Kulcskérdés lehet az állami mohóság

A kormány nagy béremelési mutatványa

2016. július 5. Minden félnek érdeke, hogy a nettó minimálbér mielőbb érje el a létminimum összegét – mondta el a nemzetgazdasági miniszter. Erről a tárgyalások csak szeptemberben folytatódnak, de már most szólunk: túlzott reményeket kár lenne táplálni. Számításaink szerint ugyanis statisztikailag könnyen elérhető a kitűzött cél.

A magyar gazdaság versenyképességét fenn kell tartani, ehhez pedig több területen is jelentős béremelésre van szükség a képzett munkaerő megtartása érdekében – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) testületi ülésén. A nemzetgazdasági tárca (NGM) közleménye szerint a minimálbér emeléséről a tárgyalások szeptemberben folytatódnak majd, de minden félnek érdeke, hogy a nettó minimálbér mielőbb érje el a létminimum összegét.

Ez igazán jól hangzik, de érdemes kicsit górcső alá venni, miről is lehet pontosan szó. Nem mellékes például, hogy a teljes közleményből meglehetősen egyértelmű: nem az általános, hanem a szakképzettekre érvényes minimálbérről lehet szó. Az pedig a 111 ezer forintos minimummal szemben az idén 129 ezer forint. A 2017-es költségvetésből pedig a minimálbér 5,1 százalékos emelése olvasható ki, ami a szakképzettek bérminimumát 135,6 ezer forintra növelné (az előző évben is nagyon közel volt a végül a kormány által elhatározott és a költségvetésben szereplő mérték).

A statisztika is kozmetikázható

A 135,6 ezer forintos bruttó bér számításaink szerint mintegy 88,8 ezer forintos nettónak felel meg, így a vázolt célt máris sikerülhet elérni. Mit elérni, meghaladni! A Policy Agenda elemzése szerint (ezt itt találhatja meg) 2015-ben a létminimum egy fogyasztási egységre (egy felnőtt gyermek nélkül) számított átlagos értéke havonta 88 016 forint volt. Úgy becsülték, hogy ennél alacsonyabb jövedelemből élt a lakosság 41,5 százaléka. Hivatalos statisztika utoljára 2014-re készült (az idősávos statisztika itt található). Mint arról ugyanis többször is szó esett, a KSH „megreformálja” a létminimum számítását, mert az „eddig alkalmazott módszerrel az átlagos fogyasztási és kiadási szerkezettel rendelkező háztartásokhoz nagyon közel esnek azok, amelyek már a létminimum alatti csoportba tartoznak”. Az ilyesmin lehet segíteni béremeléssel, de a statisztikák átalakításával is.

A statisztikai „varázslatok” persze a kormányzati kommunikációban remekül működhetnek, de a valóság attól még nem szépül meg. A széles tömegeket érintő minimálbér és a létminimum közötti különbség lásd grafikonunkat) a 2010-es értékhez képest a mostani két kormányzati ciklusban még nőtt is. Közben a bruttó minimálbér arányában az állami elvonás (a munkáltató és a munkavállaló által összesen fizetett összeg) 46,5 százalékról 63 százalékra emelkedett. (A minimálbér 43 százalékos növekedéséből lett tavaly nyárra valójában 4,4 százalékos értékcsökkenés.)

Elképesztően magas az adóék

Azt közben az NGM is elismeri, hogy már kritikussá vált a munkaerőhiány (arról, hogy emögött a kormány tevékenységétől sem független strukturális gondok is állnak, itt írtunk). A közleményben kitértek arra is, hogy foglalkoztak a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által kidolgozott javaslatokkal. (Azt, hogy a gyárosok részleteiben miként képzelik el a munkaerőhiány kezelését, itt nézheti meg.)

Érdemes felidézni, hogy az MGYOSZ még tavaly ősszel vetette fel, hogy az állam elégedjen meg a versenyszféra munkával kapcsolatos terheinek reálértéken tartásával. Ezt konkrétan úgy képzelték el, hogy amennyiben például az éves infláció 2 százalék, a versenyszféra béremelkedése pedig 5 százalék, akkor a versenyszféra munkáltatói által befizetett közterhek és adók csökkenjenek 3 százalékkal (a 31,5 százalék ez alapján 30,55 százalékra mérséklődne). Sokatmondó, hogy a legnagyobb munkaadói szervezet szerint ennek a szabálynak addig kellene érvényben maradnia, amíg az adóék nem éri el a visegrádi országok, esetleg az újonnan csatlakozott EU-tagok átlagát.

Magyarul: ha az állam csak egy kicsit is visszavenne mohóságából, akkor már szépen javulhatna a hazai helyzet. Ehhez persze emberszámba kellene venni az elesettebb, rosszabbul kereső réteget is, de ennek egyelőre szinte semmilyen jele sem látszik.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: létminimum, minimálbér, bérminimum, NGM, KSH, Policy Agenda, közterhek, MGYOSZ, munkaerő