A pénzváltásra is kiterjesztik a tranzakciós illetéket

A hitel, a kincstárjegy is adózik

Fotó: Latzer Anna

2012. november 9. A tranzakciós illeték duplájára, illetve háromszorosára emelése mellett a parlamenthez benyújtott módosítási javaslat meglepetéseket is tartalmaz. Visszahozták a hiteltörlesztés adókötelezettségét, és még a banki díjak után is kell fizetni. A pénzváltás, az állampapír-vásárlás sem ússza meg.

Benyújtotta a kormány azt a javaslatot, amelyben a tranzakciós illeték mértékét a nemzetgazdasági miniszter által bejelentett módon növelik. A fizetési forgalmat két, a készpénzt pedig három ezrelékes díjjal terhelik. Az új adót kivetik a pénzváltásra, a kölcsöntörlesztésre (ez a korábbi javaslatban is szerepelt, de az elfogadott – ezek szerint még a hatályba lépése előtt alaposan módosuló – törvénybe nem került be), a hitelkártyás készpénzfelvételt külön nevesítik is. (Nyilván, nehogy valaki úgy érezze, a kölcsönpénzt nem akarja sarcolni az állam.) Adóznak még a bankok által alkalmazott díjak és jutalékok is. Sikerült így még azokat a pénzintézeteket is jól meglepni, amelyek már az új szabályokra készülve alakították ki 2013. január elsejétől érvénybe léptetendő kondíciós listájukat.

A saját számlák közötti utalásoknál továbbra sincs adófizetési kötelezettség, sőt itt még egy enyhítő rendelkezést is megfogalmaztak. A házastársak számlái közötti pénzmozgás is illetékmentes lehet (feltétel a legalább részben közös tulajdon). Mentesítik a tartós befektetési (tbsz), a nyugdíj előtakarékossági (nyesz) számlákat és a babakötvényt, pontos nevén a Start-számlát is. A felsorolásban külön nem térnek ki az önkéntes pénztári (egészség- és nyugdíj-) számlákra. Az adómentes kör meghatározásánál viszont leírják a „korlátozott rendeltetésű fizetési számlákat”.

Az adótörvényekhez a költségvetési bizottság számos módosítót nyújtott még be (a tranzakciós illetéken felül). Például az Erzsébet-utalvány keretösszegét ötezerről nyolcezerre emelik. A béren kívüli juttatások utáni egészségügyi hozzájárulás (eho) a jelenlegi tízről 14 százalékra nőhet (szemben a korábban a miniszter által bejelentett 27 százalékkal). A biztosításoknál is több változás várható.

A módosítás szerint a kincstár az általa vezetett fizetési számlákat megterhelheti az illetékkel, sőt azt a kifizetendő összegből is levonhatja. Ez rossz hír lehet azoknak a magánszemélyeknek, akik pénzüket állampapírban fialtatják. Mint ugyanis az indoklásban is kitérnek rá: a kincstárban nincsenek lakossági folyószámlák, így a saját számlák közötti forgalom nem lehetséges. A kincstári értékpapír-nyilvántartási számláról az ügyfél más pénzintézetnél vezetett számlájára átutalás esetén pedig előfordulhat, hogy az általában szerepelő hatezer forintos korlátnál nagyobb illetéket kell fizetniük az így takarékoskodóknak. Ez – állapítja meg a benyújtó is – kedvezőtlen hatással lehet a kincstári állampapír forgalmazás alakulására.

A nemzetközi porondon használt adó is megjelenik majd

A javaslat persze az elfogadásáig (de mint láthatjuk, még azután is) bőven változhat. Éppen ezért kissé meghökkentőnek tűnik, hogy 2014-től hatályba lépő sarcot is lefektetnek benne. Itt leplezetlenül kiderül, hogy a következő évtől alkalmazott elvonásnak semmi köze a világ más tájain pénzügyi tranzakciós adónak nevezett megoldáshoz. Az értékpapír- és spekulációs műveletekre az indoklás szerint az „Európai Bizottság a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére tett javaslata” alapján vetnek majd ki adót. Az egy, illetve egytized ezrelékes teher minden befektetőt érinthet majd (akár a befektetési alapokon keresztül). Ez viszont még valóban a jövő zenéje.

Címkék: tranzakciós illeték, adótörvények, cafeteria, kincstárjegy, állampapír, hitel, pénzváltás