Minden ötödik családtól jöhet a fűtésbűz, de azt mindenki szagolja

A gazdagokat is fullasztja az energiaszegénység

2020. november 24. Az elmúlt évtizedben az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint jelentősen javult Európa levegőminősége. Ilyen kedvező változásról Magyarországon aligha lehet beszélni. Szakértők szerint nálunk nagy gond, hogy húsz százalék rosszul és sokat fűt.

Európában jelentősen javult és csökkent a szennyezéssel összefüggő halálesetek száma, a légszennyezettség azonban még így is mintegy 400 ezer korai halálesethez vezet a kontinensen - közölte az EEA legfrissebb, 2018-as adataira hivatkozva az Európai Bizottság az MTI beszámolója szerint. A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban kiemelték: az előzetes adatok részletesebb értékelése megerősíti, hogy egyes légszennyező anyagok mennyisége akár 60 százalékkal is csökkent a kijárási korlátozások következtében.

A Légszennyezés.hu tegnapi adatai viszont azt mutatják, hogy nekünk nem sok okunk lehet az örömre. A tőlük étvett, szerkesztett térképen meglehetősen sok fekete pont sorakozik, ami már a „veszélyes” tartományt jelenti. A légszennyező anyagoknak való hosszú távú kitettség – írta a már említett jelentés – szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségeket okoz, amelyeket a koronavírus-fertőzött betegeknél a halálozás kockázati tényezőiként azonosítottak.

Ha tiszta levegőt szeretnénk, megfizethető energiára van szükség – hívta fel a figyelmet (már nem először) a Habitat for Humanity Magyarország. Nemrégiben egy animációs videóban ismertették az energiaszegénységet. Mint megállapították: a magyarországi légszennyezettség legfőbb oka a sok rossz energiahatékonyságú épület, és a nem megfelelő tüzelőanyagok használata.

Másokat és másképp kellene támogatni

Jelenleg Magyarországon a Habitat szerint mintegy 1 millió embert érint az energiaszegénység. Energiaszegénynek nevezik azokat, akik nem képesek megfizetni a fűtés vagy más, alapvető energiaszolgáltatások tisztességes életminőséghez szükséges szintjét. Ezt a háztartások alacsony jövedelme, az energiahordozók magas ára, illetve a lakások jellege, állapota, felszereltsége és energiahatékonysági jellemzői okozzák.

Az elmúlt években megemelkedett tűzifaárak miatt sokan rosszabb minőségű és egészségkárosító anyagokat (például lignitet, éghető hulladékot, lomokat) is kénytelenek eltüzelni. Ez a jelenség, társulva azzal, hogy a legtöbben korszerűtlen kályhákat használnak, kiemelten légszennyező. A szállópor-kibocsátás 80 százalékáért a háztartási szilárdtüzelés felelős, míg az EU átlag mindössze 41 százalék.

A légszennyezés mértéke a Habitat szerint csak akkor csökkenhet számottevően, ha a támogatások széles körben biztosítják a korszerűbb, kevésbé szennyező fűtési módokra való áttérést, valamint a lakások felújítását, hőszigetelését. Már az is nagy előrelépés lenne, ha a szociális tüzelőanyag-támogatás keretében osztott tűzifa kiszárítva érkezne a rászorulókhoz, így enyhítve a környezeti terhelést és hatékonyabbá téve a fűtést. Az is jó lenne, ha a környezetre és egészségre súlyosan káros széntermékekre nem lehetne tűzifa helyett pályázni.

A rossz energiahatékonyságú épületek fűtése pazarló, magas rezsiköltségekkel és szén-dioxid-kibocsátással jár. Ez a jelenség pedig – állapította meg a Knauf Insulation is – nem csak az alacsonyabb jövedelmű, szegényebb családoknál létezik. Tény persze, hogy a lakásminőséggel és energiaszegénységgel kapcsolatos problémák sokkal nagyobb arányban érintik a szegényebb háztartásokat. Az építőanyagos cég kimutatása szerint Magyarország húsz százaléka rosszul és sokat fűt. Egy rossz minőségű lakás nemcsak a rezsiköltségre vagy a család kényelmére van hatással, hanem hosszabb távon meghatározhatja a háztartásban élők egészségi állapotát, iskolai és munkahelyi teljesítményét is. A többiek pedig – állapítottuk már meg mi –, ha akarják, ha nem, szagolhatják...

Szerző: Azénpénzem
Címkék: levegő, légszennyezés, fűtés, Európai Bizottság, Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Habitat, Knauf Insulation