A durva piaci beavatkozások visszacsapnak

A kormány miatt nézhetjük alulról az uniós bolti adatokat

2025. május 8. Ismét kellemetlen meglepetést okoztak a bolti forgalomról közzétett statisztikai adatok. Kereskedők szerint a kormány piaci beavatkozása miatti fogyasztói elbizonytalanodás keresletcsökkentő hatása érvényesült. Hiába a kijózanító szám, ma újabb adminisztratív korlátozások bejelentése várható.

Sorozatban teszi közzé közösségi oldalán a nemzetgazdasági miniszter az eddig árrésstopon felül milyen piaci beavatkozásokat tervez még a kormány. Várhatóan már ma bejelentik, hogy a háztartási cikkekre is életbe léptetik az árrés korlátozását. Annak ellenére, hogy ezeknek a termékeknek az ára a hivatalos statisztika szerint lényegében stagnált. Ezeknek a termékeknek a súlya a fogyasztói kosárban az élelmiszerek 25-30 százalékával szemben egyébként is mindössze 2-3 százalék. Így akár még a jelentős árcsökkenés sem hatna érdemben az inflációra. (Kérdés persze, hogy valójában mi lehet a kormány célja.)

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már korábban figyelmeztetett arra, hogy az első hetek szolid vásárlási hulláma után az árrésstop pozitív hatása elmúlik, és inkább a – kormányzati beavatkozásokkal szükségszerűen együtt járó – fogyasztói elbizonytalanodás keresletcsökkentő hatása érvényesül. A bizonytalan szabályozási környezet hatására a kiskereskedők nagy többsége elhalasztja a beruházásokat, termékfejlesztéseket, mindezt előbb-utóbb a vásárlók is megérzik, így az „árrésstop" következtében rövidtávon felszabaduló többlet jövedelem nem a fogyasztást növeli, nem járul hozzá a gazdaság erősítéséhez.

Csak a magyar statisztika annyira siralmas

A nemrég megjelent bolti forgalmi adatok alapján úgy tűnik, igazuk lehet. Mint ugyanis a KSH bejelentette, 2025. márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 0,4 százalékkal mérséklődött, naptárhatástól (és húsvéthatástól) megtisztítva pedig mindössze 0,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A szintén korrigált adatok alapján februárhoz képest 0,5 százalékos lett az elmaradás.

Közben az Eurostat első becslése szerint 2025 márciusában a szezonálisan kiigazított kiskereskedelmi forgalom volumene 2025 februárjához képest 0,1százalékkal csökkent az euróövezetben és az EU-ban egyaránt. Éves összevetésben a naptárhatástól megtisztított kiskereskedelmi forgalom indexe 2024 márciusához képest 1,5 százalékkal nőtt az euróövezetben és 1,4 százalékkal az EU-ban.

Sokat mondó, ha a bolti forgalmat 2021-es bázison bemutató magyar és uniós, szezonálisan szintén kiigazított számokat összevetjük. Az Azénpénzem által készített grafikon jól mutatja, hogy tulajdonképpen 2022 vége óta vergődik a magyar kiskereskedelem. Ebből amúgy az is látszik, hogy a jelentősebb kormányzati beavatkozás (mint ami az előző választások előtt nagy pénzosztás volt) hatása ideiglenes, azt határozott, és elhúzódó visszarendeződés követi.

Az idei első negyedévben egyébként a hivatalos adatok szerint a magyarországi bolti forgalom 2,7 százalékkal bővült. Megjegyezzük, ez is csak a januári felívelés miatt következhetett be, a február és a március is visszaesést mutat. Elemzők azonban az év elején bekövetkezett fellendüléssel kapcsolatban is óvatosságra intettek: a számok alakulásában fontos szerepet játszott, hogy az előző két év első hónapjában nagyon gyengén teljesített a szektor. A megugrás tehát sima korrekciónak is tekinthető.

.

.. és jön a kincstári optimizmus

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője jelezte, hogy a most megismert forgalmi adatok elmaradtak a várakozásuktól és a konszenzustól is. Áprilisban ezzel együtt javulást vár, amit a negyedik havi hosszabb hétvégék támogatnak. Ezen felül – tette hozzá szokásos mantraként – a reálbéremelkedés indukálhat kedvezőbb adatokat az év további részében. Az Azénpénzem értékelése szerint az első negyedévi forgalmi adatokat alighanem felfelé húzhatta az állampapírokból felszabaduló pénz., Erre utalhat, hogy a nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene januárban 5,6, februárban 5, márciusban pedig 5,9 százalékkal bővült.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gyorsan reagált a statisztikára, címben már az áprilisra várt jobb számokat kommunikálva. Szerintük a kiskereskedelmi forgalom márciusi megtorpanása csupán átmeneti, technikai jelenség, amelynek hátterében a húsvéthatás áll, vagyis, hogy 2024-ben a húsvét március végére esett, míg idén április második felére, így a húsvéti nagybevásárlások hatása idén teljes egészében áprilisban érvényesült. A tárca az online pénztárgépek adatai alapján az év eddigi legdinamikusabb növekedésére számít áprilisban, akár 5-6 százalék fölötti szinttel.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: statisztika, KSH, Eurostat, vásárlás, kiskereskedelem, OKSZ, árrésstop, infláció