Nagyot üt az autósokon a gyenge forint
2021. július 14.
Miközben Magyarországon már bőven akadhat olyan benzinkút, ahol a történelmi rekord fölé ugrott az üzemanyagok ára, a nemzetközi piacon egészen más a helyzet. Azon a napon ugyanis, amikor az olajár a csúcson volt, egy euróért csak 241 forintot kellett fizetni. Jelenleg ennek 148 százalékán áll az árfolyam.
Mától ismét többet kell fizetniük az autósoknak a kutaknál. A 95-ös benzin 5 forinttal, a dízel 2 forinttal kerül többe a tegnapinál. Az átlagár a Holtankoljak.hu szerint literenként 451, illetve 447 forintra nőtt. Mint az Azénpénzem.hu kigyűjtötte, az idén csak június elseje óta mostanáig 28 forinttal drágult a benzin és 22 forinttal a gázolaj. Tavaly júliusban az adóhatóság által közzétett, az elszámoláshoz használható benzinár 345 forint volt, ami éves szinten 31 százalékos drágulás.
A szakportál régebbi adatai között böngészve az derül ki, hogy a legtöbbe a benzin 2012 áprilisában került. Akkor literenként 454 forintot kértek el érte. A dízel ugyanannak az évnek az elején szökkent 450 forint feletti történelmi rekordjára. Úgy tűnik tehát, hogy a 95-ös még egy áremelés után simán megdöntheti eddigi legmagasabb árát. Ehhez egyébként a gázolajat forgalmazóknak sem kell nagy erőfeszítést tenniük. Bőven akadhatnak amúgy olyan töltőállomások az országban, ahol – a nagyot nőtt árkülönbségek miatt – már megdőlhettek a történelmi rekordok.
Az üzemanyagárak rekordja azonban nem érvényes az egész világra, hanem csak ránk. A nyersolaj világpiaci ára valójában az elmúlt hónapok emelkedésének ellenére még igen messze van a rekordszinttől, legfeljebb közepesnek mondható. A nyugati féltekén irányadónak tartott középnehéz WTI és az északi-tengeri Brent története során eddigi legmagasabb árát egyaránt a pénzügyi válság legkeményebb szakasza előtt, 2008 június 2-án érte el, amikor 140 dollárt adtak egy hordóért. Ennek a tegnapi 75 dollár körüli ár alig 53 százaléka.
A hazai rekord kizárólag a forint gyengülésének a következménye: azon a napon ugyanis, amikor az olajár a csúcson volt, egy euróért csak 241 forintot kellett fizetni. Ezzel szemben tegnap 357 forintos áron, vagyis az akkori 148 százalékán jegyezte az eurót a Magyar Nemzeti Bank. Nem teljesen mellékes az sem, hogy amikor az olajár bezuhant, a magyaroknak akkor sem válhatott az üzemanyag annyira olcsóvá, hiszen a kormány megemelte a jövedéki adót (ennek szisztémájáról korábban részletesen itt írtunk)
A nemzetközi olajpiacot épp olyan bizonytalanság jellemzi, mint az OPEC plusz július 1-jei találkozója előtti héten. Az olajtermelők megszavazták ugyan az olajtermelés növelését, ám az Egyesült Arab Emírségek megvétózta a megállapodást. Az – egyebek mellett a szaudiak által is szorgalmazott – kvótaemelés meghiúsulása mögött többen Szaud-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek új keletű ellentéteit vélik felfedezni Jemen ügyében, és versenyét az öböl-menti gazdasági vezető szerepért.
Azóta – ha néhány nagyobb kilengéssel is – 75 dollár körül ingadozik a fekete arany ára, és csak találgatni lehet az előbb-utóbb bekövetkező kitörés irányát. A helyzetet jól jellemzi, hogy miután Dan Brouillette volt amerikai energiaügyi miniszter a CNBC-nek kijelentette, hogy a sikertelen tárgyalások következtében az olajárak „nagyon könnyen” elérhetik a hordónkénti 100 dollárt (ami, mint fentebb jeleztük, még mindig csak nálunk hozna újabb rekordokat), de akár magasabbra is emelkedhetnek. Később hozzáfűzte: másfelől az is lehetséges, hogy az árak összeomlanak.
Az olajigény növekedése az árak emelkedését hozhatja, amit csak a termelés növekedése ellensúlyozhat. Az aggodalmakat az is fokozza, hogy Egyesült Államok Energetikai Információs Hivatalának jelentése szerint az amerikai nyersolaj- és benzinkészletek csökkentek, és 2020 februárja óta a legalacsonyabb szintre estek vissza, miközben a benzinigény 2019 óta a legmagasabb.
Az elemzők többsége szerint persze a 100 dolláros olajár nem áll az olajtermelőknek sem érdekében. Sokan ezért úgy vélik, hogy a nagy olajtermelők, elsősorban Szaud-Arábia és Oroszország megállapodás híján megemelik a termelést. Tartani lehet azonban attól, hogy nem csak helyreállítják a piaci egyensúlyt, hanem túl is lőnek a célon. Nem csökkentek emellett a félelmek a Covid-19 járvány újabb fellángolásától sem. Ahogy a G20 pénzügyminiszterei szombaton a Reuters szerint közölték, a koronavírus-változatok terjedése és az oltásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés veszélyezteti a globális gazdasági fellendülést. Mindenek pedig ismét az olajárak zuhanása lehet a következménye.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: üzemanyag, benzin, dízel, olaj, olajár, árfolyam, jövedéki adó
A kormány miatt kell többet fizetni a benzinkutakon
Fotó: Latzer Anna
Mától ismét többet kell fizetniük az autósoknak a kutaknál. A 95-ös benzin 5 forinttal, a dízel 2 forinttal kerül többe a tegnapinál. Az átlagár a Holtankoljak.hu szerint literenként 451, illetve 447 forintra nőtt. Mint az Azénpénzem.hu kigyűjtötte, az idén csak június elseje óta mostanáig 28 forinttal drágult a benzin és 22 forinttal a gázolaj. Tavaly júliusban az adóhatóság által közzétett, az elszámoláshoz használható benzinár 345 forint volt, ami éves szinten 31 százalékos drágulás.
A szakportál régebbi adatai között böngészve az derül ki, hogy a legtöbbe a benzin 2012 áprilisában került. Akkor literenként 454 forintot kértek el érte. A dízel ugyanannak az évnek az elején szökkent 450 forint feletti történelmi rekordjára. Úgy tűnik tehát, hogy a 95-ös még egy áremelés után simán megdöntheti eddigi legmagasabb árát. Ehhez egyébként a gázolajat forgalmazóknak sem kell nagy erőfeszítést tenniük. Bőven akadhatnak amúgy olyan töltőállomások az országban, ahol – a nagyot nőtt árkülönbségek miatt – már megdőlhettek a történelmi rekordok.
Csak nálunk érvényesek a rekordok
Az üzemanyagárak rekordja azonban nem érvényes az egész világra, hanem csak ránk. A nyersolaj világpiaci ára valójában az elmúlt hónapok emelkedésének ellenére még igen messze van a rekordszinttől, legfeljebb közepesnek mondható. A nyugati féltekén irányadónak tartott középnehéz WTI és az északi-tengeri Brent története során eddigi legmagasabb árát egyaránt a pénzügyi válság legkeményebb szakasza előtt, 2008 június 2-án érte el, amikor 140 dollárt adtak egy hordóért. Ennek a tegnapi 75 dollár körüli ár alig 53 százaléka.
A hazai rekord kizárólag a forint gyengülésének a következménye: azon a napon ugyanis, amikor az olajár a csúcson volt, egy euróért csak 241 forintot kellett fizetni. Ezzel szemben tegnap 357 forintos áron, vagyis az akkori 148 százalékán jegyezte az eurót a Magyar Nemzeti Bank. Nem teljesen mellékes az sem, hogy amikor az olajár bezuhant, a magyaroknak akkor sem válhatott az üzemanyag annyira olcsóvá, hiszen a kormány megemelte a jövedéki adót (ennek szisztémájáról korábban részletesen itt írtunk)
Mire számíthatunk a továbbiakban?
A nemzetközi olajpiacot épp olyan bizonytalanság jellemzi, mint az OPEC plusz július 1-jei találkozója előtti héten. Az olajtermelők megszavazták ugyan az olajtermelés növelését, ám az Egyesült Arab Emírségek megvétózta a megállapodást. Az – egyebek mellett a szaudiak által is szorgalmazott – kvótaemelés meghiúsulása mögött többen Szaud-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek új keletű ellentéteit vélik felfedezni Jemen ügyében, és versenyét az öböl-menti gazdasági vezető szerepért.
Azóta – ha néhány nagyobb kilengéssel is – 75 dollár körül ingadozik a fekete arany ára, és csak találgatni lehet az előbb-utóbb bekövetkező kitörés irányát. A helyzetet jól jellemzi, hogy miután Dan Brouillette volt amerikai energiaügyi miniszter a CNBC-nek kijelentette, hogy a sikertelen tárgyalások következtében az olajárak „nagyon könnyen” elérhetik a hordónkénti 100 dollárt (ami, mint fentebb jeleztük, még mindig csak nálunk hozna újabb rekordokat), de akár magasabbra is emelkedhetnek. Később hozzáfűzte: másfelől az is lehetséges, hogy az árak összeomlanak.
Ellentétes hatások
Az olajigény növekedése az árak emelkedését hozhatja, amit csak a termelés növekedése ellensúlyozhat. Az aggodalmakat az is fokozza, hogy Egyesült Államok Energetikai Információs Hivatalának jelentése szerint az amerikai nyersolaj- és benzinkészletek csökkentek, és 2020 februárja óta a legalacsonyabb szintre estek vissza, miközben a benzinigény 2019 óta a legmagasabb.
Az elemzők többsége szerint persze a 100 dolláros olajár nem áll az olajtermelőknek sem érdekében. Sokan ezért úgy vélik, hogy a nagy olajtermelők, elsősorban Szaud-Arábia és Oroszország megállapodás híján megemelik a termelést. Tartani lehet azonban attól, hogy nem csak helyreállítják a piaci egyensúlyt, hanem túl is lőnek a célon. Nem csökkentek emellett a félelmek a Covid-19 járvány újabb fellángolásától sem. Ahogy a G20 pénzügyminiszterei szombaton a Reuters szerint közölték, a koronavírus-változatok terjedése és az oltásokhoz való egyenlőtlen hozzáférés veszélyezteti a globális gazdasági fellendülést. Mindenek pedig ismét az olajárak zuhanása lehet a következménye.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: üzemanyag, benzin, dízel, olaj, olajár, árfolyam, jövedéki adó
Kapcsolódó anyagok
- 2022.01.12 - Búcsút mondhatunk a Lukoil kutaknak
- 2021.12.03 - Tartós lejtmenetre vált a benzinár?
- 2021.11.17 - Még szigorúbban ellenőrzik a benzinkutakat
- 2021.11.15 - A benzinkutakra is szemet vethetett a NER
- 2021.11.11 - Maximálja a kormány a benzin és a dízel árát
- 2021.10.27 - Jöhetnek még meglepetések a benzinkutakon
- 2021.10.01 - Világraszóló energiaválság jöhet?
- 2021.08.11 - A lítium lesz az új olaj?
- 2021.07.19 - Csak átmeneti lehet az olajár csökkenése
- 2021.06.30 - Minden árat felránthat a benzin drágulása
- 2021.03.05 - Tovább drágulhatnak az üzemanyagok
- 2021.03.04 - A válság végét jelzik az emelkedő benzinárak?
- 2020.06.21 - Megint drágítja a tankolást a kormány
- 2020.04.14 - Benzin: literenként már 100 forint feletti az árkülönbség a magyar kutakon
- 2019.04.02 - Ezért fizetünk többet a benzinkutakon
További kapcsolódó anyagok