Minél kiszolgáltatottabb valaki, annál rosszabbul jár

A háztartások tizede csak uzsorahitelhez juthat

Reménytelenül
Fotó: Azénpénzem

2019. december 6. Az uzsorahitelezésnek kitett háztartások aránya 3 és 13 százalék között lehet, és elsősorban az észak-alföldi és észak-magyarországi megyékben koncentrálódhat – állapította meg a Magyar Nemzeti bank (MNB). Jövedelemi helyzet és foglalkozás szerint is vizsgálták a hitelezések jellemző formáit.

Kiemelt figyelmet érdemelnek azok a háztartások, amelyek megfelelő jövedelem hiányában kiszorulnak a formális hitelpiacról, és potenciálisan az uzsorahitelezés felé fordulhatnak – írta le legfrissebb Stabilitási jelentésében az MNB. Mint hangsúlyozták, az ilyen háztartások számát megfelelő adatok hiányában csak nagyságrendileg tudják megbecsülni.

Mikroszintű kérdőíves felmérés (EU SILC) alapján vizsgálták meg, hogy melyek a sérülékenynek tekinthető háztartások. Alapvetően azok, amelyeknél a bevételek nem fedezik a kiadásokat. Az így összeállított változók (ezeket szedtük össze az alábbiakban) szerint a jegybank úgy látja, hogy az uzsorahitelezésnek kitett háztartások aránya 3 és 13 százalék között lehet, és elsősorban az észak-alföldi és észak-magyarországi megyékben koncentrálódhat.

Háztartási sérülékenység

a háztartás nem képes egy váratlan, 70 ezer forintos kiadást saját forrásból fedezni

a háztartás egyik tagjának sincs folyószámlája

a háztartás az adatfelvételt megelőző egy évben legalább kétszer késett pénzhiány miatt lakbérrel/közüzemi számlával/lakáshitel törlesztőrészlettel

a háztartás szubjektív jövedelmi helyzete kedvezőtlen

a háztartás kedvezőtlen lakáskörülmények között él

A Stabilitási jelentésben (a teljes kiadvány itt nézhető meg) nem csak a leginkább kiszolgáltatott réteggel foglalkoztak. A háztartási hiteleket áttekintették a jövedelmi helyzet és a finanszírozók szerint is. Mint rögzítették: a hitelezés jellemző formája nemcsak a jövedelem szintjétől, de az adós – ezzel szorosan összefüggő – foglalkozásától is függ.

Káros lehet a kevesebb bankfiók

A szellemi foglalkoztatottak jóval magasabb arányban vesznek fel jelzáloghitelt, a fizikai munkát végző hitelfelvevőknél a személyi kölcsönök dominálnak. A jelentés szerint a jövedelmi helyzet és a foglalkoztatás miatti heterogenitás nemcsak a hiteltermékre tűnik meghatározónak. Az alacsonyabb jövedelmi decilisekben jóval jellemzőbb, hogy az adósok a gyakran magasabb kamatlábat kínáló pénzügyi vállalkozásoktól vesznek fel hitelt.

A jellemzően inkább készpénzt használó, tipikusan alacsonyabb jövedelmű ügyfelek – nyomatékosította az MNB – kisebb mobilitása és a nehezebb banki hozzáférés növeli a pénzügyi vállalkozások „házhoz vitt termékei” iránti keresletet.

Ez a jegybanki szakértők szerint elsősorban a fogyasztási hitelek piacán szembetűnő. Mint megállapították: a relatíve szegényebb régiókban az adósok átlagosan jóval magasabb kamatok mellett jutnak csak finanszírozáshoz. Meglepő módon arra is kitértek viszont, hogy mindez az egyes régiókban megfigyelhető, alacsonyabb bankfiókkal való lefedettséggel is összefüggésben állhat. Ez azért érdekes, mert az MNB alelnöke nem egyszer kardoskodott azért, hogy tovább csökkenjen a bankfiókok száma.