Az infláció letöréséhez a jegybank szerint stabilizációs program is kell

A kormányhoz dobta a labdát az MNB

Fotó: youtube.com

2022. április 27. Az infláció legyőzéséhez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önmagban már nem elég – derült ki Matolcsy György szavaiból. A jegybank elnöke új adóreformot és gazdasági stabilizációs programot sürget. Szerinte a mostani helyzet az 1940-es és az 1970-es évtizedhez hasonló.

Újabb brutális kamatemelésről döntött tegnap a Monetáris tanács. Mától így a jegybanki alapkamat a térségben Magyarországon a legmagasabb, de úgy tűnik, az MNB elnöke, Matolcsy György szerint ez sem elég ahhoz, hogy valóban sikerüljön az áremelkedéséket megfékezni. A jelenlegi helyzetet az 1940-es és az 1970-es évtizedhez hasonlította. Az Azénpénzem.hu által kigyűjtött adatok szerint egyébként, bár a kamatban bajnokok vagyunk, az infláció terén kifejezetten a jobban közé tartozunk.

Irányadó kamatlábak és az infláció a térségben (%)
Ország	Irányadó kamat	Infláció március	Ezen belül élelmiszer
Bulgár	0*	12,4	17,4
Cseh	5,0	12,7	7,7
Horvát	2,5	7,3	10,0
Lengyel	4,5	11	9,2
Magyar	5,4	8,5	13,0
Román	3,0	10,15	11,2
Szlovák	0*	10,4	12,0
* az euróövezethez csatlakozás, illetve az „előszobázás” miatt a kamat nem nemzeti hatáskör
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés

Az inflációs adatok értékeléséhez azonban érdemes felidézni, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyarországi drágulás ütemét jelentősen csökkentette a kormány az árstopokkal. Mint kifejtette: a rezsicsökkentés a drágulás ütemét két teljes százalékponttal mérsékli. Az üzemanyagok árának maximálása 1,5 százalékot, az élelmiszereké pedig egy százalékot farag le. Valójában tehát a magyar infláció márciusban 8,6 százalék helyett 13 százalék lett volna – és máris elértük ezen a téren is a kétes bajnoki címet.

A kamatemelés folytatódik, de más lépések is kellenek

A kamatemelést követő jegybanki tájékoztatón (amelynek jelentőségét növelte, hogy a szokásos alelnöki szereplés helyett az MNB elnöke maga tartotta) kiderült, hogy a kamatemelések a jövőben is folytatódnak. A helyzet a várakozások szerint 2023-ban kezdhet csak konszolidálódni.

A jegybank alelnöke, Virág Barnabás a tájékoztatón az egyensúly helyreállításának kérdései mellett a magyar gazdaságra leső kockázatok között említette az orosz-ukrán háborút és az uniós források esetleges kiesését is. Beszélt arról is, hogy a drágulást, de persze a növekedést is fűti az élénk belső kereslet, arról azonban szót sem ejtett (Matolcsy sem), hogy ehhez milyen erőteljesen járulhatott hozzá a kormányzat választás előtti osztogatása.

Matolcsy azonban meglehetősen egyértelművé tette, hogy a drágulás ellen a harcot nem tudja az MNB teljesen egyedül megnyerni. Szerinte új adóreform kell, amelynek jellemzői között a zöld, a digitális és a forgalmi adó típusú intézkedéseket említette. Mint emellett kifejtette: az egyensúly három területen bomlott meg. Ebből pedig csak az egyik az infláció, a másik a költségvetés, a harmadik pedig a folyó fizetési mérleg helyzete. Utóbbi kettőnél is meg kell kezdeni a helyreállítást. A jegybank elnöke arról is beszélt, hogy bár igen kedvezően alakul a foglalkoztatottság, közben a termelékenység nem javult úgy, mint kellett volna.

Kétéves gazdasági stabilizációs program indítását javasolja az MNB, aminek kidolgozásába már bele is kezdtek. Kérdés persze, hogy erre mennyire fogadókész a kormány. A magyar szóhasználatban ugyanis a stabilizációs jelzőt szinte mindenki megszorításként fordítja le. A kétéves időtáv pedig ugyan igazodik ahhoz, ameddig szavazatkockáztatás nélkül egy új kormány nyújtózkodhat, de arról aligha feledkezik el a kabinet, hogy közben jön az uniós, majd az önkormányzati választás.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kamat, kamatemelés, MNB, infláció, egyensúly, kiigazítás, stabilizáció