Sokan szálltak be az új adó bevezetése előtt

A hónap, amikor kaszáltak a befektetők

Fotó: clipart.com

2023. július 11. Júniusban zuhantak a hozamok a hazai állampapírpiacon, így a kötvényalapok befektetői jelentős nyereséget zsebelhettek be. Az állami beavatkozás a piaci folyamatokba nemcsak hozamesést hozott, hanem rengeteg pénzt is megmozgatott: sokan döntöttek úgy, hogy még a szocho júliusi bevezetése előtt befektetési alapba teszik a pénzüket, vagy az alapokon belül átcsoportosítják a megtakarításukat.

Derült égből villámcsapásként érte a piac minden szereplőjét - a szolgáltatókat és a befektetőket is -, hogy május 31-én éjjel a teljes megtakarítási piacot felforgató rendeletdömping jelent meg a Magyar Közlönyben. Ezek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy korlátozza a lakosság szabad döntéshozatalhoz való jogát (így fogalmaz a Bankszövetség), hiszen a lakossági állampapíron kívül minden egyéb befektetésre sarcot vet ki.

Július 1-jétől nemcsak 15 százalékos kamatadót, hanem 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a megtakarításainkra kapott kamat vagy elért hozam után, így összesen 28 százalékra nő a sarc. Az állampapír természetesen kivétel és az ingatlanalapok is.

De nemcsak az újabb adó sújtja a befektetési alapokban megtakarítókat, hanem egy rendelet arra kötelezi a befektetési alapokat, hogy augusztustól még több állampapírt tartsanak. Ez a kötvény-, a részvény- és vegyes alapokra vonatkozik. A rendelet szerint az általuk tartott kötvények 95 százalékának állampapírnak kell lennie. Ezen kívül ezeknek az alapoknak és az ingatlanalapoknak is likvid eszközeik legalább 20 százalékát diszkont kincstárjegybe kell fektetniük. Összességében tehát arról van szó, hogy ha a brutális adó (összesen 28 százalék) mégsem tántorítja el a megtakarítót a befektetési alapoktól, akkor majd a befektetési alapot terelik még több állampapírba. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)

A hirtelen állami beavatkozás oka az lehetett, hogy az államháztartás hiányát egyre nehezebb finanszírozni a magas kamatszinteken, ráadásul májusban a lakosság sem vett több állampapírt, viszont jóval több pénzt tett befektetési alapokba.

Ez lett a hatása

Az állami beavatkozások mindenesetre hatással voltak a piacra is. A befektetési alapoknak kötelező diszkont kincstárjegy tartást előíró kormányrendelet új lökést adott a hozamcsökkenésnek, így a hosszú hozamok napok alatt a januári mélypontok közelébe, vagy azok alá csúsztak – írja az OTP Alapkezelő havi portfoliójelentésében. Ehhez hozzájárult, hogy a májusi inflációs adat a vártnál nagyobb mértékben, 24 százalékról 21,5 százalékra esett, és a maginfláció is 24,7 százalékról 22,8 százalékra csökkent. Az élelmiszerár-korlátokat augusztus 1-ig hosszabbították meg, és a kötelező élelmiszerár akciók előírása érvényben marad.

A kiskereskedelmi forgalom és az ipari termelés is a vártnál gyengébb gazdasági aktivitást mutatott, akárcsak az energiaárak csökkenése és az import gyengülése miatt is javuló első negyedéves folyó fizetési mérlegadat. A gazdaságfejlesztési miniszter az inflációs cél újragondolását javasolta. A Fitch esedékes felülvizsgálata során a januárban kitűzött negatív kilátás fenntartása mellett változatlanul hagyta a magyar BBB adósságbesorolást.

Az MNB a várakozásoknak megfelelően 100 bázisponttal 16 százalékra csökkentette az irányadó kamatát. A hónap végén új lendülettel folytatódott a diszkontkincstárjegyek hozamzuhanása, és a hosszabb hozamok is új mélypontokat értek el. A 3 és 6 hónapos diszkontkincstárjegy hozamok közel 3,5 százalékponttal 10 százalék közelébe zuhantak, a tízéves és hosszabb hozamok pedig 40-90 bázispontos csökkenéssel 7 százalék alatt zártak. A MAX index kiemelkedően magas, 4,82 százalékos havi teljesítménye mellett az RMAX index történetének eddigi legjobb, 2,53 százalékos hozamát produkálta júniusban.

Nagyot nyertek a kötvényalapok

Az állampapír-piaci hozamcsökkenések hatására nagyot ugrott a kötvényalapok árfolyama és az elért hozamok. A rövidkötvény-alapok 6 hónapos hozama 8-10 százalékra nőtt, az éves hozamok pedig 14-16 százalékra emelkedtek. (A hozamokat táblázatba szedve itt találja.)

A hosszúkötvény-alapok esetében pedig már a 6 hónapos hozamok 14-16 százalék körül szóródnak. Az OTP Maxima A 16,20 százalékot, az OTP Maxima B pedig 16,8 százalékot hozott fél év alatt. Az éves hozamok már vegyesebben alakultak, 11 százalék és 18 százalék között szóródnak. De még így is szép nyereséget hoztak a befektetőknek. A pénzpiaci alapok pedig már 13 százalékos éves hozamot tudnak felmutatni.

De nemcsak az állampapír-piaci események hoztak szépen a konyhára. Jelentős összegek is megmozdultak júniusban a szocho várható bevezetése miatt. A pénzpiaci és kötvényalapok közül az OTP befektetési alapjaiba jelentős össze áramlott. Az OTP Prémium Pénzpiaci alapba mintegy 100 milliárd forint friss tőke érkezett, és az OTP Optima nettó eszközértéke is 100 milliárd forinttal nőtt egy hónap alatt. A befektetők ugyanis kihasználták az utolsó pillanatot is, hogy befektetésük hozama mentesüljön a szocho fizetése alól.

A kötvényalapok 2023. június 30-i részletes hozamát itt találja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: befektetési alap, kötvényalap, befektetési jegy, hozam, MNB, állampapír, BAMOSZ, OTP Alapkezelő