Menjen minden pénz állampapírba?

A kormány elintézte, hogy ne kapjunk magasabb betéti kamatot

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2022. június 3. Hatalmas lendülettel emelkedik az infláció, a jegybank folyamatosan emeli az irányadó kamatokat, drágulnak a hitelek, miközben a bankok egy fillérrel sem fizetnek többet a pénzünkre. És nem is fognak, hiszen az állam elviszi az itt keletkezett „extraprofitot”. Egyelőre marad az állampapír értelmezhető megtakarításként a biztonságra törekvőknek.

– Csodálkoztam, hogy nem csinál semmit az MNB a betéti kamatok miatt, most már tudom, miért – mondta portálunknak egy banki szakember, miután bejelentették a 800 milliárd forint extraprofit különadókat, köztük a bankokra kirótt 300 milliárd forintot.

Nagy Márton miniszter a május 26-i Kormányinfon elmondta, hogy a bankok azért tesznek szert extraprofitra, mert közel 13 ezermilliárd forint náluk levő pénzre 0,3 százalék kamatot fizetnek, miközben ez a pénz hitelként kihelyezve 7 százalékot hoz. Ezért a fizetendő összeget kamatbevétel arányában szabják meg.

Pedig a Magyar Nemzeti Bank már korábban „összevonta a szemöldökét” a betéti kamatokat látva. Virág Barnabás alelnök februárban úgy fogalmazott, tarthatatlan, hogy a bankok nem követik a jegybanki lépéseket, és ha a közeljövőben nem változtatnak ezen, akkor gazdaságpolitikai lépéseket tesz az MNB. Hogy ezek mik lesznek, arról nem beszélt. Végül nem is tett semmit. Pedig lett volna lehetősége megvédeni a fogyasztók, a lakosság pénzét az inflációtól, és rávenni a bankokat a betéti kamatok emelésére.

A pénzintézetek pedig – mivel nem tett semmit a jegybank, és valójában már készültek a különadókra –, nem is adtak többet a pénzünkre.

Mozdulatlan ajánlatok

Évek óta mozdulatlan betéti kamatajánlatokkal vannak tele a bankok hirdetményei, elvétve találni egy-egy magasabb kamatot. Ezen nem változtatott az elmúlt időszakban megugró infláció, sőt a jegybanki kamatemelések sem. A mára irányadóvá vált egyhetes betéti kamat 6,75 százalék, míg egy évvel ezelőtt 0,75 százalék volt. A jegybanki alapkamat pedig – ami most nem irányadó, ám megint az lesz, de ezt a nemzetközi befektetők sem igazán értik – pedig a keddi emelést követően 5,9 százalékra nőtt.

Bár az MNB szerint nőnek a betéti kamatok, valójában az átlagos megtakarító nem tudja lekötni 0,01 százaléknál magasabb kamatot fizető bankbetétben a pénzét. A látszólagos növekedés abból adódik, hogy főként néhány kisbank, a jegybanki kamatemelést követve, akár automatikusan is emeli a kamatát, de valójában a 13 ezermilliárd forintnyi, bankban csücsülő lakossági pénzből csak 676 milliárdot kötöttek le áprilisban, és 756 milliárdot márciusban, tehát a kamatok emelkedése az összes betétnek mindössze néhány százalékánál kimutatható.

Mit tesznek a bankok valójában?

Egy-egy akciós ajánlat azért mutatóban feltűnik. Mint megírtuk, április 11-étől az OTP Bank is előrukkolt az akciós Bónusz betétjével, amelynek kamata különféle feltételekkel akár 2 százalékra(!) is emelhető. Inkább a vicc kategóriába tartozik például a Raiffeisen Bank meghirdetett akciója, amely két teljes napig, május 24-től 25-ig tartott. Ha valaki a Direktneten új lekötési magbízást adott, akkor 12 hónapra 0,02 százalékon köthette le a pénzét 0,01 százalék helyett. Ha valaki úgy érzi, hogy ez komolytalan, nem tudunk vitatkozni vele.

De nem is nagyon lehet egyelőre másra számítani. Ha az MNB valóban rádörrent volna a bankokra, bőven lennének itt magasabb betéti kamatok. De nem tette. Most az állam szedi el ezt a pénzt, így a betéteseknek megint nem jut. Hiszen a kamatkülönbözetre kivetett adót úgyis be kell fizetni. Vagyis a lakosság ennek is a vesztese lesz.

Drágulni fognak a bankszámlák

De vesztese lesz a tranzakciós illeték emelésének is. Emlékezzünk arra, amikor a bevezetéskor annak idején is áthárították a bankok az új adót. A jegybank 2014 tavaszán jelentette be: tízmilliárdos nagyságrendben kell visszafizetniük pénzt a bankoknak ügyfeleik részére április végéig, mert 2012-ben és 2013-ban nem jogszerűen emelték a díjaikat és költségeiket. Voltak bankok, amelyeknek az áthárítás sikerült, másoknak viszont nem teljesen (azt, hogy mire mennyi pénzt adtak vissza a bankok, itt szedtük csokorba). Még 2014 nyarán kiderült, hogy a visszatérítés valójában a jelzett összeg harmadára sem rúg. Ennek oka például az volt, hogy 26 bank pert indított.

A legérdekesebb eljárás éppen a Raiffeisen ügyfeleit érintette. Végül az ügyfelek 2019 augusztusában jutottak a pénzükhöz. (Erről akkor részletesen itt írtunk.)

A BDO Magyarország szakértői szerint most a kormány nem is tervezi, hogy megtiltsa a különadók átterhelését a végső fogyasztókra. A BDO úgy tudja, a tranzakciós illeték az értékpapír-tranzakcióra is kiterjed majd (a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta kivételek maradnak), és növelik az illetékfizetés felső határát is. Vagyis egy mozdulattal drágább lesz minden pénzügyi tranzakció.

Csak az állampapír?

Nem véletlen, hogy az állampapír-vásárlásokra nem fogják kiterjeszteni a tranzakciós illetéket. A kormány is azt szeretné, hogy oda menjen a lakosság megtakarítása, és a bankok is bőszen ezt ajánlgatják az ügyfeleiknek. Hiszen jutalékot kapnak érte.

Áprilisban pedig már ismét vásárolta a lakosság az állampapírokat, miután a háború hatására márciusban pánikszerűen 260 milliárd forintot vont ki onnan. De áprilisban 118,8 milliárd forint volt a lakossági állampapír-állomány növekedése. Most egyértelműen az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír a sláger. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint ez közel 300 milliárd forinttal növekedett, miközben a Magyar Állampapír Pluszból 225 milliárd forinttal többet váltottak vissza, mint amennyit vettek. A „néhai” szuperállampapír (mert már nem szuper) állománya mindig a legnagyobb a lakossági állampapírok között - 5278 milliárd forint volt április végén -, de december óta 668,5 milliárd forint távozott onnan. Miközben Prémium Magyar Állampapírba négy hónap alatt 710 milliárd forint friss pénz érkezett. Igaz, ez utóbbi jelenleg 6,6 százalékos kamatot fizet, ha az 5 évesből vásárolunk. Jövőre pedig – az inflációt elnézve – bőven 10 százalék felett fog fizetni.

Új euró állampapír jön

Aki euró állampapír-befektetésen töri a fejét, annak jó tudni, hogy a most vásárolható ötéves Prémium Euró Magyar Állampapír 2028/X sorozat értékesítése az ÁKK tegnapi közleménye szerint június 9-én lezárul. Ez jelenleg 3,1 százalékos kamatot fizet. A kamat évente változik, az eurós országos átlagos inflációja plusz 0,5 százalék.

Helyette érkezik június 10-étől az ötéves, 2028/Y elnevezésű euró állampapír, amelynek a kamatprémiuma már csak 0,25 százalék lesz. Vagyis kevesebbet fizet. A kezdő kamata ennek megfelelően 2,85 százalék lesz.

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

A lakossági állampapírok kamata

Állampapír neve	Futamidő	Éves kamat	Éves kamat számítása	Kamat változása
Prémium Euró Magyar Állampapír 2028/X	5 év	3,10%		2023.02.23
Egyéves Magyar Állampapír	1 év	4,25%	EHM* 4,21%	2022.03.21
Prémium Magyar Állampapír 2025/K	3 év	5,85%	Infláció + 0,75%	2023.03.27
Prémium Magyar Állampapír 2028/J	5 év	6,60%	Infláció + 1,50%	2023.04.20
Kincstári Takarékjegy	1 év	4,25%	EHM* 4,25%	2022.03.21
Kincstári Takarékjegy II.	2 év	4,50%	EHM* 4,40%	2022.03.21
Magyar Állampapír Plusz	5 év	3,50-6,00%	EHM* 4,95%
(nyomdai is)	első félévben	3,50%
	második félévben	4,00%
	2. évben	4,50%
	3. évben	5,00%
	4. évben	5,50%
	5. évben	6,00%
Babakötvény 2033-41/S		8,10%	Infláció + 3,00%	2023.02.01
Babakötvény 2032/S		6,30%	Infláció + 3,00%	2022.12.02