Aligha a vízminőség, inkább a turizmus izgathatja a kabinetet
2025. augusztus 7.
Addig-addig mondogatták a szakemberek, hogy óriási gond a Balaton algásodása, hogy végül a kormány is belátta: lépniük kell. Persze ehhez nyilvánvalóan hozzájárult az árvaszúnyogok – esetleg még ősszel is lecsapó – inváziója. Még a nádasokra is jut most majd pénz. A fő kérdés, mindez miként érintheti a turizmust.
Az árvaszúnyogok annyira ellepték Siófokot, hogy az a turizmus és a vendéglátás kárára is ment, szakemberek szerint pedig már elkezdődött az újabb lárvagenerációk kifejlődése a tó üledékében. Szakemberek már nem egyszer beszéltek arról, hogy óriási gond a Balaton algásodása. Legutóbb Tóth Viktor, a tihanyi limnológiai kutatóintézet tudományos főmunkatársa beszélt arról, hogy a mostani algásodás része egy olyan átrendeződésnek, ami összefügg a klímaváltozással és a nádasterületek csökkenésével (például a klientúra által épített kikötőknél – a szerk.).
Úgy néz ki, végre meghallotta – a környezetvédelemmel amúgy látványosan nem foglalkozó – kormány is a vészjelzéseket. A héten megjelent ugyanis a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, ami a Balaton vízminőségének javításához szükséges azonnali és középtávú beavatkozásokról szól. Haladéktalanul szükségesnek tartják a belső tápanyag terhelés csökkentését célzó vízminőségvédelmi kotrást. A továbbiakban szánnak forrást például a nádgazdálkodás fejlesztése is.
Az összesen 1,5 milliárd forintért (ezt a pénzt a nemzetgazdasági miniszternek kell valahonnan előteremteni) a Balaton ütemezett vízminőség-védelmi kotrását is tervezik, de a határozatban célként szerepel a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer fejlesztése, a Balaton déli parti kisvízfolyások vízminőség-javítása és védőképességének növelése, valamint Balatoni önkormányzati strand kotrási program is. A kormány felhívja az energiaügyi minisztert, hogy 2025-ben folytassa a Balaton medrében található iszapcsapdák üzemszerű kotrását. Mindezt azonban a leírtak szerint befolyásolhatja a „költségvetési helyzet”.
Most sem gondoljuk, hogy a környezetért aggódás állhatna a tervezett intézkedés mögött. Sokkal valószínűbb, hogy sok baráti vállalkozó kezdett lázongani a kialakult tarthatatlan helyzet miatt. „Siófok elesett” – járta körbe a sajtót a Sonline tudósítása. Mint a július végén megjelent írásban szerepelt, az árvaszúnyogok esténként milliós tömegben lepik el a balatoni várost. A rajzás ellehetetleníti a teraszos vacsorákat, fagylaltozást, sőt még a beszélgetést is. Bezárt a fagyis, az éttermek bukták az esti forgalmat, a szállásokon a vendégek sötétben üldögéltek a teraszokon.
Az idei szezon egyébként amúgy is elég felemásnak tűnik. A déli parton nyaralóval rendelkezők szerint az utak forgalmából jól látszik, mennyire kevés a turista. Igazán csak a helyi diszkont van tele, ami arra utalhat, hogy nem igazán a jobb módúak keresik fel a magyar tengert. Szokás szerint persze meghatározó a politikai hovatartozás is, a kormányzathoz bármilyen módon kötődők főbenjáró bűnnek tekintenek minden, a balatoni turizmus esetleges lanyhaságát emlegető kijelentést.
Az előző hónap végén a Pénzcentrum készített egy meglehetősen nagy körképet arról, hogy tényleg üres-e a Balaton, vagy csak pánikkeltés folyik (ez a cím önmagában is elég sokat mondó). A cikkből az derült ki, hogy a forgalom helyszínenként és üzletenként is eltérő képet mutat. Van, ahol az áremelés ellenére nőtt a bevétel, máshol viszont komoly visszaesést tapasztalnak. Egy neve elhallgatását kérő, déli parti vendéglátós szerint az idei balatoni nyár az elmúlt tíz év egyik leggyengébb szezonja – a Covid-időszakot leszámítva. A déli parton drasztikus visszaesést tapasztal: úgy látja a forgalom 35 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly, a vendégek száma pedig 25–30 százalékkal csökkent, a költési kedv pedig még ennél is gyengébb.
A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke, korábban a BalatonBike365, jelenleg a VisitBalaton365 ügyvezetője, Princzinger Péter a portálnak arról beszélt, hogy a balatoni régió egészét nézve nem érzékelnek problémát. Sőt, bizonyos területeken kifejezetten erős a forgalom. Például a kerékpáros turizmusban 40–50 százalékos növekedés tapasztalható. A Balatont – tette hozzá – egyre kevésbé tekintik többhetes olcsó családi nyaralás célpontjának, inkább rövidebb, 2–3 napos pihenésre érkeznek a látogatók, de ez a trend hosszú távon szerinte (véleményével nem áll egyedül) kiegyensúlyozottabb szezonokat eredményezhet.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: utazás, nyár, nyaralás, Balaton, turizmus, kormányrendelet, algásodás
A kormány is belátta, nagy a baj a Balatonnál
Siófoki szabadstrand, hétköznap késő délután
Fotó: Latzer Anna
Fotó: Latzer Anna
Az árvaszúnyogok annyira ellepték Siófokot, hogy az a turizmus és a vendéglátás kárára is ment, szakemberek szerint pedig már elkezdődött az újabb lárvagenerációk kifejlődése a tó üledékében. Szakemberek már nem egyszer beszéltek arról, hogy óriási gond a Balaton algásodása. Legutóbb Tóth Viktor, a tihanyi limnológiai kutatóintézet tudományos főmunkatársa beszélt arról, hogy a mostani algásodás része egy olyan átrendeződésnek, ami összefügg a klímaváltozással és a nádasterületek csökkenésével (például a klientúra által épített kikötőknél – a szerk.).
Úgy néz ki, végre meghallotta – a környezetvédelemmel amúgy látványosan nem foglalkozó – kormány is a vészjelzéseket. A héten megjelent ugyanis a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, ami a Balaton vízminőségének javításához szükséges azonnali és középtávú beavatkozásokról szól. Haladéktalanul szükségesnek tartják a belső tápanyag terhelés csökkentését célzó vízminőségvédelmi kotrást. A továbbiakban szánnak forrást például a nádgazdálkodás fejlesztése is.
Az összesen 1,5 milliárd forintért (ezt a pénzt a nemzetgazdasági miniszternek kell valahonnan előteremteni) a Balaton ütemezett vízminőség-védelmi kotrását is tervezik, de a határozatban célként szerepel a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer fejlesztése, a Balaton déli parti kisvízfolyások vízminőség-javítása és védőképességének növelése, valamint Balatoni önkormányzati strand kotrási program is. A kormány felhívja az energiaügyi minisztert, hogy 2025-ben folytassa a Balaton medrében található iszapcsapdák üzemszerű kotrását. Mindezt azonban a leírtak szerint befolyásolhatja a „költségvetési helyzet”.
A klientúrába tartozó vállalkozók lázongtak?
Most sem gondoljuk, hogy a környezetért aggódás állhatna a tervezett intézkedés mögött. Sokkal valószínűbb, hogy sok baráti vállalkozó kezdett lázongani a kialakult tarthatatlan helyzet miatt. „Siófok elesett” – járta körbe a sajtót a Sonline tudósítása. Mint a július végén megjelent írásban szerepelt, az árvaszúnyogok esténként milliós tömegben lepik el a balatoni várost. A rajzás ellehetetleníti a teraszos vacsorákat, fagylaltozást, sőt még a beszélgetést is. Bezárt a fagyis, az éttermek bukták az esti forgalmat, a szállásokon a vendégek sötétben üldögéltek a teraszokon.
Az idei szezon egyébként amúgy is elég felemásnak tűnik. A déli parton nyaralóval rendelkezők szerint az utak forgalmából jól látszik, mennyire kevés a turista. Igazán csak a helyi diszkont van tele, ami arra utalhat, hogy nem igazán a jobb módúak keresik fel a magyar tengert. Szokás szerint persze meghatározó a politikai hovatartozás is, a kormányzathoz bármilyen módon kötődők főbenjáró bűnnek tekintenek minden, a balatoni turizmus esetleges lanyhaságát emlegető kijelentést.
Erősen felemás a kirajzolódó körkép
Az előző hónap végén a Pénzcentrum készített egy meglehetősen nagy körképet arról, hogy tényleg üres-e a Balaton, vagy csak pánikkeltés folyik (ez a cím önmagában is elég sokat mondó). A cikkből az derült ki, hogy a forgalom helyszínenként és üzletenként is eltérő képet mutat. Van, ahol az áremelés ellenére nőtt a bevétel, máshol viszont komoly visszaesést tapasztalnak. Egy neve elhallgatását kérő, déli parti vendéglátós szerint az idei balatoni nyár az elmúlt tíz év egyik leggyengébb szezonja – a Covid-időszakot leszámítva. A déli parton drasztikus visszaesést tapasztal: úgy látja a forgalom 35 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly, a vendégek száma pedig 25–30 százalékkal csökkent, a költési kedv pedig még ennél is gyengébb.
A Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány kuratóriumi elnöke, korábban a BalatonBike365, jelenleg a VisitBalaton365 ügyvezetője, Princzinger Péter a portálnak arról beszélt, hogy a balatoni régió egészét nézve nem érzékelnek problémát. Sőt, bizonyos területeken kifejezetten erős a forgalom. Például a kerékpáros turizmusban 40–50 százalékos növekedés tapasztalható. A Balatont – tette hozzá – egyre kevésbé tekintik többhetes olcsó családi nyaralás célpontjának, inkább rövidebb, 2–3 napos pihenésre érkeznek a látogatók, de ez a trend hosszú távon szerinte (véleményével nem áll egyedül) kiegyensúlyozottabb szezonokat eredményezhet.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: utazás, nyár, nyaralás, Balaton, turizmus, kormányrendelet, algásodás
