Ezt hozza nekünk az újabb adóemelés

A kormány jól megdrágítja a bankolást

Fotó: Leéb Ádám

2024. július 9. Újabb adókat vetett ki a kormány a bankokra, ezzel egy időben megtiltja nekik, hogy megemeljék a számla- és kártyadíjakat. Nem először fordul elő ilyen, az eddigi tapasztalatok alapján úgyis az ügyfelek fizetik meg ennek árát. Így tovább drágul a bankolás Magyarországon.

A tegnapi Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely miniszter, hogy augusztus 1-jétől megemeli a kormány a tranzakciós illeték mértékét, és a bankok devizaműveleteire átváltási illetéket vetnek ki. Az átutalásokra eddig kirótt 0,3 százalékos, legfeljebb 10 ezer forintos tranzakciós illeték 0,45 százalékra, legfeljebb 20 ezer forintra nő. A készpénzfelvét esetén alkalmazott 0,6 százalékos tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik. De megmarad az, hogy 150 ezer forintig mindenki díjmentesen tud készpénzt felvenni.

A devizaváltási ügyletek esetén bevezetendő illeték 0,45 százalék, legfeljebb 20 ezer forint lesz. Gulyás hangsúlyozta, annak érdekében, hogy a bankok ne hárítsák át ezeket az ügyfelekre, 2024-ben díjstopot vezetnek be a számlavezetésre és a kártyahasználatra.

Eddig is áthárították

A kormány persze megígérheti, hogy nem lesz adóáthárítás, de valójában ezt az adót is a végső fogyasztók, az ügyfelek fizetik majd, mindenféle formában. Elég visszaemlékeznünk 2013-ra, amikor bevezették a tranzakciós illetéket. Mint akkor megírtuk, az új adó bevezetése alaposan átalakította a bankszámlák kínálatát. Nem csak az új adó áthárítása, hanem a korábbi csomagok leváltása is terjedt. A legnagyobb (és talán legfájdalmasabb) változás, hogy szinte teljesen eltűntek a „nullás” számlák. Aztán hónapról hónapra újabb díjemeléseket láthattunk. Majd az illeték megemelése újabb drágítási hullámot hozott.

Persze akkor is elhangzott, hogy nem emelhetik a díjakat a bankok, de valójában akkor büntetett a felügyelet, ha nem a megfelelő módon emelt egy bank. Vagyis drágíthattak, csak nem akárhogyan.

Az MNB 2014 tavaszán azt jelentette be, hogy tízmilliárdos nagyságrendben kell visszafizetniük pénzt a bankoknak az ügyfeleik részére, mert 2012-ben és 2013-ban nem jogszerűen emelték a díjaikat és költségeiket. Az MNB 1,2 milliárd forintos bírságot is kiszabott 35 pénzügyi szervezetre. Végül a visszafizetésre kötelezett 33 pénzügyi szervezet közül 27 összesen mintegy 3,12 milliárd forintnyi összeget térített vissza közel 800 ezer fogyasztónak. A tízmilliárdos visszatérítés azért kaphatott léket, mert többen bíróság előtt támadták meg az MNB intézkedését, egyúttal kérve a visszafizetési határozat felfüggesztését is. A Raiffeisen Bank díjvisszatérítésére 5,5 évet kellett várniuk az ügyfeleknek.

Minden drágul majd

Persze még nem jelent meg a kormányhatározat arról, hogyan kívánják a lakossági számladrágítást megakadályozni, de ha a számla- és kártyadíjak maradnak is, akkor máshol szedi be a bank azt a pénzt, amit adó formájában be kell fizetnie az államnak.

Így például megemelheti a cégek számladíjait, mint ahogy azokra feltehetően nem vonatkozik majd az emelés áthárításának tilalma. Ez összességében jelentős kiadás lehet egy társaságnak. Olvasónk annak idején jelezte, hogy 2013-ban volt olyan cég, amelyiknek annyira megemelkedtek a bankköltségei, hogy el kellett bocsátania egy alkalmazottat, hogy ki tudja gazdálkodni a díjemelést. Ha pedig a cégeknek nőnek a költségeik, azokat tovább fogják hárítani a saját vevőikre, ami további áremeléseket okoz a gazdaságban.

Van más mód is

A bankok más módon is beszedhetik a megemelt adót az ügyfelektől. Elég csak arra gondolnunk, hogy a 20 százalék feletti inflációs időszakot végigcsinálták gyakorlatilag nulla százalékos betéti kamatokkal. 2022 júniusában megírtuk, hogy a kormány elintézte, hogy ne kapjunk magasabb kamatot a pénzünkre. Ugyanis 2022. május végén jelentette be Nagy Márton miniszter az extraprofit különadókat, köztük a bankokét is. Ez is egyfajta adóáthárítás volt. Ahogy a hitelek kamatának emelésén is behozhatják a pénzintézetek a rájuk terhelt extra adókat.

De nagyon egyszerű módja a számladrágítás megkerülésének, amikor a bank hirtelen úgy dönt, hogy kivezeti az eddigi számlacsomagjait, kötelező az ügyfeleknek váltani, és hipp-hopp, máris egy drágább csomagban találják magukat. Ugye ismerős ez a trükk is?

Ugranak a remek devizaváltások?

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tegnapi közleménye szerint 2024. október 1-jétől vezetik be a kiegészítő illetéket a konverziót tartalmazó ügyletekre, amely a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő meg. Csak a bankkártyás ügyleteket nem terheli majd. Pedig épp néhány hete írtuk meg, hogy már több bank is a fintech cégekhez hasonlóan banki középárfolyamon is váltja a devizát az ügyfeleinek.

Úgy tűnik, a nyári utazós időszakot még e nélkül a plusz illeték nélkül lehet megúszni, de később erre is fizetni kell, ami épp a versenynek köszönhető díjcsökkenést nyírja ki – akkor is, ha a kártyás tranzakciókra nem kell fizetni. De ha valaki éppen bespájzolna euróból előre, akkor viszont sújtani fogja.

Az NGM közleménye szerint az augusztustól megemelt tranzakciós illetékből 85 milliárd forint többletbevételt vár a kormány, jövőre pedig a plusz bevétel a teljes évre elérheti a 200 milliárd forintot. A konverziót tartalmazó ügyletekre kivetett kiegészítő illetékből pedig 2024-ben 7 milliárd, 2025-ben 30 milliárd forint folyhat be.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!