnagyobb árváltozások

Időszak	Megnevezés	Esés %	Megnevezés	Emelkedés %
Éves összevetés	Burgonya	-21,2	Dohány	9,7
Előző hónaphoz képest	Külföldi üdülés	-18,2	Gyermek felsőruha	3,4
Az évvégéhez képest	Burgonya	-24,2	Friss gyümölcs	22,2