A GVH szerint tisztességtelen volt a Netrisk

2014. július 22. Úgy tűnik, rájár a rúd a vezető alkuszcégre. A félévvel ezelőtti tízmillió forintos jegybanki bírság után a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) most 50 millió forintra büntette a Netrisket. A cég szerintük tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) kampánya során. A versenyhatóság elsősorban a kommunikációt kifogásolta.

Gyakorlatilag csalással vádolta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly év végén a vezető online alkuszt. A Netrisk kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatait hiányosnak és pontatlannak nevezte a hatóság. Rögzítették, hogy a legkedvezőbb díjú lehetőségeket fel sem tüntetik, a drágábbakat pedig kedvezőbb ár-érték arányúnak minősítik. A Netrisk akkor gyorsan reagált, többek között azzal, hogy amiért a bírságot kapták, az az alkuszi piacon általános gyakorlat.

A GVH súlyosító tényezőként értékelte a bírságkiszabás során azt, hogy a Netrisk az intenzív reklámkampánynak köszönhetően a fogyasztók széles körét elérte, valamint korábban már hasonló jogsértést állapított meg a vállalkozással szemben.
Az akkor kiszabott 10 millió forintos bírság szokatlanul magasnak számított. A piacvezető alkuszcég kálváriájában azonban ez még csak a kezdet lehetett. Most ugyanis a GVH már 50 millió forintra büntette őket. A versenyhatóság azt kifogásolta, hogy a Netrisk szolgáltatásainak népszerűsítése során azt állította, hogy a következő évben már csak sokkal drágábban lehet biztosítót váltani, de nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely igazolta volna ezt az állítását. A GVH megállapítása szerint a jövőbeni árakra vonatkozóan nem lehet kategorikus állítást megfogalmazni, hiszen egy versengő piacon sohasem zárható ki az, hogy egy versenytárs vagy új piacra lépő nem megy a versenytársai ára alá.

A GVH-nak az sem tetszett, hogy az alkusz a hirdetésekben arra hívta fel a fogyasztók figyelmét, hogy az „igazán jó ajánlatokat” és az „igazán olcsó kötelezőt” a Netrisk.hu weboldalán találja meg. A GVH megítélése szerint mindkét állításnak az az üzenete, hogy a versenytársakhoz képest jobb ajánlatokat talál a fogyasztó a Netrisknél, így ezek piacelsőségi állításoknak minősülnek. A vállalkozás ebben az esetben sem tudta igazolni az állítások megalapozottságát. A Netrisk – olvasható a GVH határozatában – azt állította, hogy minden ajánlat elérhető a honlapján, miközben nem közvetíthette valamennyi, a magyar piacon elérhető biztosítást. Ennek értelmében a legalacsonyabb árra vonatkozó piacelsőségi állítása sem megalapozott, ugyanis lehetséges, hogy a fogyasztók a Netrisken keresztül nem elérhető ajánlatokkal nagyobb kedvezményben részesültek volna.


Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok